Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)

1921-03-27 / 70. szám

Ara 3 K 9 üli. március 27. Vasárnap éfioifam 70 mént SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA EfWlzetési árak: helyben : egása évre. 35© K, tó^vro IŰ0 K, negyedévre 88 K, egy hónapra Sö K, vidéken: egész évre 320 K, félévre 160 K, negyedévre 80 K, egy hónapra 30 K. — Egyes Mám ára 2 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelés szerkeeetd Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Sierkesttéség éa kiadóhivatal: SiÉGHENYI-UT 9. SZÁM. Telefen szám í8®. Postaoheque 28680. Magyar hűsvét Soha sem nyíltak meg a szivek és az elmék olyan mélyen : sohasem volt a golgothai dráma felevenitése olyan megrázó erejű, mint a keresztény mígyarsagnak ezen a húsvéti ünnepén. És nem csak az elmélyedni tudó egyesek lelkében váltott ki a szenvedést a feltámadás dicsőségével koronázó húsvét na mélységesebb és eredményében gazdagabb emóciókat, hanem a nagy tömegeknek megilletődött sokasága, valamennyi teplomnak lelkekkel való teltsége azt éreztette, itt egy organikus, impozáns uj magyar tudat kialakultságával állunk szemben. -> A húsvéti dráma komor fensége, a szeretet és igazság mártiriuma óriási erejű velebangzóra talál a megcsonkított Magyarország népenek tudatában, amelyet fájdalmuk és csalódások alakítottak ujjá. A gyűlölködő, igaztalan birái elé állított, de már eleve elitéit, Judástói elárult, Pétertől is megtagadott, a csőcseléktől bántalmazott töviskószoius Jézus Krisztus a keresztfára kerül, köntösére sorsot vetének, sziklasírba zárják, de ime harmadnspra halottaiból faltámada, ahogyan annak az igazság szava szerint itnni, elkövetkezni kailett vala . . . A Gelgothán keresztre feszitett Megváltó a szenvedesek kálváriáján át jut a feltámsdás glóriás reggeléhez. Magyarország is kálváriáját járja. Judásaira emlékezünk, megtántorodott és gyengeségére sirva emlekeső Pótereit tudjuk, Pilátus itt Í3 mosta kézéi és kiáltott r csőcselek: fesziad meg, feszítsd meg őt! Miként a római helytartó tndra lecgídte át az igazat a kegyetlen itólet száaiára, mert félt a zandü óstől, a trianoni bírák lelkkiismeretét is sinemi-otta sz opportucitás és a csőcselék kedvének ezeréves országot dobott oda. Keresztre teszitették sirba tették Hungáriát, a tria liosi sziklasírba, amelyet kettőzött őrséggel őriztetnek, mert hiszen vsntak apostoli fiai, ekik hisznek feltámadás áb»n. Az evangélista elmondja, hogy Krisz'us palástja egy darabból volt, nem volt összevarrva, erre a palastra óupen azért a pogány haszonlesők sorsot vetének, Ez az össze nem varrt egységes szent köntös, mely alatt iateni SÍÍV dobogott, a megszentelt ezeréves magyar államisg természettől egységbe szőtt palástját, az integer Magyarországot állítja, e.'éck, amelyre h szín eső idegenek vetettek sorsot és akar rának szétszabdalni A tővi koszorús, verejtékes percek, a kál • váriajárás, a go gothai kereszt kínjai, a kettőzötten megerősített sziklasír után azonban tul mnden erőszakos emberi számiííson, feltámadt Krisztus. Trianoni sziklasír ja után sem jöhet más, mint a mágyar húsvét, Magyarorország feltam&dssa! Ennek a békekötés után elkövetkezett első szent bus?ét<iak lelkskbe zendűlő harangszava itt Magyarországon ezt a feltámsdáit hirdeti. Felzaklatott lelkünk a kereszt;a' tövére borultan megnyugszik, abban a meggondolás ban, hogy a mi marcaDgoó fájdalmunk is husvétunk reggelében nyeri el jutalmát. Ehhíz a feltámadáshoz azonban nem volna elég az egyesek hite, az egész nemzeten átható hitté kell annak erősödnie Am a nemzet egyebekből egészül össza s a nagy feltámadásnak előbb minden egyes lélekben kell végbemennie. Az az impezáns lelki megmozdulás, amelyet ezen a húsvéton keresztény magyarság körében megilletődve tapasztaltunk, a mult tanulságaival számoló újra ideálokért hevülő magyarság eljövetelét hirdeti és megerősíti bennünk azt a tanítást, amelyet a húsvét gyézelmi éneke hirdet, hogy feltámadunk! Jönni fog, mert jönni kell egy jobb kor, mely után buzgó imádság eped százezrek ajakán 1 Az árvizsgáló- bizottság maximálta a húsárakat Hogy dolgozik az árvizsgáló-üizoftság Debrecenben? Nyíregyháza, márc. 26. Saját tudósítónktól. Az árvizsgáló bizottság az általános árcsökkenés megindulásában erélyesen hozzálátott az elsőrendű élelmicikkek, a húsfélék, zsir és szalona ármbx

jmálHSát oz. A bizottság a sertéshús kilóját 60, a marhahúsét 55, a borjúhúsét 50 koronában állapította meg. A zsir kilogrammját 110, a szaionáét 90 koronában maximálta A maximális ár 24-én vált ismertté, de a hentesek és mészárosok nem volt*k hajlandók betartani az irányárakat a igy az államrendőrségre háramlott a feladat, hogy az árvizsgáló bizottság határozatának érvényt szerezzen. A húsiparotok azt hangoztatják, hogy az árvizsgáló-bizottság maximális árait nem képesek veszteség nólifil betát tani, mert mire ezsket az árakat tudómásul vették, & húsvéti ünnepekre nagyobb mennyiségben szükséges, élőállat készletet már megvásaroltak és olyan áron, hosy a maximális húsárak mellett nagy veszteségük lenne. Ezért a sert sbmt 76—80, a marhahúst 65-68, a borjúhúst 50—55 so rónáért lehet kapni. A husiparosok pénteken küldöttséget menesztettek illetékes helyre, da a nagy ünnep nem volt alkalmas a küldöttség fogadására, A macunk részéről e busár-perhez nemsf/lunk hozzá, csak annyit jelezünk meg, hogy a vidéken már csütörtökön 40 koronáért tudták adni a borjúhui kilóját, a hatósági mészárszékben pedi? pénteken 38 koronáért mertek elsőrangú ö^örhust. Azt is megállapítjuk, hogy a húsárak űzletenkint mutatkozó ingadozása nagy mértékben csökkenti a vásárló közönség biztlmát. Tanulságos pl. a füstölteonka árhullámzása is 130—280 korona között. Egy kirakatban pé tekén reggel még 180 K ra volt jelezve a füstölt sonka, délre már 250 K volt kipingálva. Az árvizsgáló-bizottság éberségét mindenesetre megnyugvással veszi a közönség. Itt említjük meg. hogy a debreceni árvizsgálóbizottság mind szélesebb kö'ra terjeszti kí hatását. Igy felszólította a cipőksresked^ket, vendéglősöket, borbélyokat, hogy amennyiben záros határidőn bs ül az ére&ökfreaésnek megfelelőbb alacsonyabb árakat nem hajlandók megállapítani, az árvizsgáló bizottság fogja az uj árakat megszabni Értesülésünk szerit t a szafcolcsvármegyei árvizsgáló-bizottság is hasonló lépéseket tesz. üz ujfehirtdi gazdik példás magatartása a rokkantakkai szemben Nyíregyháza, márc 26. Saját tudósítónktól. A Hadirokkantak, Özvegyek és Árvák Nemzeti Szövetségének nyíregyházi osztályához az ujfehértói csoporttól jelentés érkezett, amely az ujfehértói gazdák példás magatartását dicséri a rofckantfiggvel szeriiben. Az ujfehértói gadák önként elhatározták, hogy egyenkint négy bold földet engednek át hadirokkant, özvegy vagy árva használatára teljesen ingyen. Ez a híradás kinő a megszokott adományozások keretebői. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy mig a középosztály, még az anyagi romlásba taszitódott tisztviselőosztaly is ereje megfeszítésével vesz részt mindenféle közadakozásban, ugy a rokkantak felkarolásában is, a tehetős gazdafcőzönség a legújabb időkig hazafiságával mély vallásos érzületével alig összeegyeztethető mértékben vonja ki magát a közadakozásokból. Ecnek szomorú tényét láttuk a rokkantszövetség karácsonyi gyűjtése alkalmával. A szövetség felkérte a Nyíregyháza környékén lakó gazdaközöuségei, hogy a nyomorban sínylődő rokkantak karácsonyára küldjenek be élelmiszereket a nyíregyházi rokkantszövetséguek. Egyetlen adakozó akadt, aki 50 kiló rozsot hozott be. Ez ez adaliozó is azoban egy szemét vesz tette rokkant gazda volt. A többiek távolmaradtak az adakozástól. Annál jobban esik minden magyar szívnek az ujfehértói gazdák nemes elhatározása, amelyet elismeréssel állítunk, mint követendő példát gazdáink elé. Népművelés Újságot ma még alig olvasó, vagy az olvasottakat sokszor meg nem értő népünk művelésé kell, hogy sorompóba állítson minden oly embert, ki a nép köz t lakik, ki a népet úmeri, kinek szivén fekszik a nép és ezzel édes bazánk^sorea. Árpád karddal szerezte e hont, őseink több mint ezer éven át karddal tartották azt fenn, s ellenségeink katd nélkül rabolták el legszebb részeit. Ha e részeket vissza akarjuk szeiezni és ezt ki ne akarna ? ucy c«ak s'ollami és anyagi fejietségűnkkel érhetjük el. Oda kell tehát batnuak, hogy népünket minél magasabb szellemi nívóra emeljük. A múltban sok egyéb közt eizt is elmulasztottak. Nem az ellenaegink érdeme, de ami „Patópál" gondolkozású hibánk, hogy ma Csonka Magyarországról beszélőnk. Mig ellenségeink öntudatos sovén egyesületek, s egyéb intézményeik utján mint a szomom tények igazolják, eredményesen dolgozUk, addig mi s*játea erőinkben vaió tulbizakodással nem tettünk semmit, ugy szólván aludiuns Az óriási zökkenésre felébredve pótolnunk kell a hibáit, s tőlünk telbetó erővel a szálkás fegyverével kell felvérteznünk népünket az uj cselekvésre, a haza uj Meghódítására. Ebben a nagy munkában szftp hivatás vár a tanítóságra s bízván e testűlet hot szeretetében, felhívom vármegyém összes tanítóit a vallás éa közoktatásügyi m kir Miniszter ur rendeletéből a „Néptanítók Lapjában" megjeleaő népművelési cikkek taaulmaByozására s azok értékesítésére. A vallás és közoktatásügyi m, kir. Mi-