Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-29 / 197. szám

s 1920. angassstaís 29 Nyíregyháza, aaguetas Í8. Hallom Ossziáat, hazát kereső borongós énekét. Kézét nagy, nyugtalanító tájdalom áramát érzem a szemekbél, szavak rezgésébél, gondolatok démonikus találkozásából, a íiadt kérdésekbél a mellyel kőszénén nélkül fogadjuk egymást', mos, mi lesz, mi lesz velünk? Érezzük, valamiben igzán egyek vagyunk: az ajkatösszeszoritó tájdalomhan, amit a trianoni ütés mért ránk, abban a mohé jővébetekintésben, mellyel a megváltást vájjuk minden holnaptól. Ez a nagy idegfeszültség nem apró egyéni életünkké, hanem a közös sorsnak, a hazának élet-halál kérdéséé, ezek h fájdalomban égő napok acélt forrasztanak, a hívé, elszánt, jakmerő nemzeti lelket. Éber a lelkünk, mint lázban pihegő gyermeke felett virrasztó anya héroszi lelke. L essük, mikor jön él a segítés pillanata, hogy mindenünket odaadjuk a megváltásért. Köröskörül piszkosan sötét vihar felhők gomoly* van a horizon tunkon. Északon a vörös fény villan és a kisérő dörgéstől megrázódik a télvilág. Ismerjük ezt a rémet, láttuk pokoli keze nyomát, mely évezredes kulturák virágos pompáit tépdesi, verejtékkél, tudással, munkával szerzett értékeket szakit ki durván a becsületes kézből. Tapasztalataink, kiábrándultságunk józanságával, bátran nézünk szemébe és szánó mosollyal látjuk, hogy törnegszéditő árama miként rándítja meg egy-egy villamos ütéssel a karmaikat testünkbe vájó szomszédokat, osztrákot, csehet, oláhot és szerbet ! Forradalmak földrengéséi át élten hatalmas szigetelőként tornyosul a recsegve-ropogva hánykolódó kis államok kőzött a magyar éntudnt és annak gyönyörű megtestesülése, a nemzeti hadsereg. A megszentelt civilizáció büszke keleti gátja ez, de hullámtörője egyúttal az egymásba csapni készülő nyugtalan nagy szláv áramlásoknak is. A tornyosuló vész elszántságunkat fokozza, de csak még mélyebben belénk marja a karunkra kovácsolt bilincseket, amelyek megmozdulásunkat gátolják. Európa parancsoló szükségessége lesz, hogy ezek a bilincsek lehulljanak! Ma még Osszián buja borong Csonka magyaróra* ág felett, meit bus a rabság, bus a lánc, de megmegvillan tudatunkban a Petéíi-hivás tüze: Fényesebb a láncnál a kard, jobban ékesíti m kart! A személyforgalom korlátozása Ausztriában. Badapeet aag. »8. (Saját feelósítónktőL) Ausztriában a napokban eresen korlátolták a személyforgalmat. Keleti D««*s a Már uj elnők-igazgutója a korlátairól a kévét kezöképen nyilatkozott: Ri*e« hivatalos tudó másom arról, höjry ax osutrák államvasutak igazgatőíáfát mi kéaysasritttts a forgalom korlátozására. Nem tartom kisártaak, hogy a kétségteisa szénhiány mellett politikai okai is vannak a rendelkesésaok. Az ásatták állsmvtsaUk «ssmzevar* * ses&uubea sem érinti a Már. forgalmát. Haller István kultuszminiszter az uj középiskolai rendtartásról fTfvárcsi tudóoitéakíél) Budapest, augusztus. Az aj középiskolai rendtartás, melyet már egaka?* husi esztendeje terrezaek, most végre elk«6zült és e hóa*p 18-án már átment a minisztertanácson. Haller István kultuszminiszter szíves vrflt veltnk megismertetni az uj rendtartás foatosibb rendelkezéseit, melyek annál ligyelemroméltóbbak, mert km'a&tos, hogy arréi a szülők mielőbb besüljenek. A vallás- és közokt&tástgyi miniszter ur munkatársunknak a kévetkezőket mondotta; — A gimnáziumok és reáliskolák mostani roudtirtása még az 1890. érbii Tálé, tehát harminc esztendős.- S aagy idí alatt, természetesen sok tekintetben elavnlt és nem felal meg a modern pedagógia kívetolményeinek. Már 1903-kau megbízták az országos közoktatási Uaácsot, hogy foglalkozzék a középiskolai rendtartás revíziójával. Szék a munkálatok 1910-ben el is készültek, de nem lettek sem végleges formába öltve, sem előterjesztve. A folyó évben a aiuekálatot elővettük és miután azt az illetékes szakkörökkel letárgyaltuk és megfelelően módosítattuk, az készen áll. 1916-baa megjelent már a rendtartás egyik része, a leáoyközépiskolák readtartása, ugy kogy eonek kötotkezménye leit is bizonyos disptritás a leány- és fin középiskolák között, amennyiben az egyik uj, a másik a régi rendtartás alapján állott. Most megjelenik az egységes•readtxrtás, amelynek a régitéí való főbb eltérései a következők: 1. Az uj rendtartás is megkívánja a már rendeletileg szabályozott felvételi vizsgát. S. Megállapítja a readtartás, hogy a felvételnél a helyben laké növendékek, továbbá a felekezetek által feunUríoti iskolákban az iíleté felekezeihez tartezé tasulék a felvételűéi előnyben részeoitendfik. 8. A finközépiskolákba beirt leáaymagáatanulók kizoayes előfeltételek mellett, a testgyakorlat kivételével, az összes Uoitási érákon résztvoketaek. 4. A középiskola élődik osztályába esak a negyedik osztályt sikerrel végzetf azoa tanaié léphet, akit a tanári testület a középiskola ftleibb osztályaiban való haladásra képesnek ítél. Szentül tékát a negyedik osztályban % tanúié kát bízó nyitványt kap, megkapja az esztálybizoayitváayt és kap egy bizonyítványt arrél, kogy a tanári testftlst képesiti-e arra, kogy az ötödik esztályba beiratkozhassák. 6. Bgy-sgv osztály létszámát a fiuknál 60, a leányoknál 40 tanulóban állapítottuk meg. Ennek a létszámnak a tul lépést a fiuknál teljesen eltiltatik, a kányokaál kivételei esetbea 45 főig meg fog engedtetni. 6. Az igazgató mellé, aki a tanulmányi igyek vezetője, ki fog nevezt tni egy helyettes igazgató, aki az adminisztrációs ügyek iatézésébea segít az igazgatónak. 7. Az a tanuló, aki valamely osztályban mint ismétlő két, vagy több rendes tárgyból „elégtelen" jegyet kapott, az osztályt többé nem ismételheti, mint magántanuló sem. 8. Az o'yan tanuló, aki középiskolai tanulmányai folyamán már két osztályt ismételt, harmadszori bukás esetén tanulmányait középiskolában nem folytathatja. 9. Magánintézetben magántanu ó többé nem vizsgálhat. Végül még a miniszter a következő tervezett intézkedésről tájékoztatott bennflaket: — Mivel a tandijemelés igen lényeges lesz, ami az általános drágulással és az állam pénzügyi helysetével megmagyarázható, ugy intézkedünk, hogy a köztisztviselők gyermekei ennek a tandíjnak csak egy alacsony hányadát fizessék. FiS Akik ni Azok firi Pro k re Kazimir védekezése Tegnap kesdte míg védefcaséíél Kazimir Károly. A vádakkal szembss amik mist direktóriumi taggal szemtan emeltettek