Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-28 / 97. szám

Myiregyháza, 1920 április 28. * Szerda XL1. évfolyam * 97 szám SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helyben : egész évre 160 K, fél évre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 15 K, vidéken: Viévre 200, 1/ 2évrel00, VíévreőO, lhóra20K Alapította JÓBA ELEK felelős szerkesztő Dr S. áZABÖ LÁSZLÓ www irerfeesztöség és Kiadóhivatal: 8ZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAJH 139. POSTACHEQUE Kér iratokat nem adunk vissza. ir^ Teleki Pál gróf beszéde a békeszerződésről A magyar nemzet nem mehet bele az öngyilkosságba Budapest, április 27. (Saját tudósítónktól) A nemzetgyűlés teg­napi ülésén Teleki Pál gróf külügyminiszter nagy beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogy Magyarország olyan erős tényező Kelet­Európában, hogy a keleti kérdés megoldásánál döntő sulylyal fog nehezedni az igazság mér­legébe. A Duna—Tisza medencéje olyan erő­sen vonzza a vele gazdasági és földrajzi egy­ségben álló területek lakóit, hogy minden ember, akit erőszakkal szakítanak el hazájától, agitátora lesz Magyarország területi integritá­sának. Ezután a békedelegáció munkájáról be szélt. Igazat ad a Sigray gróf óvásának, aki szerint a magyar nemzet nem mehet az ön­gyilkosságba. Több reményt nem akar nyúj­tani, mint amennyit lehet, de mégsem tudja elhinni, hogy a jelenlegi békefeltételek megáll­ják helyüket. A san-remoi konferencia véget ért Az antant felveszi a gazdasági összeköttetést Szovjet-Oroszországgal Budapest, április 27. (Saját tudósítónktól) San Remoból jelen­tik, hogy a legfelsőbb tanács elhatározta a Szovjet-Oroszországgal való gazdasági össze­köttetés felvételét. A versaillesi békeszerződés revíziójának eszméjét a tanács egyhangúlag elvetette. A konferencia hétfőn ért véget. Millerand és Foch azonnal elutaztak a japán küldöttség tagjaival együtt, mig Nitti ma szállt hajóra, hogy Rómába rttazzon. Erdély és Románia feszült viszonya Budapest, ápr. 27. (Saját tudósítónktól.) Bukarestből jelentik, hogy az Adaverul című lap részletesen foglal­kozik Maniu Gyulának azon nyilatkozatával, mely szerint Erdély föltétlenül csatlakozni kí­vánna. A nvilatkozattal élénk kommentár kísé­retében szembeállítja Vajda Vojvoda tiltakozá­sát a román királyságbeli prefektusoknak Er­délybe való kinevezése és a bukaresti polilikai pártoknak az erdélyi politikába való beavatko­zása ellen. Antiszemita tüntetések Bécsben Az egyetemi hallgatók verekedése Budapest, ápr. 27. (Saj. tud.) A Magyar Távirati Iroda jelenti Bécsből, hogy vasárnap három antiszemita gyű­lés volt, amelyeken határozati javaslatot ter­jesztettek elő a galíciai zsidók kiutasításáról, továbbá a csempészek és áruuzsorások vagyo­nának lefoglalásáról. A gyűléseken a javaslatot egyhangúlag elfogadták, s felszólították a kor­mányt, hogy azokat hajtsa végre, mert ellen­kező esetben a nép maga szerez érvényt aka­ratának. A gyűlések után nsgy tüntetések voltak. Az egyetemi hallgatók is tartottak gyű­lést. mely után tüntető felvonulást rendeztek. Amikor a menet az ,,Adler" kávéházhoz írt, mely a láncosok állandó tanyája, a tüntetetők behatoltak a kávéházba és botokkal támadtak a vendégekre. A továbbiaknak a rendőrség ele­jét vette. Innen a tüntetők tovább vonultak a Főis­kolai Hallgatók Menzája elé, ahol verekedésbe bocsátkoztak a zsidó egyetemi hallgatókkal. A verekedő tömeget az idejekorán odaérkezett rendőrség szétoszlatta. Üzérkedés a bankjegyekkel Lelkiismeretlen üzérek a közönség köré­ben as osztrák-magyar bank által kibocsátott bankjegyekről különböző hamis híreket ter­jesztenek, s így a bankjegyeket azok értékénél jóval kisebb áron összevásárolva, az eladók nak tetemes vagyoni kárt okoznak, maguknak pedig jogosulatlan hasznot szereznek. A közönség tájékoztatása és felvilágosí­tása céljából közöljük, hogy ezek a hírek min­den alapot nélkülöznek s a valóságnak nem felelnek meg és különösen, hogy