Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-04-28 / 97. szám

2 J^YÍRVIDÉK. 1920 április 28 A Teriilefvédö Liga hangversenye A fényes vasárnapi Liganap méltóképpsn fejeződött be azzal a nivós hangversennyel, amelyet a Ligát agitációs u'jára kisérő fővárosi művészek láttak el kiváló számokkal. A hangverseny iránt már hetekkel azelőtt nagy volt az érdeklődés, hiszen Nyíregyháza publikuma számára a mult hangverseny évad a multakkal szemben is összehasonlíthatatlanul szegény volt. A kir. operaház művészeinek varázsos hirére a város egész művészet barát társadalom sietett helyet biztosítani a Ligahangversenyre. A klasszikus est rendezésében a Liga egyik helyi iró harcosa, Dr. Borbély Sándor, a Liga helyi szervezetének titkára fáradozott agilitásával, ami a Liga hangverse nyének a nagy erkölcsi és anyagi sikert egyaránt meghozta. A hangversenyen elsőnek Nosedáné Bodor Carola a m. kir. opera tagja lép a pódiumra. Lavotta: Ima a hazáért, majd Gounod : Éíszer áriáját a Faust dilmüböl, végül Nosedától a Piroí rózsákat énekelte kiváló kvalitással. A gyönyörűen simuló zongora kiséretet Noseda Károly látta el. A művészeket lelkes tapssal ünnepelte a közönség. A Liga a hangverseny keretébe is beillesztett egy olyan számot, amellyel eszméinek erejével a magyar szivekhez férkőzhet. Okolicsányi László, a Liga alelnöke tartott meggyőző erejű, formai szépségekben is gazdag előadást a Liga nagyszerű feladatairól, reményeiről s a bizton elkövetkező nagy magyar jövőről. Az előadás tanitott, gyújtott egyaránt. Oiolicsányit percekig ünnepelte az illusztris hallgatóság.. Most K. Barnaky Irén szavalata következik. A szavalatok hajdan már már megszokottságukkal alig ható obligát számok voltak. Most a lelkekre csóvát dobó apöstolkodások a haza mentéséért. Ilyen volt a Barnaky Irén nemes beszélő stílusában, őszinte hévvel, átsugárzó erővel árnyalatos kidolgozásban adott szavalata is. Szebbnél-szebb ineienta versek adták a tiszta művészet és azon át a honszeretet uj magyar evangéliumának hatását. Öt is ünneplő tapssal fogadták. A nagyszerű szavalatot Toronyi Gyulának, a m kir. opera tagjának énekszáma követte Noseda Károly zongorakisérete mellett. Elsőben Lehár: Messze száll a felhő je, majd bus kurucéalok sora sirt fel Toronyi szép csengésű hatalmas tenorján, mely a magyar szomorúság setét szárnyalatait kiváló modulációs készséggel érzékiti. Sokáig hálásan tapsolták. Az ötperces szünetet klasszikus zene követi. litner Irén énekművésznő Verdi Traviatájából áriát énekel, majd Hubay Jené Csalogánydalát adja elő. Noseda Károly zongorakisérete mellett. Alakítása lebilincselő, üde szopránja bravúrosan oldja meg a legnehezebb feladatokat is. A pódiumról alig ereszti a nemes műélvezetért hálásan tapsoló közönség. Somié Sárika irónő lép most elénk, hogy hangulatos nemes veretű, a magyar fájdalmat és bizakodást tolmácsoló költeményeit adja. Minden szava szivmélyéig talál. Különösen a magyar fiolgotháról irt gyönyörű sorai tetszenek. Lelkesen ünneplik. Most újra Nosedáné Bodor Carola száma következik. Puccini áriát énnekel a Pillangó kisasszonyból. Aztán remek Noseda dalokat ad, temperamentumos alakító erővel, tökéletes árnyalással. A zongorán nagyszerűen kisérő Nosedával együtt szűnni nem akaró tapssal köszönti a publikum. Az utolsó szám hájos kettős, Strauss János C'gánybáró-jából Eitner Irén művésznő és Toronyi Gyula a m. kir. opera művésze éneklik kedves lirizmussal precíz muzikalitással. A hangverseny, 'mint a kiváló ízléssel rendszett hatalmas erkölcsi erejű ünnep ragyogó befej ezése nyert véget. 