Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 224-298. szám)

1920-12-08 / 281. szám

1920. december 8. jmmniK. 3 k románok a Tiszáig akarják kiterjeszteni határaikat Mit határaztak a lukaresti tiltakozó lyíilésen? — A határozati Javaslat teljes szövege — Magyar túszokat akarnak szedni a roaánok — „A civilizáció neveien" Megemlékeztek a lapok arról a népgyülésröl. melyet november 7-én tartottaak Bukarestben abból ax alkalomból, hogy egy Gropini nevü oláh mérnök, a légszcmenszedettebb hazugságokat terjesztette odahaza rólunk. Foglalkozott a gyűlés egy Morar Teofil nevű orvostanhallgató megkinoztatásával, azonkívül többszáz ártatlan oláh fogságbavetésérel, akik mindanyayian a budapesti Margit-körúti iogházban sínylődtek. Talán mondani íi felesleges, hogy ebből egy szó sem igaz. A feldühödött bocskoros gyülekezet aaoaban sssr átkot sióm a magyarokra, elhatározta, hogy „országunk" hatá rát á Tiszáig tolják ki és hasonló „merényletek" megakadályozására tassokai fognak szedni a a agyarok kösül. Most módunkban áll közölai a gyűlésen hosott határozati javaslatot, mely teljes ssővcgébéi a következő: — A főváros polgársága, együtt as erdélyi aaócok, graoicsárok ás a bánáti földmivesek küldöttségeivel, egybegyűlve ai 1920. novem bar hetediki meetingen a legmélyebb fölháborodástól áthatva fölemelik [tiltakozásuk szavát a magyar oligarchia és katonaság által elkövetett borzalmas atrocitások ellen, akik általunk lettek arak Budapesten, abbén a modern SodomaCtoxorrhában, a román nemzet ezeréves kőny•yainek kiapadhatatlan forráséban. — Kérik és elvárják Őfelsége Ferdinánd királytól, ac összes románok urától a felelős faktoroktál, élükön az oituzi-tárguboooai és ma aasti legyőzhetetlen oroszlántól (!), Avarcsea tábornoktól, hogy hallgassák meg a nép saavát és foglaljon állást, ahogyan ami nemzeti méltóságunk diktálja, hogy a súlyosan megsebesített román nemzet a legszigorúbb megtorlást kérje a legyőzött (!) és egyner a román fegyvere által megmentett Msgyarországon elkö vetett vadságokért, hogy megbüntettessenek az emberiség elemi törvényeinek és a nemzetközi jognak megsértése miatt. — A gyűlés a román nemzet nevében azt ai ünnepies határozatot hozza, hogy vérrel és tűzzel a rend, civilizátió és jog névé beu uralmába vegye az ország határait, a Tiszánál és a Dunánál, amelyek egyformán történelmi és stratégiai határok. A gyűlés kéri, hogy azonnal vétessenek tussok a mártírrá lett letartóztatott románoknak megfelelő számban ama magyar tisstek, klérus, nemesség és arisztokrácia soraiból, akik megtagadták a hűségesküt a Trón és a Haza iránt; irtassanak ki az összeesküvők fészkei as országban. A gyűlés nemzeti gyászt hirdet, mig migsértett jogai teljes elégtételt nem nyernek és a román nemzet határozata : hogy a Budapesten Apponyi és Bethlen grófod által — akik a magyar oligarchia vezetői, amelyet nem lehet meggyőzni, csak legyőzni — fölállítani tervezett Erdély szobra elleni ^tiltakozásképpen emeltessék a román mártírok szobra is Bukaresten, ahonnan győzedelmesen kél fel a nap a Nemzeti Eszme betetőzésére. v A gyflléi elnöke megbizatik, hogy hozza tudomásara őfelségének, Avarescu tábornoknak, a diplomáeiai misszióknak, a Nemzetek Ligá jának és as egész civilizált közvéleménynek, az emberiség és a világ kékéjét zavaró magyar oligarchia által megsértett jog nevébsn hosott határozatait. Ugy látszik a felfuvalkodott béka közel van a megpukkadtéihoz... Kiküszöbölték a pénzt a forgalomból Oroszországban Nim Illet raliilltl fizetni - Vásárlási ügyet kap a munkásság, Amint általánosan ismeretes, as oross szovjet rubel értéke az utóbbi időkben a minimálisra sülyedt. Vásárlóképtsségéaek folytonos csökkenése olyan nagy drágaságot idé zett elő, mely ai utóbbi napokban már a^legsulyosabb gazdasági válságba sodorta Oroszországot. A szovjet-kormány teljesen tehetetlennek | látssott a drágaság folytonos növekedésével j szemben, mig most az utolsó eszközhöz nyúlt, kockára téve ezáltal létének és nemlétének kérdését. Az orosz nivatalos lapban rendsiet jelent mag, mely szerint rubelt orosz belföldi forga-. lomban sem adni, sem elfogadni nem szabad vásárlási ellenértékül. A munkásságot vásárló jegyekkél fizetik. A rendelet nyomán óriási elégedetlenség támadt. Elsősorban a nagyon megpénzesedett proletárok keltek ki ellene, akik halomra harácsolt rubeleiket most már felgyújthatják, másodsorban a munkásság is,mely vásárló jegyeivel asm tud hova fordulni, minthogy senki sem akar árut kiszolgáltatni értük. A szovjetkormány az addig is bevált terrorban.bizik. — Borsodi lovak százait lopják ki a mcgazáfiott Felvidékre. Miskolcról jelentik: A lóesempészés egyre nagyobb arányokban terjed Miskolc környékén. Gyanús ügynökök vásárolják össze a lovakat a határszéli községekben s ismeretlen utakon kiviszik az országból. Milliókra becsülik a néhány hónap alatt csak a Uorsodmegyéből kicsempészett lovak értékét. A rendőrség ujabban erélyes Intézkedéseket léptetett életbe a lóciempéssct megakadálys sása céljából. A rokkantak karácsonya Ma csaknem minden otthonban tanyát talál a szomorúság. A szükségnek, ínségnek zord tele ez. A nyers fizikai nincsent azonban lelki valóságok enyhítik ott, ahol egészséges szülök, egészséges gyermekek szivük kölcsönös szeretetét árasztjak. Sivár, hült azonban az az otthon, melyben a szegény ember könyörtelen, hideg telének zordságát nem enyhíti a mosoly, a szeretet. Ilyen a háború sújtotta otthonok száza, a rokkantak, a hadiárvák, hadiözvegyek otthona. Ezekbe az elárvult tanyákba azok vetítsenek fényt, azok varázsoljanak meleget, akikért a világháború viharaiban rokkanttá váltak apák, árvákká lettek gyermekek, özvegységre jutottak hűvösek. Most, karácsony közeledtekor a szeretet ünnepének felemeló hatalma jobbá, hálásabbá tesz valamennyiünket. Mindnyájunknak van valakije, akinek juttatunk e szeretetből, de ez az ajándékozó szeretet csak akkor tette meg kötelességét, ha felkeresi a rokkantak árváit, özvegyeit is. Tavaly karácsonyon Nyiregyháza sziva hangos dobogással válaszolt a felhívásra és a rokkantak számára, élelmiszer, ruha és másnemű természetbeni ajándékokkal kedveskedett. A rokkantak ügyét intéző szövetség ez idén is gyűjtést indít a rokkantak karácsonyára. A rokkantak naváben házról-házra járnak, hogy adományozásra szólítsanak. Ihlessen meg bennünket a rokkantak iránt való kötelesség, tegyük meleggé a rokkantak karácsonyát, oszszuk meg velük szűkös kalács ankat hisz ők ennél sokkal többet, áldozatosabbat cselekedtek a mi biztonságunkért. — Az uj róm. kath. templom Debrecenben. Debrecen város jog és pénzügyi bizottsága elhatározta, hogy tel esitve a róm. kath. egyházközség kérését, a város telket adományoz az épü ő uj róm. kath. templom céljaira. A debreceni Kálvin templom egyesület kérelmére pedig a város a Kálvin-kult jrház céljaira telket és egy millió téglát adományoz. JETI..X CviliJ^ Fén/űzés Mindig adómentes voltam, állítom, hogy eddig nem voltam alany, t. i. adóalany. Most adót kell fizetnem : fényűzési adót. Azt hittem, hogy koplalok s most kiderül, hogy fényűző életmódot folytatok. A Koronában meg merészeltem inni egy délutáni kávécskát és nyomban fényűzési adót szurkoltam le, annak módja szerint, láttam, Marci kettőa könyvvitellel intézte el az adótételt. Életemben ez szenzációs fordulópont. Ilyenkor a tükörbe kellene néznem

1 de meggondolom, hiszen a tükrözés, ha jól tudom, a fénytan körébe tartozik a ez direkt a \énj üzése, tehát adóalAnyozás. Mint alanyi költő, a versírástól is tartózkodnom kell, mert az efléle kifejezések: hogy ,,tekinteted villáma messze űz", nyilvánvalóan fényűzési adóalanyiság. \Ha jól meggondoljuk, élni sem szabad, hiszen ez maga is fényűzés. Viszont, ha meghalok, tekintettel a temetési költaégekre, szintén tényüzővé leendenék. Hiába nincs menekvés a fényűzési adó alól. Állítom, hogy alany vagyok. — Orvosi kinevezések. Dr. JármyJ Béla főispán dr. Dohnál Jenőt a vármegyei Erzséb«t kórházba alorvossá, dr. Pratscher Győzőt as Erzsébet kórházba segédorvossá nevezte ki. — Házasság. Gál Jolánka és Bukovinszky János jegyző B&dszentmihályon házasságot kötöttek. Minden külön értesítés helyett. — Halálozás. Bernáth Sámuel szén-nagykereskedő 68 eves korában folyó hó 6 áa elhunyt. Temetése ma délután fél 3 órakor volt és nagy részvét mellett kisérték utolsó útjára — Hirtelen halál. Filcsik Andrásáé Honvéd-utca 65 sz. lakost a szoba padlóján elterülve találták. Arcát aludt vér borította. Valószínűleg tüdövérzésben mult ki. — Bezárták a debreceni Iskolákft Debrecen* en a vörheny erös járvány, továbbterjedésének megakadályozása céljából elrendelték az összes iskolák bezárárát december ő-től számított hu$z napra. — Lisztcsempészet. Mig' egyfelől hiányt szenvedünk a lisztben, másoldalról állandóan lisztciempészetröl hallunk Tegnap ia egy nagyobb lisztcsempészet {jutott a rendőrség tudomására A csempészt a lisztet szállító emberek jelentették fet. A lisztet elkobozták, — Lopott holmik a rendőrségen. Az államrendőrség detektivosztályán egy pár sárga gombos férfi félcipő, egy pár magasssáru fűzős sárga cipő és egy pár 35-ös fekete gyermoklcány box fűzős cipő van. Igazolt tulajdonosa átveheti. — Rakoncátlan talyirjások. A talyigások ellen újra sok a panasz, Napról-napra kihágásokat követnek el, sebes hajtással, sötét, lámpanélkül kocsival, könyörtelen, rosz modorral és botrányosan merész tarifa emeléssel. Az államrendőrségen tegnap is többek ellen adtak be panaszt. Igy feljelentés érkezett Kruták Pál, Barkóczi Pál, Babba Pál, Závoda János, Nagy Károly talyigások ellen. Stefauyik Mihályt azért jelentették fel, mert a sóstói gyalogúton hajtott. Ezt az utat a fuvarozó kocsik már is tönkretették és Stefanyik, mikor felszólítást kapott, hogy térjen le az útról, megszokott indolenciával tagadta meg a felszólítást. A talyigások megleckéztetéie valószínűleg akkor veszi kezdetét, ha elveszik tölűk az iparengedélyt. Végre van ma a talyigáiás olyan jövedelmesö foglalkozás, hogy jóérzésű, illedelmes emberek is szívesen vállalkoznak rá. i