Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 98-120. szám)

1921-05-08 / 103. szám

1921. május 8 J^ÍRVIDÉBÍ 3 özvegyek s árvák ügyének felkarolást, területi integritásunk visszaszerzéséhez egy eléggé fel nem becsülhető mód és eszköz. Éa hiszem, hogy az Ujságboltban nem fognak arról panaszkodni, hogy a „Hadröá" hangversenyére nem nagyon keresik a jegyeket. Kérelem Szaijötalroiep közönségéhez A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülelének f. év március 18-án tartott közgyűlésén a menekült vármegyei alkalmazottak panaszolták, hogy egy-két vármegye kivételével, a megüresedett tisztviselői állások betöltésénél állandóan mellőztetnek a vármegyék közönségei részéről s ezért a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének támogatását és közbenjárását kérték méltányos érdekeik istápolása végett. Anélkül, hogy egyesületünk a legcsekélyebb mértékben is beleavatkozni akarna a vármegyék közönségeinek autonom elhatározásaiba, földönfutóvá lett, mindenüket elvesztett, szerencsétlen kartársaink iránt érzett nagy szeretetünkből és segíteni akarásunkból kifolyólag mély tisztelettel kérjük csonka Magyarország valamennyi vármegyéjének nagyrabecsült közönségeit, hallják meg otthonaikból kitaszított tisztviselő kartársainknak esdő kéréseit, emeljék fel magukhoz a magyar név becsületéért mindent feláldozó magyar testvéreket s ne nézzék tovább közömbösen, mint hull, mint pusztul a magyarság szine-java segitő, gyámolító kezek hijján. Legvégzetesebb nemzeti hibánk idáig éppen az volt, hogy egymást nem segítettük. Okuljunk a mult és jelen szörnyű szenvedéseiből, szeressük támogatásra szoruló magyar testvéreinket jobban, ezerszerte jobban, mint idáig s akkor mindent visszanyerhetünk, amit elvesztettünk. Kérésünk teljesítésének reményében Budapest, 1921. április 16. hazafias tisztelettel A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete : Agorasstó Tivadar s. k. Dr. Semsey Aladár s. k. elnök. i. igazgató. Tavaszi mese. Még érzem a jégmezők átható fagyát Hótakarta bércek könnyes sóhaját. Szűzi takaróba burkolva fehéren Mintha csak álmodná — téli álmát épen. Messzi harang kondul elszáll a pusztára, Zokog véle a szél kesereg bujába' De egy vak éj után, fényt lobogva lánggal Homlokon csókolja a napkirály vággyal. Haldokló jegyesét cirógatja, rázza, Lehellete forró könyt takar reája, ölelkeznek lánggal és a föld méhében, Ujjászület a vágy, néma örömében. Elmúlt rideg magány, nemis gondol rája, Ezer koszorút fon a nap homlokára. Boldogan kacagva nyilnak a virágok, Valóra válnak a meghitt téli álmok. Kacéran kacsint a tüzlovag le rája, Ujjászület a föld — ő a nap arája. Szathmárí Mester Géza. — Szabadelőadások. Vasárnap, f. hó 8 án Nyíregyházán a következő helyeken tartatnak szabadelőadások. 1. A gyalogsági laktanyában délelőtt 11 órakor közgazdasági ismeretterjesztő szabadelöadást tart Benkö András kir. tanf. Szaval Bezdek Ferenc III. ó. tanítóképző növendék. 2. A lovassági laktanyában délelőtt 11 órakor irredenta jellegű szabadelöadást tart: Máczay Lajos ev. lelkész. Szaval Bajza Tivadar tanítóképző növendék. 3. A fogházban délután 2 órakor ismeretterjesztő előadást tart: Tóth György igazgató az alkohol káros hatásáról. 