1 kisgazdák és földmunkások állatainak legeltetése (Budapesti ludósitónktól.) A kisgazdák és földmunkások állatainak legeltetéséhez szükséges legelőterületek biztosítása érdekében a földmivelési kormány rendeletet adott ki, mely szerint a kisgazdik és; fö dmunkások állatainak legeltetésre átengedett és legeltetés céljaira még ma is alkalmas legelőterületeket ebben az évben is át kell engedni. Az átengedésre az ingatlan jelenlegi birtokosa, vagy haszonbérlője köteteles. Ha a községi vagy osztatlan közös lege lőben közös legeltetésre jogosultak a legelőre nem hajtanak ki annyi állatot, mint amennyi nek kihajtásához joguk van, vagy amennyit a legelő nagyságához és minőségéhez képest az okszerű gazdálkodás elvei szerint a legeltetésre különben jogosultak állattenyésztési érdekeinek veszélyeztetése nélkül kihajtani lehetne, megfelelő legelőhasználati dij fejében meg kell engedni, hogy a községi vagy osztatlan legelőre olyan kisgazdák vagy földmunkások is hajthassák állataikat, akiknek maguknak ninc3 elegendő legelőjük. A kisgazdaminiszteriunn munkásságáról Irta : Patacsi Dénes államtitkár. Ami feladatunk, amint azt a minisztérium címe is kifejezi, abban all, hogy a kisgazdatársadalmat, amely az országnak gerincét jelenti, gazdasági és társadalmi téren segítsük nemzetfentartó munkájában. A háború, forradalom és a bolsevizmus olyan pusztításokat okozott hazánkban, hogy minden társadalmi rétegnek fokozott erővel kell hozzákezdeni rendes élete ujrafelvételéhez. Ezt ak rjuk mi előmozdítani, ezt szolgálja minden munkánk, hogy a kisgazda és föidmives közönségét érdekeiben mindenfitt megvédjék, szükségleteinek kielegitését mejrköanyitsü's s különösen, hogy mostani, legsúlyosabb gazdasági nehézségein átsegítsük — Első gondunk most, hogy a bevetetlen területeket az egész országban igyekezzünk a ki-gazdák kezére juttatni, hogy azok bevetve és kellően megmunkálva legyenek. Ez nemcsak kisgazdaérdek, hanem országos érd9k is, mert nem szabad, hogy hazánkban egyetlenegy négyszögöl is műveletlenül maradjon most, amikor a mezőgazdasági termelésnek megnövekedett a jelentősége — Tárgyalásokat folytatunk továbbá az egyes nagyobb birtokosokkal és bérlőkkel, hogy a földreform megalkotásáig is engedjék földhöz jutni a kisembereket. Egyelőre kisebb bérletről van szó s örömmel jelenthetem, hogy ez az akció sokaknál magértésre talált és eddigi tárgyalásaink nagyrészt eredménynyel végződtek. A nagybirtokosok és nagybérlök is kezdik megérteni » kor intő szavát, és juttatnak a földből olyan kisembereknek, akik azt a saját erejükből megművelni képesek. Előljár ebben a jl példában Hrohászka Ottokár püspök, aki több birtokrészét enjedte át parcellázásra. Ezek az ideiglenes bérleti parcellázások ter mészetesen mindenütt az illető községek szükségletéhez lesznek, mérve s^általában 10 és 15 holdas birtoktestekben történnek. Szóval akkora bérleteket adunk át a kisembereknek, amekkorát maguk és csaladjuk erejével eredményesen képesek megmivelni, hogy igy a föld termelőképessége bizto9Íttassék, sőt fokoztassék. — Nem zárkózunk el tőle, hogy aki töb bet tud megmunkálni, s megvan a tehetsége, hogv kisbirtokát középbirtokká fejlessze, ebben a törekvésben is segítsük. Azzal lehet igazán megvalósítani a keresztény kurzust, ha a ma gyar hazánk minél több- keresztény középbirtokost nevelünk s ezzel a magyarság gazdssági erejét és ellenállóképességét növeljük — Gondoskodásunk tárgyát képezi, hogy a tavaszi munkalatokhoz a gazdaságoknak megfelelő munkaerőt biztosítsunk s már most megtesszük az intézkedéseket arra rs, hogy aratásnál és cséplésnél kellő mennyiségű munkaerő álljon a gazdaságok rendelkezésére. Másrészről minden igyekezettel rajta vagyunk, hogy minél több munkaalkalmat szerezzünk a mező gazdasági és földmunkásoknak. — Végül a kisgazdáktól a háború, de főleg a vörös uralom és a megszállás alatt eltulajdonított igás állatok visszaszerzését és pótlását feladatunknak ismerjük s igyekezünk, hogy ezekéit a veszteségekért — amennyiben az ma lehetséges — kárpótoljuk- a gazdatársadalmat. HÍREK Évforduló Ma egy éve, sugárzó