az osztrák­magyar bank által bármily sorszatszámmal ki­bocsátott bankjegyek az osztrák-magyar bank­nak egyenlően teljes értékű kibocsájtványai, a második 20 koronás bankjegyek pedig tel­jesen ecyenértéküek az osztrák magyar bank egyéb 20 koronás bankjegyeivel. Mindazokat tehát, akik a pénzzel ily mó­don üzérkednek, vagy azt megkisérlik, azon­nal a legközelebb lévő járásbíróság, vizsgáló­bíró, államrendőrség vagy rendőri hatóság elé­kell állítani. A köztisztviselők mellékfoglalkozása Budapest, április 27. (Saját tudósítónktól.) Budapestről jelentik, bogy Grál Gaszton nemzetgyűlési képviselő a mai ülésen a köztisztviselők mellékfoglalkozá­sáról mondott beszédet. Husz allamtitkár lesz Budapest, ápr. 27. (Saj. tud.) Budapestről jelentik, hogy a nemzetgyűlés tegnapi ülésén az államtitkárok számát húszban állapították meg. — a£& Az índemnitást megszavazták Budapest, ápr. 27. (Saj tád.) Budapestről jelentik, hogy a nemzetgyűlés tegnapi ülésén az indemnitási javaslatot megszavazták. Románia oj néprajzi helyzete Romániának a békefeltételek tervezete alapján való uj néprajzi helyzetéről részben tévesen, részben pedig tendenciózusan beállí­tott tudósítások jelentek meg a francia és ro­mániai lapokban. Ezek a tudósítások, melyek bukaresti forrásból erednek, azt a célt szolgál­ják, hogy Európa előtt igazolják Bomániának azt az állítását, hogy Erdélynek és a Délvidék egy részének a román államhoz való csatolása a Wilson féle elvek alapján, a jogosult nem­zeti igények figyelembevételével történik. Lássuk csak milyen lenne Románia etnsg­rafiai helyzete a neully-i békeföltételek valóra válása esetén. A legutóbbi magyar és romániai majdnem egybehangzó statisztikai adatok szerint a régi Románia lakossága 7.5 millió. Ebből az ál­lamalkotó oláh nép 6 millió, a különféle nem­zetiségek száma pedig 1.5 millió. Ha a 6 mil­lió románhoz hozzászámítjuk az Erdélyben lakó 2 5. millió (ezt a számot az 1910-iki statisz­tikai egybeállítás állapítja meg, azóta e szám tetemesen csökkent) és a Bukovinában és Be­szerábiában lakó 1.300.000 románt, ugy ezek­nek száma 9 750.000. Ebben a számban azon­ban benne van az anyaországban lakó 15. millió idegen nemzettségü, 3-200.000 magyar és szász, 260.000 szláv, 300.000 russin és né­met a Bukovinában és 1.100.000 német és orosz Beszerábiában. Eszerint a románok ré­széről annyira óhajtott „Nagyrománia" terüle­tén lévő idegen nemzetiségűek száma 6 360 000 lelket tüntetne föl, ami az összlakosság 40 százalékának felel meg Ha ehhez a számhoz a románok részéről kívánt Bánság részében lakó magyarok, németek, románok és szerbek szemát hozzáadjuk, ugy a románok száma 1/2 millióval szaporodik, de az idegen nemzetisé­gek száma ezzel szemben 1 millióval növeked­nék s igy ez utóbbiak percentuális száma 43-ra emélkednék. Románia tehát ugyanabba a néprajzi helyzetbe jutna, mint amelyben a szétdarabolt Ausztria ott, mely az idegen nemzetiségek túlsúlyától roppant össze. Az sntentenak nem lehet érdeke, hogy Romániába a mesterkélt és sokáig fenn nem állható faji hegemónia állapotát, az idegen nemzetiségek elnyomásának azt a politikai rend­szerét létesítse, mely az egykor hatalmas Ausztria törzsébe belevitte a betegség csiráját s megfertőzvén a körülötte levő államokat, a rettenetes világháborút idézte elő. Tartós béke csakis ugy biztositható, ha a népek és nemzetek jogosultságait a szurb­nyok ereje le nem tiporja. Az Apponyinak át­adott békefeltételeknek különösen azt a részét kell alaposan megváltoztatni, mely a magyar­román uj határ szabályozását tartalmazza. — Állattenyésztők figyelmébe. A sza­bolcsvármegyei m, kir. gazdasági felügyeléség tudatja, hogy az egri főkáptalan gazdaságában marha ós juh legelő kibérelhető, azonkívül Deb­recen város Hortobágy legelőjére is vesz fel idegen vármegyéből állatokat. A feltételek a m. kir. gazdasági felügyelőség hivatalában tud­hatók meg, Ara 1 korona 60 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents