Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 48-72. szám)
1921-03-27 / 70. szám
niszter ur folyó évi 129.516—1920. számú körrendeletében elrendeli, hogy ez emiitett sikkeket a többtanerős iskolák reados bari gyűléseiken tárgyalják, s az orröl szóló jegyzőkönyvet, valamint az ebből folyó teltekről szóló jelentést a kir. tanfelügyelőség*sk küldjék be, kinek erről é/negyedenként a vallás- és közoktatásügyi Miniszter urnák jelentést" kell tenni. Számítok tanítói na buzgulmára és elvárom, hogy e rendelkezésnek s iegodaadóbbrm eleget fognak tenni. Benkő András kir. tanfelügyelő. A bihari halaméiról Csonka Biharvármsgyéceb Nagyvárad előtt mintegy 35 kmnyire ieivő magyar roaián ha tárrészén, Geszttől Körösszakólig, terjedő határ vonalon teljesítettem szolgálatot hosszabb ideig Az ország hátirat egymástól, mintegy száz lépésnyire & románok áltU kis főldhalmosba szúrt cölöpök jelzik. A Varad l'eló vezető országutakon keresztül lefektetett sorompók mutatják, hogy azontúl már megszállott terület következik A határőrizet mindkát részről az őrök portyázása által történik, tehát nem ugy mint sokan gondoljak, hogy őrök állanak egymástól bizonyom lépésnyi távolságra, hanem a román járőrök végigsétálnak a nekik kijelölt vonalon s ilyenkor gyakran találkoznak a ssa gyar kakastollas csendőrökkel mikor is bő alkalmuk nyiiik a mieinknek, hogy román eolleg&juktól az ottani viszonyok felől tájékozódjanak. A sorompóktól száz lépésnyire heve nyészett kunyhókban éjjel-nappal állandóan kint vannak határőrök. Ezeknek feladatuk az át' kelő személyeknek szigorú ellenőrzése. A határőrizetre temesi — keverve benszülött romáü katonákkíl — csendőrös voltak kirandeíva. Geszt község és annak egész határa, ne hány száz holdat leszámítva, Magytrországhoa tartozik, de gróf Tisza István nyűg róheiy élői mintegy 1 és fél kmayí távolságban a Nagyszalonta- fe:ó vezető orsráguton már lezárt so rompó jelzi, hogy azoutui Románia következik. A Cséfta felé vezető országúton a Tiszsradványi erdőben Geszttől mintegy 12 kmnyire van az országhatárát jelző h&tárfa A geszti kúriára a csendesség homálya borult, idsgsn igen ritkán téved cda. Gróf Tisza Istvánná a tragédia óta állandóan itt lakik, elzárkózva t«íjüsen a külvilágtól, csak ritkán mozdul ki szobájából s ekkor is csak egy utja van a kripta és csak az a kívánsága, hogy ő is minél hamarabb a kripta lakója lehessen. Vele van as özvegy itj. gróf Tisza Ittvánné három kis gyermekével. Az ifjú grőf Tisza, két nappal később balt mag, mint édesatyja, spanyol iafluomát kapott a nagy lázában már Atyja meggyilkolá sáréi sem vett értesülést. Állandóan itt lskik gróf Tisza Kálmán, kinek néhány hónapja halt el a felesege s Csegőidről — msiy megszállott területen fekszik — hozta át halott teleságét, hogy a geszti kriptában örök nyugalomra helyezze. Gyakrabban megfordulnak még ftessten Sándor János, Sándor Kalman, kinek itj Tiszané a leánya s a csálád régi kedves barátja Böiönyi Józsefié. Magyarországhoz tartozik a határszéli Biharugra község is A községhez tartozik las' tanya mely a Bölönyiék ősi fészke. Jelenlegi tu ajdonosa, Böiönyi József ki régebben a kolozsvári színház intendánsa volt. Hatalmas parkban gyönyörű kastély s különösen értékes berendezése gyönyörű képei tesznek tanúságot tulajdonosanak, rendkívül finom müizlésérőL A kastély egyik szobájaban irta gróf Tisza István a hires u^rai levelet, mely annak idején as egész világ sajtóját élénken foglalkoztatta. Hajdan itt is zajosabb volt az élet, a hagyományos aratási balon, melyet a& aratóknak ren deztek, jelén volt as egéaz bihari arisztokráoa élőkön Tisza