tavaszi reggelen, földszínű egyenruhában sáros lovakon, térdhez támasztott karabéllyal nyargaltak be az első oláh járőrök Nyíregyházára Üdvözöltük őket, mint felszabaditókat, de már az első napon kiábrándultunk belőlük A felszabadítás diját mindjárt az első napon fölvették Kiderült, hogy inkább fosztogatni jöttek, mint harcolni. Ami ezután következett, az hosszú, tizenegy hónapig tartó lidércnyomás volt, mely alatt azt hittük, el fogunk teljesen pusztulni. De hála az örök Gondviselésnek, h41a a magyar föld kifogyhatatlan erejének, kiálltuk a majdnem egy éves kinzást, s most várjuk, hogy zsibbadt tagjainkban újból meginduljon a pezsgő vér keringése. —- Petróleum ellátás Budapesti tudósítónk jelentése szerint petróleum, nyersolaj, égőolaj szétosztása az Ásványolajipari Szövetség Budapest, V, József tér 1. hatáskörébe tartozik. A kiutalást tehát innen kell kérni. A kérelemben igazolni kell a szükséglet mérvét és nagyságát és jogosságát A szétosztás terén a földmivelésügyi minisztérium csak annyiban működik közre, hogy ügyel arra, hogy a rendelkezésre álló mennyiség aránylagos része a gazdaságok szükségletének fedezésére fordit tassék. Az akadály elhárítása erdekében a minisztérium közbejár A gépolaj és-henger olaj, vahmint a kenőanyagok általában a szabad forgalom tárgyát képezik. — Hátasló felszerelés felajánlása a nemzeti hadseregnek. A nemzeti hadsereg nek nagyobbszámu hátasló felszerelésre (lovaglószerszám) van szüksége. A hadsereg felhívja mindazokat tényleges, szolgálatonbivü'i, tartalékos és népfölkelő tiszteket, akiknek felesleges hátasló felszerelésük van, hogy azt ártéritás mellett ajánlák fel a nemzeti hadsereg nek. Egy teljesen jó allapotban lévő (nem uj) felszerelés térítési összege háromezer korona Hiányos vagy erősen használt felszerelésért megfelelően kisebb összeg jár. Uj, használatlan felszerelésért egy harmad felárat fizetnek. \ felszereléseket Budapesten az I. számú vonatszertárban minden kedden és pénteken délelőtt 8—12 órakor veszik át. Vidéken az illető körletparancsnokságnál kell azokat beszolgáltatni, ahol az átvett cikkek után a térítést azonnal kifizetik. Kívánatos lenne minél több hátasló felszerelés beszolgáltatása. Mindamellett a honvédelmi minisztérium felhívja a tiszteket, hogy felesleges készleteiket ajánlják fel, mert a lovasitott tiszteket és tisztjelölteket, akármilyen szolgálati beosztásba kerülnek is, nyergekkel nem fogják ellátni. (V. S. 0.) — Cserebogár veszedelem. A bekövetkezett meleg tavasz nagy tömegben és gyorsan kicsalta a f. évben országszerte rajzó cserebogarat, ami nemcsak az ígérkező gyümölcstermelés pusztulását okozná, de a bogár pajorja három évig a föld alatt pusztítja a mezőgazdasági termékeket. A fenyegető veszedelem azonban még a mai súlyos munkás viszonyok ellenére is leküzdhető, vagy legalább annyira enyhíthető, hogy közcsapás számba ne menjen. Esért a földmivelésügyi miniszter ez uton is figyelmezteti az illetékes közhatóságokat, a birtokosokat és a nagykő'séget, hogy a bogarat minden nap hajnali órákban reggeli 8—9 óráig le kell rázni, össze kell gyűjteni és le kell forrázni. A leforrázott bogár frissen feletethető a baromfival, vagy megszárítva télen felhasználható erre a célra. Értékesíthető mint jó trágya is* mert az istállótrágya kör.é keverve, igen emeli a trágya értékét. A bogarat a rajzás végéig mindennap szedni kell. Sertéssel az élő bogarat nem szabad felétetni, mert a cserebogárban él a bélféreg, mely aztán a sertés belében tovább fejlődhetik és kimúlását okozhatja. — A román megszállás alntt a pénzügyigazgatóság több közalkalmazottnak utalt ki illetményeket. Most, hogy Budapesttel az érintkezés újra folyamatban van, a pénzügy igazgatóság ezeket & fizetéseket beszünteti és felhívja az illetékes közalkalmazottakat, hogy a kiutalást minisztériumoktól kérelmezzék.