oüeae, aként védskezik, hogy ö nem volt direktóriumi tag, hanem város-biztos. A Buaa tári kisgazdapárti gyűlésről nem volt tudomása. Amikor a kisgazdák zeneszóval vosuMk át a varoson a Buza térre, esatkkosotl a meaethex. Azt a legesélyesebben visaafmíasitja. kogy része }ett volna a gjfiíésen a naaúsaíi ssiaü sá-zló letépásébes. EUeikesileg esíllapitaHi igyaSt»«ett a töm»{|9t és ezért egy röriá besséd^t man éoít. Is^atnl n«m akart, söt ie<Meedes;t«tte a háborgó iömegnt. Kisst n«n tartja szocialistának.. hasem n radikális párt has Urí»«Mtó, kit egyébktnt id«áljá»ílr tekíat ás kővetu bajlaadó. A mai tárgyalás A tárgyalás Megnyitás* alá*. « Kxgiatir ellen emelt vádak köaftl «*:ía kerül a Károlyipárt el&kcűó gytiésén elkövetett hatósági tag elleni erő»zsk éftntett* Ksaimir a rii sssrint tagja volt annak a «sopi>rtnak, amely körei megdobálta «lr. Donnál J&sefct és |a sxónoki emelvényt íolboritotta. A vádlott — állítása asgrint — a gyűlése® jeien »em volt. Klnök felszólítja váaU@ttat, hegy adja elő áitalácos vld«kez.4s«t, amelyben terjedjen ki ne?e»b»r óta »gtts forradalom alatti té*ykeééa^rg. TMloit olöre boe»átia, hogy mindig migj&f r»lt é* ME«eialÍ9rte, Jé awoeiálásmok raMnák: liurt*'?.*. magái, ée ösaaeflfy^Ktstk»tö**k tirtoUa fepff máíém íé-én ««*• én ejválialáa lk«se tsiáU !3>«st«i t •zoeializmnsvjil a hazafiiágot. Egész fiatalon a munkás ídgflyzö pénsíár titkára lett. Hosszabb ideig Pesten tartózkodik Riszt vesz a Tomészetbsrátok Turista EgyUtékek m^galapitátában és a Természetbarát c. lap maginditázábaa. Bejárja Európa tíz országát, nagyobb• részt gya>og«zerrel és különéien Svédország és Norfé^ta kuitm> állapota hagy Isikén nyomokat. A külföldön és különösen a két utóbbi állam ban tspasziali mxgag? kulturális rvissonyok le begsak s«eme elétt »mikor a ssoeialismus szol • gáiatábca állva igyskesatt előre vinai a maakásek ügyét. Egész műkődé** al«tt a ttrsaegyütt működés megteremtés* A soeiális eiőre k&lsdáe támogntása volt a eélja Jött a bábéra Résztvau sbbaa ét* seí«i rokkant tér viísset. Itthoa m«gnöat&lt é'i aehéa maskával íffekaiatt vissza«i«r*zMÍ mindazt, amit a hakara követf-«*téb«tt alvesatett, Maakaedói őt állítják o4» pifdának a többi aaskások elé. Közte mint sxoeiáldemokr&ta ssuakás ée munkaadója kfeött p«triach«lis viseosy volt. Nem volt a izéhőetg embere amit bizesyit aa is, feajty a ^ociáM^iiiiokraia seueki^okat bevitte a ,.HjtQgyá

h-b«. A polgári pártokkal valé kape^alóáá* volt a eélja mist izoei&líttáask, Kzea itMiüdékábaii megskídályosaa a forradalom. Axiiben aaanb&a mm tévesmti staia elől ®asn kitixött eélját. A forraialea alatt aeas volt senki, aki keméayebbea és ayiltábbaa merte volna &• töa>eg aisemtbe vágni hibáit én esteroaai a re»clsavarásokát ée rabiésokat. Érdemben eluoadj* azoa íénykedésait amikkel a forradnom idején keéles«á«tt ellentéteket igyekezett elsimítani. A statáriam alatt, február végén a Étözp9«U párt wtsuielííére megy fel P»st»e, ahol é^tmtl ?i*m«tél én Kí.vi.viól, hogy Szabulesváriaegye *s»«aiiíti koneénybimoet f#f kapai. ktmtm beligyi aéfbisrtos Olfttt Ma?áafi raEpreske Aki hely jegyzései keresztel alkalmi zést, téri m i vészi áras