Istvánnal, Markovitsok, Bethlenek, Telekyék, R«dvánaz*yék Kedves vendége volt a háznak Herczeg Ferenc sokszor itt nyaralt Komiossy Emma is. Most itt sia nagy oiend van, Böiönyi Váradon lakik. Ritkán látogat ki a szépségéről hires felélége, hogy a gazdaság ügyes-balos dolgait intézze. Nevezetes a kastély még arról, hogy itt vsnnak » legeredetibb Deák képek, tudvalevőleg Bölőnyinének Deák Ferene nagybátyja vole. Ugrarpl országúton Körösnagyhar3 íny felé a Körös hídján át Körösszakálba érünk, itt van a vasúti végállomás a vámhivatallal, Köröszakáltól 1 és fél kmnyire van a román határ. E vidék najy hiányát érzi annak, hogy Nagyvárad megszállott területen fekszik, ninas piaca, nem tudja a termékeit kellőképen értékesíteni s nem tud semmit sem beszerezni közelebbről. A vármegyének most a legnagyobb helysége Bereityóujf tiu : hol a törvényhatóság is szókéi. Utóbbi időben a szömélyi közlekedés lényegesen javult Romániával, de a jó bihariak esak sófcajtgatnxk velünk együtt, hogy mikor less as ut szabad Várad felé, mikor nem kall már határátlépési igasolváay. Pásztor Jenő Ruhmann Béla főszámvevő meghalt Ifíregyháza, márc. 26 Saját tudósítónktól Ruhmann Béla főszámvevő tegnap ejjel Budakeszin, a tüdőbeteg szanatóriumban váratlanul elhunyt Ruhmann Bó!a 1919 február havában foglalta el a városnál hivstalát, előli zőleg pedig 1898 óta a pőnzügyigazgatóság j mellé rendelt számvevőségiek voit szorgalmas tisztviselője. Halála súlyos csapás. a városi tisztviselői karra, mert kartársai nagyon szarették, ő padig ügybuzgő rajongással viseltetett a város ügyei iránt. Pedáns, fáradhatatlan szorgalmú tisztviselő volt s talán túlbuzgósága volt egyik oka, hogy olym fiatalon, 41 éves korában, mondott bucsui az életűek. Halálát fiatal felesége ós két kis gyermeke siratja. Holtestét előreláthatólag hasaszáilitják. Irodalmi és művészesték Nyíregyházán Nyíregyháza, márc, 26. Saját tudósítónktól Nyíregyháza közönség még ebben az évadbtn több előkalő mvóju irodalmi és tnüvéízi estéa vshet részt, amelyek köpött olyan is lesz, emely országos sőt európai jelentőségű helyre emeli váro»unkat. Ez a Beneíur ünne pély, amelynek előkészítése érdek«ben a Bessenyei-Kör a Képzőművészeti TárauiaUal fcsröitví £aradozik. Krre a Benszar tárlattal kapcsolatos nagyszabású művészi eseményre a legnevesebb magyar notabilitások jönnek le Nyíregyházára. Még a Bemwur Qnnepéiy előtt április első napjaiban rendezi a Bessenyei Köp Beethovenestéjét. Ezen Vertsa K. Andor, lapunk kifáló nuusikalitasu szerkesztője méltatja a nagy szellemöriast. A* est misora hatalmas megszólal tatója lesz a Béotbovsri sínének Lemb*rkovioiné Markovié* M. hegedömüvésznő, Hemmer*taedt János zongoramttvéiz, Ujfalussyné Mandy Mar git énekes müváaznő, teáat a zenu kiválóságok egész sera adja ereje legjavát a Beethoven est sikeréhez A hegedűn, zongorán és énekszóban megelevenedő beethoveni szellem ha talmas szárnyat fog kapni a Bessenyei Kör zenekara nján. A zeneker, amelyet ez tlka lommal kiváló fúvósok egésiitenek ki, Beethoven egyik szimfóniáját keltik él*tre A tervbevett irodalmi esték között gaz Endrőái Sándor erőteljes magyar költői művészetét méltató Endrödi-est májas hóra esik. Erre as időre ígérte meg lejövetelét a kiváló magyar poéta, Sa)ó Sánder, akit Nyíregyházé hoz költői pályája egjrik* ra«yogó sikerének emlékke fttzi Bessenyei ódaja, amelyet 1899 ben, a Bessenyei azobor leleplezési ünne pélyén pályadijat nyert; Sajó Sándor akkor jászberényi főgimnáziumi taaár volt a itt Nyíregyházán ö aaaga azav<a gyönyörű ódajat. Most a Kisfaludy Társasig nagyszabású Arany ünnepére ké*ztl, ahol Araov kisi-bb epika* költeményét fogja mé tát ni Lejővele