Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-14 / 157. szám

Hlinkát fel akarták akasztani Kassa, fulius 15 Hlinka Antal rózsahegyi plébános, csehszlovák képviselő, a szlovák néppárt rezére tegnap TrencséntepJicbe érkezett, tegv ujságel árusító helyiségben az oltani pályaudvaron Husz-képek voltak kiállítva amefvekre Hlinka figyelmét felhívták. — Hlinka kijelentette, hogy azokat azonnal el kell onnan távolítani. Ugyanabban a pillanatban egy ember lépett Hlinkához ezekkel a szavakkal »Husz csak igazat be­szélt, de Hlinka hazudik*. Hlinka erre a községbe akart merini, die egy vasúti al­kalmazott hozzájött és azt mondotta, hogy a csehek fel akarják őt akasztani. Hlinka visszament a pályaudvarra és ott hangosan kérdezte, ki akarja őt fel­akasztani?? Az utazó közönség: köréből többen megjegyezték, hogy Hlinka meg­érdemelné ezt a sorsot. Hlinka a trencsén­teptici plébániára ment és közölte ott, hogy a csehek fel akarják akasztani. A plébánián ugyanakkor jelen volt a katholi­kus »Orel« egyesületnek néhány tagja, akik azonnal a községbe siettek és Telhiv­ták a lakosságot, siessenek Hlinka segítsé­gére. Egyik tagja az »örél« egyesületnek éppen a Kral Pál-féle vendéglőből jött és a jelenlevő egyesületi tagoknak odaki­áltotta: »Fel a küzdelemre, Hlinkát fel akarják akasztani«! Körülbelül 30 tag si­etve felkereste a plébániát, ahol már 300 ember gyűlt össze. Kikísérték Hlinkát a pályaudvarra, miközben a templomok -vészharangjait húzták. A kíséretben a községi pap és káplán is részt vett. Egy csendőrőrjárat a tömegnek útját akarta állni, hogy a közlekedés fennakadást ne szenvedjen, de a tömeg erőszakkal beha­tolt a pályaudvarra, megakarta támadni az ujságárusitó helyiséget, amelyben a Husz-féle képek voltak, ezt azonban sike­rült a csendőrségnek megakadályozni. — Hlinka Zsolna-felé utazott. A csendőrség felszólította a tömeget a pályaudvar elha­gyására, azonban eredménytelenül és csak a megerősítés érkezése után sikerült a csendőrségnek a tömeget szétoszlatni. Hurokra került egy magyar szélhámos Bécs, julius 13. Néhány hónappal ezelőtt egy bécsi liölgy megismerkedett egy magát Björn Olivérnak nevező állítólagos svéd mér­nökkel. Egy találkozásuk alkalmával a »mérnök» altatószert öntött a nő borába, aki elaludt és mikor felébredt megállapí­totta, hogy egy millió koronát érő éksze­reivel együtt a »mérnök« is eltűnt. Hosz­szas nyomozás után a bécsi rendőrségnek sikerült megállapítani, hogy a tettes az 1893-ban a magyarországi Párádon szü­letet Máday Géza nevű ismert nemzet­közi szélhámos. A bécsi rendőrség ma azt az értesítést kapta, hogy a berlini rendőrség Máday Gézát (letartóztatta. Má­day Gézának a milliós ékszerlopáson kí­vül még számos csekkhamisitás utján el­követett csalás is van a rovásán, amelye­ket egy Goldschmied Márton nevü szélhá­mossal, aki hol báró Bornemissza Géza. hol báró Eötvös Iván néven szerepelt, együtt követett el. Goldischmied Mártont a berlini rendőrség már régebben letartóz­tatta, de Mádaynak nem tudott nyomára jutni, mig, most végre a bécsi rendőrség­nek sikerült a berlini rendőrséget Máday nyomára vezetni. ronziori leletei! Nyíregyházán Nyíregyháza, julius 13. Saját tudósítónktól A Márkus Dávid király! főmérnök ve­zetése alatt álló büdszentmihályi útépí­tésnél, Nyíregyházától körülbelül .4 kilo­méternyi távolságra bronzkori leletre buk­kantak. A telet főleg hamvvedrekből áll, amelyek archaeológiai szempontból igen értékesek. A leletről nyomban értesítet­ték a Jósa-muzeum őrét Kiss Lajost, aki Márkus főmérnökkél a helyszínre ment és intézkedéseket telt, hogy az ásatásokat tovább folytassák. Sokkastak figyelmébe M. kir. Népjóléti és munkaügyi miniszter I 89905. IX. b. 1921. szám. Ismételten előfordul, hogy katonai el­látásban részesülő jóbb módii hadirokkan­tak és hadiözvegyek ellátási illetményeik­ről önszántukból lemondtak egyes emf­berbaráti intézményiek vagy szegénysorsu nyugellátásra rászorultak javára. Nyugellátási illetményeikről termé­szetesen csak azok mondhatnak le, akik arra igényjogosultak és akik ilyenekben részesülnek, az időlegesen ellátottak csali arra az időre mondhatnak le, amelyre az ellátási illetmények odaitéltettek. Az illetményekről lemondani szándé­kozó két. tanú előttemezésével írásbeli le­mondási nyilatkozat állítandó ki a lak­hely szerint illetékes községi elöljáróság vagy a járási — városi, kerületi — statisz­tikai hivatalnál, mely utóbbi a községi elöljáróságoktól beérkezett vagy nála fel­vett lemondási nyilatkozatokat a nyugel­látás élvezetét igazoló záradékával és hi­vatalos pecsétjével ellátva hozzám felter­jeszti. Ha időlegesen ellátott egyén az új­bóli .felülvizsgálat alapján az odaitélt el­látási illetményeiről fenti célra ismét le­mondana, ugy általa uj lemondási nyilat­kozat állítandó ki. Ha a lemondások folytán az említett célra megfelelő nagyságú Összeg jutna rendelkezésre, ugy abból a nyugdíjra tény­leg rászorult, teljesen vagyontalanok* ellátá sí illetményeihez a teljes vagyontalanságot a község elöljárósága által igazoló kérel­mük alapján megfelelő nyugdíjpótlék en­gedélyezése terveztetik. Ha a rendelkezésre jutó összeg; cse­kély volta miatt megfelelő nagyságú nyug­díjpótlékra nem futna, ugy a rendelkezés­re jutó összeg a népjóléti minisztérium se­gélyalapjának növelésére használtatnék fel,' melyből a teljesen vagyontalan rok­kantak, hadiözvegyeknek ós hadi árváknak a benyújtott és teljesen vagyoritalanságra nézve a községi elöljáróság által igazolt kérvényük alapján esetenkint egyszeri se­gélyben való részesítése terveztetik. líernohík s. k, népjóléti és munkaügyi min „Diadal" mozgó 1921. julius 16 és 17 én, szombaton és vasárnap, a kilépő személyzet jutalomjátéka. Bemutatásra kerül: JSl s % é.nb ir á 1 y nő amerikai színmű 4 fekonásban, fő­szerepében : Mária Jacobini és a Hősök legendája Háborús életkép 4 felvonásban. A két elsőrangú film zenekiüéretéí Dr. Németh Sándor és Handel László urak látják el. Jegyek egész nap eiőjegyezhetők a „Diadal" mozgó irodájában. 6743 liké Sémi „s a ákroah&a éi Kótajhaa SzabofasmegyébWn, fCótajon, stfemb'eír a vasúti állomással uj boll nyilt meg, a •mull héten. Korcsma, íüszerüzlet, szálloda borbélymühely és hentesüzlet — egy hely, ségben és gazdája emellett pár hold föld­jén is szerényen gazdálkodik. Éppen a boltajtóban áll, mikor arra megyünk. — Széles, borotvált vörös arc, nagy karimájú fekete kalap, kék munkásing, hosszú, csí­kos csizmanadrág és rövidszárú, amerikai csizma. Képes lapokban mindig ilyennek rajzolták a benszülött, tőzsgyőkeres ame­rikai-jenkit. Beszélünk vele, elmondja, mi­ként került ide. i — iHét esztendőt töltöttem kint Akroti­ban, Ohió államban, de ismer engem szin­te az egész amerikai magyarság. Mikor ha­zajöttem, hosszú cikket irt rólam a Sza­badság és még vagy két amerikai'magyar újság- »Dádi«-nak hivtak odakint. Két fiam még mindig kint van, vezeti az én »sza!on«-omát Akronban. — Megfordultam én mindenütt Ame­rikában, ahol magyarok laknak. Tisztvi­selője voltam több youngstowni és akroni magyar egyesületnek. Mikor kimentem azt mondtam: nem jövök én haza többet so­ha. A feleségem és tizenegy gyermekem itt maradt. Hagytam nekik egy kis földet, amiből megélhettek, de a két nagyobb fiam két esztendő múlva csak kijött utá­nam. — De odakint aztán megváltozik az ember gondolatja. Mikor Detroitban jön-, nek haza a gyerekek az iskolából igy kö­szönnek: »Jó napot kivá-nok«. Mint oda­haza. A chevlandi magyar városrészben magyarul kínálják az utcán a dinnyét. Na­gyon megbecsülik egymást Amerikában a magyarok és az amerikaiak előtt is. van becsületünk. Mikor kitört a háború ós jöt­tek a hírek, egyszerre mind haza akartunk jönni katonának. Nem engedtek, persze. Aztán a háború rossz vége, forradalmak, a román megszáLlás, a »béke«: mindig csak rosszat, szomorút hallottunk hazánk­ról. Hiába adtunk minden becsületes ma­gyer célra, még mindig nagyon messze éreztük magunkat szegény Magyarország­tól. Családom egyre-másra irta a szomorú leveleket, hát haza jöttem. Amilyen bol­dogan léptem át az ország határát, ugy el­facsarodott a szivem, mikor feleségem elém tette a kenyeret. Magyar földön, a mi búzatermő szép országunkban, ehetet­len kukorica-zabkenyeret lehetett csak akkor enni. 7 — Hát most itthon vagyok. Próbálko­zom evvel a »szalonnal«. Ilyen persze még nem volt errefelé. 'Csodálkoztak is az ide­valósiak, de hála Istennek, jól megy, nincs semmi panaszom. írtam a fiamnak is jöjjel­nek haza, mert olvastam az amerikai ma­gyar újságokból is, hogy azóta még nehe­zebb lett odakint a megélhetés. Itl lassan de mégis javulnak a viszonyok. Körülnézett. — Hiszen itt kincs hever mindenfelé, csak hozzá kellene, nyúlni. Amerikában nem tipornák sárba a szederfa gyümölcsét hanem pálinkát főznének belőle. Nem her vadna el haszontalanul a rengeteg gyógyí­tó növény. Aki dolgozni akar, itt sokkal jobban megtalálja helyét, mint odakint, hiszen itt egy országot kellett a romokból felépíteni, ff a az a sok amerikás magyar érvényesíteni és hasznosítani akarná itt­hon tapasztalatait, milyen hasznos volna az, nemcsak Magyarországnak, de nekik is — Francia és angol divatlapok érkez­tek az Ujságboltba. — Lakodalmak rendezését, diszes te­rítését és felszolgálását vállalom. Propper Ede Epreskert-u. 44.

Next

/
Thumbnails
Contents