Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 146-172. szám)

1921-07-14 / 157. szám

1921. július 14. JÁIMBÉSL 3 Séta-pihenés Nyíregyháza, jul. 13. Saját tudósítónktól. Megyünk az erdőben. Sétálunk. Él­vezzük a fák párolgását, élvezzük a szellő liülő simogatását és bámuljuk atenniszpá­l.yát. Mert ezt lehet. Fa is van, szellő is van, meg tenniszpálva is van. És boldo­gok lehetünk, hogy minden van. De az ember elfárad. Az izmok azt mondják: pi­henjünk. És akkor nem látjuk áfákat, nem' érezzük a szellő simítását és nem látjuk a teuniszpályát. De mást sem látunk. Pa u dot, ahova leüljünk, ahol pihentessük tá­rad! tagijaink, mint ahogy egy költő is mondja.. Pedig talán ez is felférne. Azaz, hogy nem. Aki sétálni akar, sétálhat. — Akár a lábát is lesétálhat ja. Aki pedig pi­hemii akar, az ne merészeljen árnyas li­getre, hűvös szellőre és egyéb szamársá­gokra gondiolni, hanem üljön otthon a maga egyenes vagy görbelábn székén és hallgasson. Vagy ha már minden áron menni akar, vigyen magával széket. És talán ez lesz a legjobb. Az erdőben is lesz, pihenhet is, és — még az irigyei is pukka­doznak, mert ők nem ülhetnek le. ]Es az is valami. Zeneiskolai vizsga Kisvárdán B'erlich Rezső es özv. Podovszky Jó­zsel'né kisvárdai Zenetanárok folyó hó 3-án farlotlák meg Jiövendékeikkel évzáró vizs­gájukat. A siker, melyet a zeneiskola nö­vendékei elértek, élénk bizonysága annak hogy lelkes és kitartó munkával még oly kis városiban is, amilyen Ivisvárda, lehet kullurmunkál végezni es pedig nagyszerű eredménnyel. A vizsgálaton résztvett nö­vendékek névsorát itt közöljük : Darman Piísta, Kellner Béla, Stern Margit, Gazdag Péter, Gazdag Jani, Prerau Margit, Varga Sándor, Fried Juci, Ádám Gabi, Ádám Irén Neumann Margit, Sabján Mária, Korchina Sarolta, Lunczer JVíiklós, Kellner Zoltán, Guttmann Margit, Varga Jolán, Szabó Jo­lán, Hartmann Pista, Klein Boriska, Róth Pista, Friedmaim '.Mariska, Ehrenfeld Jo­lán, Nagy Annus, Bodnár József, Weisz Frida, Biedermann Trén, Balogh Margit, Ehrenfeld Bözsi, Prisztás Gizella, Kormos Bözsi, Klein Irén, ^áczán Margit, Papp József, Korchina Zndre, Nagy Mariska, Nagy Ibolyka, Stöger Alfréd, Fischer Aranka, Katona Ibi, Ackersman Klári, Szilágyi Laczi, Grósz Feri, Neumaii Bözsi, Kálósi Bözsi, Szántó Dezső, AVeisz Károly, Kun Bözsi, Hartmann Manci, Prisztás Ol­ga, Fried Margit, Fried Bella, Barla Pál, Szombathy Olga, Kun András, Tutkovics Györgyike, Baglyos Sándor, Lunczer Laci Máté Gyula, Tordai Gyula, Feurabond Fe­renc és Rebák Miklós. A nagyszámú nö­vendékekkel s gazdag műsorral megtartott zenei vizsgálat igen szépen sikerült. A Népszövetség segíti az orosz menekülteket Bécs, julius 13. Az orosz politikai emigráltak egyik vezetője A'lbksianski-nak szociáldemokrata vezető tárgyalásokat folytatott a Népszö­vetséggel az orosz emigránsok védelme és támogatása tárgyában. E, tárgyalások ered­ményéről tett nyilatkozatában közli, hogy a Népszövetség elismeri az orosz mene­küllek anyagi támogatásának szükséges­ségét, ezek között a volt Vrangel hadsere­gét is, ezért néhány főbiztost küldenek ki a külföldi oroszok ügyeinek elintézésére. A segélyösszeg 250 millió frank minimum­ban lett megállapítva, mely a Népszövet­ség rendkívüli budgetjét fogja terhelni. Cseh szlovák-Balkán vasúti összeköttetés Prága, julius 13. A román vasulügyi minisztérium tár­gyalásokat folytat Prágábaii'Gsehszlovákiá val való közvetlen, és célszerű vasúti ösz­szeköltetés létesítése érdekében-. Csehszlo­vákiának Romániával és a többi déli álla­mokkal való közvetlen vasuli összeköttetés (létesítése tárgyában októberre kongreszust készil elő a csehszlovák kormány, amely­re mcghivj;i, a (magyar, {német, osztrák, román, jugoszláv, bolgár és görög vasutak képviselőit is. Az erdélyi vasutassztrájk epilógusa 0 , Kolozsvár, julius >13 A kolozsvári hadbiróságon három napig tárgyaltak egy sztrájkpört, melynek szálai több mint jiarinadfétévre nyúlnak vissza. Az 1919-ben lefolyt vasulsztrájk vezetői és az akkori szociáldfemokratapárt vezérei - összesen nyolcvannégyen — ál­lottak a bíróság előtt. Az volt a vád elle­nük, hogv a román csapatok bevonulását alig pár hónappal követő sztrájk politi­kai jellegű volt és demonstráció akart tenni a megszállás ellen. A vádlottak mind­egyikéi a sztrájk megszűnte után internál­ták is, mert a Italóságok közben arról ér­tesüllek, hogy a sztrájk fenntartására Bu­dapestről hat millió