4. A gazdaköri Ifjúsági Egyesületben délután 2 órakor ismeretterjesztő előadást tart: Gabrieny Sámuel a családi nevelésről és közoktatásügyünk múltjáról. Énekelnek és szavalnak az előadó tanító növendekei. Levél a Szerkesztőhöz Meddig tart még? Kaptuk az alábbi levelet: Igen tisztelt Szerkesztő ur! Nagyon kérem, szíveskedjék alábbi soraimnak b. lapjukban he'yet adni, mely bizonyára erdekelni togja a közönség nagy rétegét. Ezelőtt l és tél hónappal szerdai napon egy helybeli u. n. előkelő női szövetáru kereskedésben vásárolt egy szavahihető ismerősöm, mikor bejött egy nő; kért setétkék szövetet s méltatlankodott annak drágasága miatt. „Ja lelkem" — mondja a jól ismert fiatal kereskedő — miért nem jött szombaton, akkor 150—200 Koronával olcsóbban, tudtam volna adni méterét, de ma a koronának értéke 197röl 192-re szállt. Miszerint igazodunk, ahogy a koronánk száll, vagy emelkedik. Nézzük mennyire tartották ezt be a ke reskedök. Ez ugy március 23 táján volt. Azóta pénzünk értéke napról napra, szinte ugrásszerűen javult; de — kivéve az élelmicikkekét — egyébb cikkek árai konok merevséggel állnak ma is a 270 es árfolyam mellett ott, ahol ezelőtt 5 hónappal voltak a nov.-december régi 120-115 ös árfolyam mellett. Ezidőtájt ped g köztudatban volt, hogy a drágaság elérte csim borásszóját, mely után már csak minden vonalon az áresés, olcsóbbodás jöhet. Be is következett ez hamarosan az állat és terményáraknál, hus, zsír és általában az élelmiszereknél, bőráruknál stb 40—50, sőt zsir es rizsnél 70 —80%-al is. De bezzeg nem, és a legfonto sabb élelmicikkek olcscbodása dacára sem estek az árak szövet és cípökereskedésekben, vagy a cipő és ruhacsináltatási dijakban. Vagy legalább is közel sem oly arányban, ahogy a fentjelzett kereikedó ur vevőjével elhitetni akarta. Ellenben — mivelhogy én nyitott szemmel szoktam járni — nem kerülte el figyelmemet az a trükk, hogy febr. elején hirtelen vagy 1—2 hétre eltűntek az árak a kirakatból. Megsokalván ezt a rendőrség is: felhívására újra előbújtak, de nagy bámulatomra, átlagban 20, 30%-al drágábban a réginél. S Uram Isten! végre kegyesen 1-2 helyen megjelent a kirakatokban külön táblán, hogy tekintettel pénzünk értékének emelkedésére, az árakból 10—15% eDgedmény Érti ezt Szerkesztő ur ? S megfigyeltem: a naiv kirakatbámuló közönség örömmel állapította meg, hogy végre megírke zett a messiás, mit 7 esztendeje hiába várt. De hallgattam, voltak bizalmatlanok is, kik egymásnak mondották : „de nézze, nem értem, 15% engedmény, leszállított árak s mégis ép oly ár. vagy drágább, mint volt a decemberi legdrágább időben, mikor pl. XII/19—31-ig tudom 115-ös volt a kurzus, ma pedig márciusban 200 nál tartunk." Eh, szemfényvesztés ez — mondták s bosszankodva mentek tovább És mondja kedves Szerkesztő ur, nem volt okunk a bosszankodásra ? Megmondom, hogy igenis okuk volt és van még ma is bosszankodni s hogy annak a kereskedő urnák márciusi kiszólása is csak pusztában elhangzott szó volt, mert tett még ma május 4 én sem követte. Mert ha az árvizsgáló, vagy jobban: árt nem vizsgáló bizottság nem veszi vagy nem akarja észre venni, hogy ahol oly magas árak nincsenek az országban a kirakatokban, mint ebben az uzsorásokkal agyonfertőzött városban (tessék Debrecenbe, Miskolcra, Szolnokra mnnni — Budapestet nem is említem, hol mindenben 20 40% al amazokban is 10 20% al olcsóbbak az árak cipő, kalap, szappan, bőr, opál, grenadin, karton stb) álljon itt az alábbi, általam a helyszínen március 25-én és tegnapelőtt május 3-án 7—8 üzlet kirakatából feljegyzett „mélyen