Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-08 / 281. szám

f Nyirígykáit, ÍMSÚK 7. | Olasz szivek. Messze Olasztól- j dön az emberszeretet tiszta krisz­tusi hitvallása ihlette meg anyák és leányok szivét. Elhatározták, hogy a háború áldozatainak sírjait ékes, szerető gondozással ápolgat­ják. A hála és emlékezés örök mé­csesét gyújtják ki a hősök temető­jében, amely igy templommá ma­gasztosul. És miként a templom bolt­ivei alatt megtisztul a sziv és az Istenhez emelkedés malasztja szám­űzi a tudatból a gyűlöletet, a bosz­szu démonát és minden embert át­ölelni akarással nyitja szét a karo­kat, az olaszok \hősi temetője is a kiengesztelődés szentelt földje lesz. Az olasz anyák könnyező emléke­zése nemcsak az olasz elesetteké lesz, hanem a magyar liuké is. Egytorma gonddal ápolják az ide­gen tőidnek, a messze Tisza men­tén marengő kis magyar talvak ha­lottainak síremlékét is, amelyre az olasz leánykák ugyanavval az ih­letett jósággal szórnak virágot, mint az olasz fiuk sírjára. És ezt a gyönyörű szolidaritás­ból emelkedő elhatározást most tu­datták velünk. Az emberszeretet tömjéné száll és illatozik e hírből és gyógyítja íiavesztett édesanyá­nak, vőlegényét gyászoló mátkának sebét . . . Van egy legenda, assisi szent Ferencről, amelyben a szelíd szere­tet szavára a farkasból is bárány lőn. Ellenségekből ölelkező testvé­rek lesznek a humanitás megszen­telő erejére. Az olasz hírre csak mé­lyebbre vág szivemben a jelen ese­mények tövise. Ellenségünkből is szerető barátok lesznek és mi itt­hon testvéri közösségben élők nem tudunk kiengesztelődni, nem tudunk bosszút, gyűlöletet száműzve, nagy tragédiánk tekete kárpitja alatt zo­kogó egymásra találással összeölel­kezni ugyanegy szomorú, szent ma­gyarságunkban . . . A mai tőzsde hirei Budapest, dac 7. (Saját tudósitónktól.) Érkezett d. u 2 órakor. A legújabb tőzsdei árfolyamok: Napoleon 1710—1760, angol font 1808-1930, bolgár láva 650-630, dollár 550-559, francia frink 3253—3310, márka 750-770, lira 1870—1940, osztrák korona 95—100, rubel 300—325, lei 770—805, szokol 625—660, svájci franc 8700­8760, korona és frank-dinár 1440-1480, len­gyel márka 97—103. Zürichi jegyzés: Budapest 132*5, osztrák lebélyegzett 125. — A magyar és cseh vasutasok konfe­renciája Kassán. Két éri bizonytalanság után tegnap megkezdődtek Kassán a magyar ésjcseh vasutasok között a tanácskozások Csonka Ma­gyarország és a megszállott Felvidék közötti vasúti forgalom egységesítésére. Mindkét részről megakarják szüntetni azokat az anomáliákat, melyeket az átutazásnál két éren keresztül vé­gig kellett az utasoknak szenvedniük. A konfe­rencián rendezik az összes átszálló állomások ügyét, igy Bánréve, Sátoraljaulyhely, Torna­nádáska állomásoknál akként változtatja meg a cseh és magyar vonatok érkezési és ([indulási idejét, hogy az utasok legfeljebb egy órai vá­rakozás után terább utalhassanak a csatlakozó i enatokkal. Constantin király visszatér Görögországba Budapest, dec. 7. (Saját®tudósitónktól.) Bécsből jelentik, hogy Hágából nyert ér­lesülés szerint a görög népszavazás a legna­gyobb rendben folyt le és óriási többséggel végződött Constantin király javára, aki pénte­ken vagy szombaton utazik el Athénbe, hogy trónját ismét elfoglalja, Vezet a német szervezkedés Megalakult a világ legnagyobb