koronát utaltak ál. Mintc.gv hal hónapig volt a nyolcvannégy ember internálva, amikor ez ügyben Atha­naziu tábornok aláírásával rendes meg­szüntető végzést hoztak és a vádlottakat szabadon engedték. Most minden előz­mény nélkül fő tárgyalásra idézték meg a vádlottakat. A három napig tartó tárgya­lás után a bíróság az összes vádlottakat felmentette, dle az Erdélyi Banknál levő hatmillió koronát al pari értékben elko­bozta. Az elnök azután kijelentette, hogy nem azért meniették fel a vádlottakat, mintha nem lettek volna bűnösök, ha­nem meri tekintetbe vették, hogy abban az időben nem láthatták tisztán a hely­zetet. Az erdélyi magyar színészek kongreszusa Kolozsvár, julius 13. Az erdélyi és bánáti Magyar Szinész­egycsülel alakulása óta most tartolta első közgyűlését Kolozsvárott, amelyen az összes Erdélyben működő magyar színtár­sulatok képviseltetlék magukat. A közgyű­lés Janovi Jenő dr. egyesületi elnök nyi­totta meg. Hangoztatta, hogy a magyar színészet helyzete korántsem olyan ró­zsás, aminőnek azt kultúrpolitikai ténye­zők feliüntelik. Még mindig sok az elke­seredés és a panasz, a hatóságok egyed­uralkodói még mindig sok akadályt gör­dítenek a magyar színészek működése elé. Goga miniszter megadta ugyan a játéken­gedélyt a magyar társulatoknak, de azok­nak küzdelmeit passzivitással nézi. Ki­csinyes gáncsoskodások nem fogják kiir­tani a magyar színészetet abból a föld­ből, amelybe fája 128 évvel ezelőtt bocsáj­tolt gyökerei. Az egyesületnek ezidőszerint 32(5 rendes és H8 gyakorló tagja van, műkői­dé sí engedéllyel 46 tag bír, megalakulása öta segélyekre 4(XXX) leit adoll ki, ame­lyet a jövedelmek fedeztek. Elhatározta a közgyűlés, hogy Kolozsvárott hivatalos ! sziniiskolát állit fel és évenként egyszer ! Kolozsvárott felvételi vizsgát tartanak. — ; Közgyűlési határozattal köle'ezik az er- , déiyi színigazgatókat, hogy minden év ! március elsejéig értesítsék tagjaikai, hogy ! szerződtetik-e őket a jövő évre. Lelőtte a cimboráját Debrecen, julius 13 Tegnap este egy haldokló embert hoz­lak a debreceni közkórházba, akit egy régi Haragosa lőlt le. Az áldozat Karácsonyi Sándor kondás A gyilkosság a Szentpéter szeg község mel­leit fekvő káptalani birlokon történt. A közság melleit fekszik a nagyváradi római kathoükus káptalannak Vörösfedeles nevü tanyája. Itt együtt szolgáltak már hosz­szabb ideje Szabó Károly urasági kocsis és Karácsonyi Sándor. 'X két cseléd már régebben rossz viszonyban élt egymással és áUandó volt közöltük a torzsalkodás. Tegnap délben Szabó Károly kocsis félrehívta Karácsonyi Sándort, hogy jöj­jön a félszer mögé, mondani akar neki valamit. Karácsonyi 'Sándor odament s amikor odaéri, Szabó Károly hirtelen re­volvert rántott elő és célbavette Karácso­nyit és csúnyán el káromkodva magát rá­lőtt Karácsonyira. Ez látva az ellene szegzett revolVfert, fölemelte védekezően a balkarját. A re­volvergolyó átfúrta Karácsonyi karját s a mellébe hatolva tüdőlebenyébe fúródott. A szerencsétlen ember azonnal összeesett Haldokolva hozták be a debreceni köz kórházba, ahol azonban nem 'tudtak rajta segíteni. Az esli órákban még élt ugyan, de az orvosok kijelentették, hogy megmen teni nem lehet. Szabó Károlyi a csendőrség lelartóz­tatta s bekísérte az ügyészség fogházába. A»z öreg pásztor éa a tM&luj&ták Pista bátya, az öreg kondás számadó be­vetődik egyik nyári vásárra Debreczenbe. Ré­gen járt itt és maga se tudja miképen, kijut a a Nsgyerdfire. A víztornyot bámulja erősen. — Toromnak, torom, de hun a templom hozzá, — évődik magában. Háromszor is kö­rüljárja, hogy betudjon jutni és megnézhesse a „hatédrát." Amint az erdős dombon „csivelyeg," csak nézi-nézi, hogy milyen vígsággal futkároznak a tennisz pályákon a fiatal urak és hölgyek. Hosz­szu hallgatás és mély megfontolás után végre megszólít egy egyenruhás fiatal embert; — Mond mán ecsém, mi égyen ez, hogy ugy paitogcak az emberek, mintha napszámra vállalták vóna — — Hát nem tuggya ken' apám ? — ez a „lánytenyisz" pálya. — Lyánytenyísz ? — azt mindjárt sejtet­tem — drága ecsém — errül a sok süldelik lyányrul. De akkor mit keres itt ez a sok suttyó fattyú ? » mtmm I ei POUDER és SZAPPAN békebeli minőségben | I C688 mindenből újból kapható. Világhírű arcszépitő * szer, zsírtalan, ártalmatlan. Rögtön szépit. 1 I uboraforhim Dr. Füldes és Helis, I., Bertalan-utca 6. sz. * I A FÖLDES-féle I Hlargít-Cx é 1

Next

/
Thumbnails
Contents