leszállított ár" statisztikája, bizonyítékául annak, hogy mennyire humbug volt annak a kereskedőnek megjegyzése, hogy ők, kereskedők a pénzünk árhullámzása szerint emelik, vagy szállítják le az árakat. Tudom előre a kereskedők válaszát. Azzal érvelnek bizonyára, hogy ők rossz pénzen, drágán vették ezt a készletet. De amíg a háború elején a nagy tömegű jó pénzen olcsón beszerzett készlet felett rendelkeztek, figyelmen kívül hagyták ezt és ezen olcsó készletet 100 szoros, sőt ezerszeres áron adtak tul, No de lássuk a tényeket. A korona jegyzése március végén 197-210, most május elején 270 2Ő5, tehát 88 pont különbség javulás. Ehhez képest különböző üzletekben ezek az árak vannak: márc, 25-én május 3-án «nte»or.a-«n karton 90-120 K 80-110K 38-80 K opál 185-200,, 160—J7Ü—190K115—130 „ grenadin 180-205,, 160-190Kd.sz. 110-128 „ voál — — 120 „ 10—100 „ harisnya nöi 150—240,, 100—190—220 K 50—2C0 „ női szalma kalap 350-13CŰ „ 700-1200 K 240-1000-1200 „ albus szappan 12—18 „ 10-18., 7—8 „ toilette nanv gömb szappan 45—48 „ 40 —44 „ 25—30 „ „ kicsi „ „ 25-28,, 25 „ 12-14,, Ellenben a fekete férfi cipő épp ugy a női sevrois még okt.-novemberben a 100-120 as kor. kurzus mellett 780—1200 K ig volt kapható ; ma azonban 160 egységgel jobb kor., alacsonyabb bőr és tálp árak mellett a „mélyen leszállított' árak dacára is női fél sevro 8001025 kor, magasszáru 1435—1900ig, a férfi fekete 1300-1750 kor., sárga 1995 2200 K-ig hivalkodik, mii a 400 4800 K ás rongy gyermek (29-30 szám) fél cipő ára 600-800 K ig, az egész 900-1400 K ig. Tessék utána nézni. Igy van ez kedves Szerkesztő ur cipészeknél, szabóknál is, alig vagy semmi vattozással, hiába lett olcsóbb a bőr. a talp 60-1507o-al, az élet is vagy 25 40% al. Ideje volna már, ha a nyomorgó, szegény nép, munkás és középosztály kínlódásán hirtelen házakat és birtokokat szerzett kereskedők és iparosok mérsékelnek már egyszer uzsoráig menő haszonvágyukat ós meg keil már végre elégedni tisztességes polgári nyereséggel addig, míg a hur el nem pattan. Mert az olcsósági hullám, sajnos csak papíron reklám Csak a legminimálís értékűek még az áresések, ugy, hogy a szükségletek beszerzése a közép, munkás és szegényebb néposztályrak még ma is lehetetlenné van téve. Szerkesztő ur 1 Lehete még hinni, hogy vi?sza jön még egyszer a régi, tisztességes kereskedelem és ipar ideje? Vagy lehet-e még hinni a keresztény erkölcs diadalában ? Avagy már csak a galíciai erkölcsnek van itt hazája? S meddig tart még ez a kielégítetlen kapzsi haszonvágy? Meddig zsarolhatnak még büntetlenül ? Nyíregyháza, 1921. május 4. KiválS tisztelettel Egy éber detektív. Gazdasági egyesületi közlemény Megliivó. Elnöki megbízásból van szerencsém a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület választmányi tagjait folyó hó 10-én d. u. iél hátom órakor a vármegyeháza kistermében megtartandó igazgató választmányi ülésre meghívni s tekintettel a tárgyak fontosságára okvetleni megjelenését kéri. Nyíregyháza, 1921. május hó 1-én. Szikseay Sándor s. k. e. titkár. Tárgyak: 1. Elnöki jelentés és előterjesztés az egyesület jelenlegi állapotáról és a további teendőkről. 2 Szakosztályok megalakítása. 3. Állásfoglalás a dohány kérdésben.' 4. Állásfoglalás a gabona forgalmazása tárgyában. 5. Állásfoglalás az egységes adóbevallás tárgyában. 6. Folyó és tagsági ügyek. XA---XA Az emberi lángelme legnagyobb csodája!