Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 147-223. szám)

1920-08-29 / 197. szám

%8r«$ffiáza, 1S2S, augissztas 29. * Vasárnap XLI. évfolyam * 197, szám, R numerus clausus. Irta: Profeászka Ottokár. Politikusaink a belső megújhodást s az erkölwi tisztulást atrgetik. Aháay kaaaéd hasgzik, anayifél* saódoa kavsrják azt a mindig ódon vazérszólamot, azt, hogy veszedelmek * belaő hanyatlás. ellen csakis a lelek ereje, az slkttraáay — tekintélytisztelet, az összetartás s a hűség védhat mag. Igazuk rán: hisz a kersaztény kurzus is ezt jelentette ; a gátra hirta, a romlás, rothadás a magvtazUgathetöség allan a tiszta lelkű s tiszta sezű emberakat a a karaaztény hitnek s erkölcsnek szellemét idézta a hítetlenaég s a balsevizmna hagymáza allan. Jól tette a tagyftk hozzá, hogy bár sikerülne maki • gátrahivás a ez a szellemidézés, mert ba valamit, hát keresztény kurzust mondva csiaálni nam lakat. A belső konszolidáció egyik fontos éidake ksrül e napokban a nemzetgyűlés a*iae alé, a főiskolákra való beiratkozásnak megszorításáról szóló törvényjavaslat, amit numerua claususnak hivnak. Ez a magyarságnak a a kereaztéay kultúrának egyik legfontosabb problémája. A mi álláspontunk ebben az, bogy na evezzünk ki e kérdéssel a közöniégas antiszemitizmusnak iadulatos s utcai árjára. Mi nam antiszemitizmust akarunk, hanem igen, biztosítani kívánjuk a zsidóknak jogát a felsőbb művaltségre épenugy, mint a keresztéayekét a ezt a jogot a lakosság számarányának röfjén mérjük. A statisztika szarint ugyanis napnál világosabb, hogy az úgynevezett értelmiségi pályák túlzsúfoltak s hogy.az egyetemekre beiratkozó ifjúság nem találja helyét, sem az agyetemen, ahová be sem fér, sem az életben, ahol az ertelmiségi proletáriátuit azaparitja. E túltengés ellen valamit tenni kell, a szellemi proletariátus árjával szemben le kell ereszteni a zsilipeket, az ifjúságot ki kell válogatni nam- [ csak tehetség s szorgalom, hanem megbízható ság, hazafiság, erkölcsi sajátságok szerint is. Mi követeljük, hogy e kiválogatás nemzetiségek s felekezetek szerint is történjék — moadjuk ki világosan — kereszténység és zsidóság szerint. E követelésünkben nem a gyűlölet s irigykedés, hanem a statisztika igazit el. Az 1910. évi népszámlálás kimutatja a zsidóság nagy térfoglalását; ha az igy folytatódik, akkor 40-50 óv múlva a zsidó értelmiség leszorítja a keresztény nemzetiségbelieket s Magyarország azontúl nem magyar, hanem zsidó lesz, — ez idegenszerű arc alatt nem magyar, hanem idegen lélek, idegen szellem fog lakni, — emberek sajátítják ki $ajd a magyar földet s a magyar kulturát, kik ha "magyarul is beszélnek s jóhiszemüleg magyarnak -is vallják magukat, do el nem tüntethetik az évezredes zsidó lélek jellegeit, át nem hidalhatják azt a szakadékot, melyet a zsidó — liberális emancipáció ignorált, de melyet a tapasztalat rettenetes szenvedések által hozott megint öntudatunkra. Mi tehát az úgynevezett numerus clausussal biztosítani akarjuk a keresztény magyarságnak hegemóniáját s nem engedjük kisajátítani a hazát, annak intézményeit s hagyományait. Magyarország arculatát magyarnak a nem zsidónak akarjuk, — a magyar közélet nyergében a keresztény magyart akarjuk látni s biztosítani kívánjuk intézményesen, hogy itt mas valaki fölöttünk úrrá ne lehessen. Ugyanakkor azonban távol van tőlünk a gyűlölködés s irigykedés. Nem vágyódunk mi a zsidóság kenyerére Nem akarjuk, hogy fiaik a műveletlenség gettójába kerüijsnek s kultarfokuk leszoruljon Legyen előttük is nyitva a magyar főiskola, de ne szállhassák azt meg ugy, hogy azután fiainkat szorítsák ki az élet pályáiról; ne legyen a magyar főiskola oly § emeltyű a zsidóság körében, amellyel a keresz- | tény magyarságot kiemelje s szegénnyé s föl- i dönfutóvá tegye. ' Volt egyszer már egy financminiszterflnk aki liberális elknltságában szt mosdotta, hogy neki mindegy, hogy ki fizeti az adót; sokra is mentünk • Pató Páli bölcsességgel: a keresztény karzas azonban nem mondhatja, hogy neki mindagy, ki jár az egyetemre, mert e felfogással örvénybe sodomók a magyar intelligencia vesztével, magát a magyar jövőt. Isten ments; nem erre indult ki a keresztény-nemzeti kurzus 1 A kir. ügyészség'vezetőjének nyilatkozata. .A Tisza-gyilkosság mai tárgyalása Budapest, aug. 28. (Saját tudósítónktól.) A mai tárgyalást 10 óra után nyitja meg az elnök. Mondada tárgyalásvezető felolvassa a budapesti tjyészi kar átiratát, mely a következőket tartalmazza: A gyilkosság bűntettével vádolt Htttser és társainak kihallgatása, a tanúvallomások során a tanuk