Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-09-25 / 219. szám

lyleegybiza, 1120, szeptember 25. * Szombat XLI. évfolyam * 219, szám. SZABOLCS VÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: belyben : ogósz évre 320 K, félévre 160 K, negyedévre 80 X, egy hónapraSO K, vidéken: egész éwe 320 K, féléwr® !60 K. negyedévre 80 K, egy hónapra 30 K. — Egyes szám ára 2 korona. Alapította JÓBA ELEK t Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT ö- SZÁM. Telefon szám 139. Postachetjue 29556. Kéziratokat nem adunk vissza. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. Iparpusztitás Akkor, amikor Magyarország vezető poiikusai kezdték belátni a békés idákben azt, hogy ez az ország egyoldalú agrár termelésével nem állhat meg a versengő államok sorában, hanem energikus ipari termelésre is reá keli térnie még áldozatok árán is, akkor jelszóvá vált az iparfejlesztés jelszava. Az áll&mgazdasági politikának ez a korsza igen rövid ideig tartott. Emlékszünk elég jól, hogy a volt monarchiának másik felében mindig sanda szemmel nézték Magyarországnak ip*ri téren való előbbre törekvését még abban az időben is, amikor semmi tervszerűség ebben a törekvésben tapasztalható nem volt. De már akkor is érezhető volt a mindenképen lefékezni akaró „testvérállam" működése. A túloldalon a lefékezés volt a jelszó. Háborún és következményein átlábaiván, eljutottuuk az oláh megszálláshoz. Ennek az ipart pusztitó időnek nyomoruiágait vérző szívvel konstatáltuk már akkor. Minden magyarnak lelkét kellett, hogy marcangolja, ipartelepeink pusztítása, megcsonkítása, munkára alkalmatlanná tétele. Az oláh hadak útját mindenütt ez jelezte. Da Csonkamagyarországunk Szabolcsmegyéjében is, egy nagy jövőre biztató és egy kereskedelmi zseninek előrelátó alkotása, a demecseri káposztasavanyitó gyár is martalékul esett. Hogyne ? Hiszen az oláh jelszó, a magyar iparpusztitás volt. Bennünket, az itt élő megyarokat, ennek a közeli gyártelepnek tönkretétele, kellett, hogy lesujtólag érintsen. Minden jóérzésű ember melyen fájlalja ma is. Mintha azonban az iparpusztitás terén már gyakorlatunk leane magunknak is. Hiszen ha az elpusztult és elpusztítás alatt volt és levő egynehány ipartelepre gondolunk, akkor előbbi állításunk igazolást nyert! Ezek mind a közeiben ós itt e városban levő telepekre vonatkozhatnak, ha messzibbre nem is tekintünk. Az iparfejlesztés érzékével bíró minden embert fájóan kellett érintenie, a bútorgyár megszűntének végül megsemmisítésének. Hogy helyébe épült volna valami, arról nem hallottunk még. Megsemmisült, sőt a földszinóvel egyenlővé vált, a laktanya mellett volt téglagyár telepe. Helyét tátongó ür foglalja el. Egy másik téglagyár, a város ellenkező oldalán gazdát cserélt. Szinte joggal volj remélhető, hogy uj kezekben, uj alapokra fektetve, az előzőnél intenzivebb munkát fog kifeteni és talán a fejlődés útjára lép majd. Mast azt halljuk, hogy egyes építményei már áiaba bocsátattak és elbontva, nagy nyereséggel értékesíttetnek. Legújabban azt hallani, hogy Hajdúnánáson, egy gyártelep épületei kerülnek elbontás és eladás alá. Ott is a bontásból kikerült anyagokon való nyereség az, ami ez ipartelep elpusztulásának az oka Ne folytas&uk tovább, ne kutassuk tovább. Ne tépjük fellebb a vértől szivárgó sebet. Azt látjuk, hogy az a munkafolyamat, amely most folyik, a magyar „iparpusztitás" folyamata. Mert pusztul itt minden, jamiből üzletet lehet csinálni, ha ezzel helyre pótolhatatlan ür is, ha ebből gyógyíthatatlan seb is marad ennek a Csonkamagyarországnak gazdasági testén. Hát ugyan mi ez más, mint szinte tervszerű elpusztítása annak, amit msg a sok rombolás meghagyott ? 'Nincsen senki, aki ennek a megcsonkult országnak javait még megőrizze? Már minden és mindenki arra munkál, hogy valóban elpusztuljunk teljesen ? Lehetséges sz, hogy hosszú, sok ós eredményes munkára hivatott alkotások csak azért pusztíttatnak el, hogy lerongyolt értékű de sok számú pénzre kicseréltessenek ? Szomorúan láthatjuk, hogy ez igenis lehetséges. Fájdalom, igenis lehetséges nyereségért elpusztítani a munkára . szentelt alkotásokat. Igenis lehetséges az, hogy ledöntsünk gyárkéményeket, a munka felkiáltó jeleit, a munka hirdetőit, az ipari fejlődés figyelmeztető útjelzőit. Igenis lehetséges. És miér? Egy kis, vagy egy nagy nyereségért ! De hát nincsen senki, aki e pusztításokat, a nemzet, az ország, a magyar nemzetgazdaság érdekében meggátolja ? Meggátolja pedig még azért is, hogy az emez alkotásokban levő értékes munka értéke megmaradjon, megőriztessék arra az időre, amikor az életeleven munka, a most pusztuló alkotásokban uj vérkeringést hozhat gazdasági életünkbe. Ne folvtassuk ezt az „iparpusztitást" tovább 1 Pisszer János. k és tambfelitekr i A mai nemzetgyűlés Budapest, szept. 24. (Saját tudósítónktól.) A mai nemzetgyűlés fél tizenegykor kezdődik meg, Bakovszky bejelenti, hogy Simonyi Semadam sürgős interpellációra kórt és kapott engedélyt. Félegykor térnek rá. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadják az ipari és mezőgazdasági hitelszövetkezetek módosításáról szóló törvényjavaslatot. A közgazdasági egye tem felállításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásánál Hornyánszky Zoltán a címben stiláris módosítást javasol, amelyet el is fogadnak, t. i. hogy az egyetem cime ne ,,M. kir. közgazdasági", hanem „Kir. msgyar közgazdasági" legyen. Ezután rátért a ház Nagyatádi Szabónak a sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és haszonbérletek adásáról szóló javaslatára. A javaslatot Rubinek István előadó ajánlotta elfogadásra. Rámutatott, hogy egyes kirívó esetekben nem lehet a földbirtokreformot megvárni. Két katasztrális hold haszonbérletről van szó, amelyet már a küszöbön álló gazdasági év elején át kell adni az igényjogosultaknak. A haszonbérlet adása azonban kizárólag ott történik, ahol azt közérdek sürgeti, egyéni jogcime senkinek sincs rá. A részesülők sorrendje a következő : Elsősorban: hadviselt rokkentak s azok felnőtt fiai. Másodsorban: mezőgazdasággal önállóan íogialkozó munkások. Harmadszor: a községben illetékességgel biró családfők. Az előadó a házhelyek kijelöléséről szóló javaslat indokolásában kifejtette a hozzáfüződő szociális erkölcsi és közegészségügyi szempontok fontosságát. A javaslat gyors megvalósításra vár, mert a falusi nép is összezsufoltan lakik és a falvakban is lakásnyomor van A haszonbérletek elől sem lehet ma már kitérnie senkinek, aki a szociális békét szivén viseli. Be kell látnunk, hogy ma gyors kivételes intézkedésekre van szükség. A gyűlés folyiK. A leit—litván konfliktus Brőf Csíky to© külügyminiszter Budapest, szept. 24. Saját tudósítónktól. A Hivatalos lap mai száma a kormányzó ur őfőméltósága iratát közli, melyben Teleki Pál grófot felmenti a külügyminisztérium ideig" lenes vezetése alól s uj külügyminiszterré gró* Csáky Imrét nevezi kij Károlyi Mihály titokzatos utazásai A Pravu Lidu nagyobb cikkben hivja fel a cseh kormány figyelmét Károlyi Mihályra, akit veszedelmesnek tart az államra. Károlyi a lap szerint a csehországi németek közé gyakran ellátogat s hol a cseh monarchistákkal, hol a felvidéki bolsevistákkal tárgyal. A lap követeli a kormánytól, hogy vessen valahára fényt Károlyi titokzatos utazgatásai céljára. A vármegjáre nem kerülnek a nők A nők választójoga elles Budapest, szept. 24. (Saját tudósítónktól.) Az általános választások tanulságai azok felfogását erősítették meg, akik a nőket nem akarják választói joghoz juttatni. A kisgazda és az egyesülés pártbeli politikusok közül többen vannak ezen az állásponton s azt hangoztatják, hogy a választásokon sok helyt maguk a nők tiltakoztak az eilen, hogy őket a politikába bevonják. E kérdés most a vármegyei és községi választásokra vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban vetődött felszínre s bizohyára erős vitára fog alkal&at adni. A jelek szerint a vármegyére nem kerülnek asszonyok. i. « , j.uíl-uJ^Lii 4.-J L A pénzügyi bizottság a kormányzónál Korányi fontss bejelentést tesz Budapest, szept. 24. (Saját tudósítónktól.) A pénzügyi bizottságot ülésre hivták össze, amelyen Korányi igen fontos bejelentést tesz. A bejelentés nagyszabású transakciókról szól, amelyekhez a nemzetgyűlés felhatalmazására lesz szüksége a pénzügyminiszternek. Ma feltűnést keltett, hogy a pénzügyi bizottság tagjai déli tizenkét órára a kormányzó ur Őfőméltósága elé kaptak meghívást' Pénzügyi körök ezt Korányi bejelentéseivel hozzák kapcsolatba. Ar>i 2 korona Budapest, szept. 24. (Saját tudósítónktól.) I Páris; A lett és és litván kormányok elrendelték az általános mozgósítást. A két ország között rendkívül feszült a helyzet. ^Mindkét ország határát nagy hadsereg szállta meg.