elé lelkes várakozatsal néz a B«saenyei Kör Az Kadrődi estet megilösöen érdekes müsoiu matinéja lesz a Bessenyei Körnek. Az irodaimi szakosztály ugyanis tervbe vette, hog? a vármegye területén működő írók felkarolására, érvényesülésük biztosítására házi irodalmi matinékon ad alkalmat a helyi írói erők bemutatkozására. Az első ilyen matiné április végén les?. Elfogtak egjf veszetfeímes tolvajt Nyíregyháza, márc. 26- Saját tudósitőDktói' Ebben hónepban a ryiregytiázi államrendőrség ismét árUlmatianna tett e^y veszedelmes iakasfosztogatót, aki & legravaszabb trükkel rövid időn belüi három embert károsított meg érzékenyen. A ravasz tolvajt még idejekorán sikerűit elcsípni s így a kár majd nem teljes értékben magtérül, azonban a lakosság is okulhatna ezekből az esetekből és fokozabb éberséggel vigyázná a saját vggyoaára, mert végeredményben mégis estik mindenki saj^t magánad a legjobb rendőre. Vrefcka Mihályae nyireashüi:i lakos március 2-án nem volt otthon, amsfior egy ismeretlen asszony állított be a Lkáéba és Vrassaliéo&k otthoulévő kis leányát valami mesevei eífeüldötte hazulról vizért. Mire a tialany viszszajött, az asszony már nem volt sehol, de viszont egy selyem és egy nyer? £8lyemkendő, egy delin szoknya es 66 korona eeszpéná is eltűnt egy asebsönyvvel együtt.. Kovaes Józsofné lakasát is a háziasszony távoliétábsn látogatta meg. A kislányt itt mar változatosság okából cukorért külaótte s miaiatt az távol volt, egy zöld ruhát és három blúzt vett magához. Mikor távozóban volt, találkozott az utcán a kislánnyal, akinek ekk.r azt moiidotts, hogy kacsaíoiást akar venni az édes anyjától s 20 korona előleget is adott ntki. A kisíány gyanutlanul vette el a pénzt és engedte utjara az asszonyt s magában bizonyara még örült, hogy milyeu jó üzletet csinált 0 az édesanyja távolléteben. H&vanyecz MMly vasúti kalauz lakása be volt zárva 6s tiensi sem voit otthon, itt már álkulcsot kellett használnia az ismeretlen asz azonjnak. Természeteasn enael is el voii latva a minden hájjal megkent némber 6s pá? pere alatt 40 ezer korona óriékü ruhaaemül merült a vssuti kalauz lakásából el vinnie. Gönczy János detektív rövid nyomozás atán megállapította, hogy egy asuzony, akinek a Kzamőiyibirása teljossn megegyezett a lakáslosztogatoéval, egy napon talyigán távozott a városból. A ravasz tolvaj nyilván sejtette, hogy a vasúti állomásodon szemmel fogjak tartam az utasokat, hát így akart zsákmányává odébb állni. Gönczy detektív nyomban távirati megkeresést intézett a környékbeli csendörörsökböa, mire as orosi csendőrség tényleg el is fogta'a tolvaj nőt, aki nem volt más, mint özv. Domos Mihályné síül. Fiiemiie Maria miskolci lakos. Egy nagy batyubsn az összes lopott holmit megtalálták nála 8 bluz kivételével Domosné töredelmesen beismerte mind a három lopást, mire a rendőrkapitányaiig elrendelte a kiráiyi ügyészséghez való átkisérését. liőbb azonban a csavargás miatt kisaabott B napi elzárást kell kitöltenie. A Bessenyei-Kör irodalmi pályadíjai Az újjáéledt Bessenyei Kör akoid képességének eddig is több tanújelét adta Most a Kör ismét egy ojabb lépéssel közelíti meg kitűzött célját a magyar művészi és irodalmi kultúra istápolását, A kör a magyar írói készségek serkentese oéljából pályadijakat ttz ki. Három pályadijat tfia ki a kör Egy lírai költeményre ötssáz, szavalásra alkalmsa költeményre eser, novellára ezer koronát. A pályásat határideje 1921. deeember 81-e A pályázni óhajtók a jeligés levéllel ellátott géppel irt költeményt, illetve novellát a kitűzött határidőn belül küldjék be a Bessenyei Kör titkárának, Kardos István pelg. iskolai igazgatónak eimére.