és a védelem részéről ia azzal a gyanúval illették a kir. ügyészséget, hogy néhai Kovács Lajos vizsgáló bíróval azamben őt vizsgálóbírói működésében zavaró éa befolyásoló, üldözés sainezetével biró magatartást tanúsított Mint a kir. ügyészség vezetője kötelességemnek tartom ezt a gyanúsítást a leghatározottabban visszautasítani, Megállapítom, hogy a kir. ügyészi kar Kovács Lajoa vizsgálóbíróval együtt a vizsgálat során kizárólag a büntető perrendtartás nyajtotta jegokat és kötelességeket gyakorolta.'Váry kir. főügyész. Dr. Török: Minthogy e nyilatkozat a védelmet is megnevezi, kijelentem, hogy részünkről a kir. ügyészséggel szemben semmiféle gyanúsítás el nem hangzatt A tanúkihallgatásokra térnek rá ezután. Aranyosi Elek főhadnagy elmondja, hogy a forradalom előestéjén a Mária Therézia-lakUnyában látta Gárfüert, aki már délelőtt nyolc-tiz fegyverest kért a rendőrségtől valami hadbíró százados letartóztatására, de nem kapott. Figyelemmel kisérte s nem engedte, hogy embereket gyűjtsön magának. Lukács Jeaő cukrász elmöndja, hogy Gártnsr többször megfordalt üzletében. Nem vették komolyan, afféle szájhősnek tartották. Egyszer felesége előtt dicsekedve mondta, hogy most megy ki Tiszát magölni Hogy ez mikor volt, most pontosan nem tudja megmondani, utal a vizsgálóbírónál tett vallomására. Ezt a dicsekvést azonban többször megtette sőt akkor is, amikor valóban ki is ment a Roheim villáha. Nem vette komolyan, bólintott rá és kiment a konyhába. Azt, hogy ez alkalommal csakugyan a Roheim villában volt, később az újságokból állapította meg. Ezután még több tanú vall Gártnerről, aki mindenhol eldicsekedett a Tisza-gyilkossággal. így egy izben azt mesélte, hogy hat emberrel kint volt Tisza grófnál és revolvert szegzett a homlokának ezzel a kiáltással : Megálij kutya, most véreddel fizetsz. Ekkor azonban odarohant a grófnő, akit annyira megsajnált, hogy ez alkalommal nem lőtte le Tiszát. A tanúkihallgatások lapzártakor folynak. Tanácskozások a botbüntetésről Pártkérdéssé teszik. •r Budapest, aug. 28 (Saját tudóaitónktól.) A botbüntetés bekozataláról szóló törvényjavaslat erős, küzdelmet váltott ki, mely nem lankadó hévvel tart ma, is. Tegnap este a kormányzópárt szakbizottságának értekezletén Tomcsányi igazságügyminiszter kompraaaisszumos megoldást javasolt, de eredménytelenül, mert a botasok remélik az eredeti javaslat megszavazását. viszont a mindjabb2n erősödő kormánypárti ellenzék enyhített formájában seaa hajlandó megszavazni a javaslatot. A megegyezés ezidő szerint kizártnak látszik és valószinü, hogy az enykitett törvényjavaslatot a hétfői értekezleten pártkérdéssé, teszik. Ez azoakan veszedelmes fegyver lesz, amely könnyea visszafelé sülhet el. Nem lehetetle* ugyanis, hagy a batbüatetést kimondó javaslat erőszakolt megszavazása esetén az elleazék kilép és uj pártot alakit. A rendőrség és csendőrség átszervezése Budapest, aug. 28. (Saját tudósítónktól.) Közbiztonsági intézményeink megerősítésére irányuló reform intézkedését Teleki és Ferdinándy miniszterek vezetésével készítik elő. A rendőrség és csendőrség fejlesztése a cél. Az átszervezés olyan stádiumban van, hogy a kormány az idevonatkozó törvényjavaslatot rövidesen a nemzetgyűlés elé terjeszti. Chicagóban is kommunista pereket tárgyalnak Budapest, aug. 28. (Saját tudósítónktól.) Bécs. A Neuo Freia Pressének jelentik Frankfurtból: A chicagói .nagy kommunista per a vádlottaknak egytől öt évig terjedő elitéltetésével végződött. A legtöbb vádlottnak az a bűne, hogy szövetkezett a hatalom megbuktatására. A napokban nyolcvanhat más kommunista perét tárgyalják. Haller István a fővárosi iskolák államosításáról. Budapest, aug. 28. (Saját tudóaitónktól.) Haller István kultuszminiszter az újságíróknak kijelentette, hogy a fővárosi iskolák államosítására vonatkozó álláspontját teljes egészében fenntartja és érvényesíti. Ezt az elvi álláspontot — mondotta a miniszter — módomban volt többször kifejteni. Az államosításra vonatkozó törvényjavaslat elkészülőben van a azt a miniazterium valamennyi osztályai letárgyalták. Miután a~ javaslatban pénzügyi intézkedések is vannak, most a pénzügyminiszter előtt van, aki mindenesetre hozzá fog járulni a tervezethez. A tiszalöki választás biztosa Budapest, aug. 28. Saját tudósítónktól. A debreceni itélftábla teljes ülése a tiszalöki kerületre választási biztossá Székely Sándor kir. Ítélőtáblai hirói ciramel és jelleggel felruházott nyíregyházi kir. törvényszéki birót, helyetteséül Kiss György tiszalöki vezető kir. járásbirót jelölte ki. Ara I korona