trösztje Németország legfőbb ereje: hatalmasan kifejlődött világipara volt az, mely fölkeltette a másik nagy iparállam, Anglia féltékenységét s igy okul szolgált a nagy világháború kitörésé­re. A levert Németország iparát nem tudta tönkretenni a háború s nem tudta verseny- és fejlődésképtelenné tenni a lehetetlen versaillesi béke. Olyan átalakulási folyamat tapasztalható most a német nagyiparban, amilyen eddig pá­ratlanul áll. A szocialista mozgalmak terjedé­sével egyidejűleg a nagyipar is szervezkedik. S ez a szervezkedés igazi német rendszer sze­rint folyik: a legnagyobb alapossággal, részle­tekben is pontos kidolgozással s eddig még soha sem hallott óriási arányokban. Másfél évvel ezelőtt sokat irtak arról a lapok, hogyan lett Németország leggazdagabb embere Stinnes Hugó. Ez a német pénzember akkor azt a nagy­szabású tervet valósította meg, hogy a Német­Luxemburgi Bánya Rt.-t és a Gelsenkircheni Bányatársaságot szoros kapcsolatba ho2ta egy­mással. Ekkor keletkezett a Rajna Elbai Monb ten-Unio, amely ezidőszerint Európa legnagyobb ipartársasága. Alig telt el azóta néhány hónap s máris tovább terjesztették a trösztmozgalm-t. Németországnak egy másik legnagyobb vállalat csoportja a Siemens-Schruckert konzern közös­ségbe lépett a Rajna-elbai unióval, amely ennél­fogva most már több ezer gyárnak és bányá­nak ura. Vannak szénbányái, vasbányái, vas­gép, acél és műszaki gyárai. Az egyesülésről hivatalos kommünikét adtak ki, amely elmondja, hogy a Rajna-elbai unió kezében volt Német­ország bányáinak legnagyobb része, a Siemens­Schuckert konzern pedig a gyárak fölött ren­delkezett. Most a legnagyobb német bányavál­lalat és a legnagyobb gyár vállalat-csoport egy trösztben egyesültek. Ez az egyesülés lehetővé tette azt, hogy ugyanaz a tröszt állítsa elő a kész gyártmányokat, amely a nyersanyagokat is termeli. S hogy milyen óriási előnyök szár­maznak ebből a német birodalomra, elég arra rámutatnunk, hogy nyerstermékek és félgyárt­mányok helyett Németország ezentúl túlnyomó­részben kész gyártmányokat exportálhat. A fel­dolgozásból s a gyártmányok külföldi piacokon való elhelyezéséből előálló haszon a német tő két, a szükséges munkabér pedig a német mun­kásság erejét növeli. A tröszt biztosítja a mun­kásság számára az állandó foglalkoztatást és alkalmas arra, hogy az árakat leszorítsa. A német sajtó megjegyzi az uj alakuláshoz, hogy ma már az az óriási üzem a világ legnagyobb trösztjévé vált, amelyhez fogható Amerikában sincs. — A tanügyi alkalmazottak Illetmény ­felvételének megszigorítása. A vall. és köz­oktatásügyi miniszter rendelettel utasította a m, kir. áílampénztárakat, hogy a tanügyi alkal­mazottaknak csak az esetben teljesítsen illet­ménykifizetést, ha az alkalmazott főnöke hiva­talosan igazolja, hogy a nyugtatványozó tény­leges szolgálatot teljesít vagy olyan okból nem teljesít, amelyre az illetékes felsőbb hatóság intézkedése folytán jogosult. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, mert a Károlyi-éra és diktatúra utóhatásaként még most is előfordul, hogy alkalmazottak, akik bár tényleges állo­mányban vannak, indokolatlanul szolgálatot nem teljesítenek, illetményeket és egyéb járandóságot vesznek fel anélkül, hogy erre bármi jogcímük velna. HS§ eteoember S A nemzetgyűlés Budapest, dec. 4. (Saját tudósitónktól.) A nemzetgyűlés karácsony előtt már caak egy-két ülést tart, azután hosszabb szünidő lesz, hogy a képviselők meglátogathassák kerü­leteiket. Karácsonyig még egypár törvényja­vaslat kerül letárgyalásra. Zsoldos Feroas és tilsai a biintefcó'bMság előtt Andrássy Kálmánt felmentették Nyíregyháza, dec. 7- Saját tudósitónktól Az elmúlt héten tárgyalta Dr. Székely Farkas tanácsa Zsoldos Ferenc ós társadnak bűnügyét. A f vádlottak a következők voltak : Zsoldos Ferenc tanitó, Andrássy Kálmán raf. lelkész, i'j. Nagy Miklós, Szolonyik Miklós, ifj. Kovftcs György, Kis János ós Soós József buji lakosok, akiket nagyobbrészben a már ismert kommunista bűncselekményekkel, úgymint, zsa­rolással, hatóság elleni erőszakkal, vagy szemé­lyes szabadság megsértésével vádolt meg a ki­rályi ügyészség, mig Andrássy Kálmán a köz­szeretetben és közmegbecsülésben megőszült református lelkész ellen egy rendbeli izgatás bűntette miatt emeltetett vád. A királyi ügyészség vádirata szerint And­rássy Kálmán Bujon 1919. március 25 én egy népgyűlésen következőket mondotta: „mint pap, mindig azt hirdettem, maga Krisztus is azt tanította, vegyétek el a gazdagoktól és ad­játok oda a szegényeknek. Ti nem tudtátok ezt a msgasztos eszmét megérteni, végre, hogy most megértettétek, lelkem egész mslegévei, szivam teljes szeretetévei üdvözlőm ezt az uj világot 1" A főtárgyaláson felvonult tanuk közül csak azok vallottak az ősz pap ellen, akik ha­ragos viszonyban voltak vele, a többiek égészea más világításban és egészen más értelmű be­szédre emlékeztek. Igy a bíróság nem - látta beig&zoltnak a vádbeli bűncselekményt ég And­rássy Kálmánt Dr. Króaiy Kiroly jródőbeszéde után felmentette. A többi vádlottal szemben a bíróság be­igazoltnak látta a vádat és Őket bűnösöknek modta ki, Zsoldos Ferencet 10 havi börtönre, ifj. Nagy Miklóst, Szolonyik Mi lóst. ifj. Kovács Györgyöt ős Kis Jánost egyenkint 6 havi bör­töre, Soós Józsefet pedig 10 havi börtönre Ítélte. Zsoldos Ferencet Dr. Krómy Károly, a többi vádlottat padig Dr. Fráter Ernő védte. A közv&diói székben Székely Gyula kir. ügyész ült. Az ítélet jogerős. Hola legnagyobb nyomor? A meztelenség mártírjai. Nyíregyháza, dec. 7. Saját tudósitónktól. Dobránszki nevü tiszarádi 'csordás befe­jezvén földi pálysfutását jobblétre szendarü't és itt hagyott bús özvegyén kivül 8, azaz nyoie fel nem nevelt magzatot. A csordás még jobb világban sem dúskált a földi javakban, de a mostani viszonyok rettenetes helyzetbe sodor­ták a szerencsétlen családot, melyet egyetlen támaszától is megfosztott a sors kérlelhetetlen keze- A nyolc gyermek közül a nagyobbak zsákból készült „ruhát'' viseltek, jobban mondva zsákot, amelyen a fej és végtagok részére meg­felelő lyukak voltak vágva, a kisebbeknek azon­ban már a xsákból sem jutott. A msguk anya­szült mezteleni mivoltukban töltötték el a nya­rat és as őszt s ugyanígy vannak most is, mert aki az ég madarait és az erdők vadját jó meleg téli bundával, felruházza, elfelejtkezett a szerencsétlen árvákról, akik kőzött egészen pici gyermekek is vannak. Egy jótékony ur Svédor­szágból 2500 boronát küldött Nyiregyháza sze­gényeinek, ebből 500 fkorona jutott a tiszarádi ctordás meztelen árváinak. Hát bizony abból még fügefalevélre sem jat mindegyiknek.

Next

/
Thumbnails
Contents