Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-26 / 118. szám

2 jsame j#tenDÉK 1920. május 20 nek megbízása erre az elbírálásra szorítkozik, n em tarthatja magái felhatalmazott nak aláírására. Tudjuk, hogy a szükséges elhatározásokra különböző természetű szempontok döntő befolyást gyakorolhatnak, tudjuk, hogy hidegvérrel és világos látással kel] mérlegelnünk az általános helyzetet és annak a nyomásnak mértékét, mely ebből következik és mely ezen elhatározások sza badságára hathat. Nem zárkózunk el annak elismerésétől sem, hogy a szövetséges hatalmaknak hozzánk intézett kisérő leveJe utat látszik nyitni a szerződésben foglalt némely igazságtalanság — ez az ő kitételük — kiküszöbölésére, — de ezek politikai szempontok, amelyek elbírálása nem tartozik a békeküldöttség illetékességi körébe, mely nincs megbízva annak mérlegelésével, hogy mennyi súllyal esnek azok latba a végső elhatározásoknál. Viszsza adjuk tehát megbízatásunkat annak a kormánynak kezébe, melytől azt vettük és átadjuk nekik azokat az okmányokat* melyeket szives volt ön hozzánk eljuttatni, — ő van hivatva arra, hogy az ország érdeke szerint határozzon, — az ő kötelessé ge, hogy feleljen az ön kérdésére, mely a béke aláírására vonatkozik. Fogadja elnök ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1920. május hó 17-én. Gróf Apponyi Albert, a magyar békeküldöttség elnöke. Elnök ur! A magyar békeküldöttség mint az május 17-én kelt leveléből,kitűnik. visszaadta meghatalmazását megbízójának. A békeküldöttség erkölcsi lehetetlenségnek véli, hogy aláírjon egy olyan szerződést, amelyet elfogadhatatlannak és teljesithelettennek jelentett ki s amelynek rendelkezéseit hiába igyekezett megváltoztatni. Véleménye szerint csak egy kivételes helyzet teremtette kényszer tehetné ímegokolttá a szerződés aláírását, azonban a békeküldöttség nem érzi magát illetékesnek annak elbírálására, vájjon ez a kényszer tényleg fennáll-e?? A magyar kormány teljesen osztja azo kat a megokolt ellenvetéseket és bírálatokat, amelyeket a bókeküldöttség állandóan hangoztatott, úgyszintén osztja azt az általános tiltakozást, amelyet a békeküldöttség mind a tárgyalások folyamán mind pedig jelen lemondó levelében kifejezésre jutott. Tiltakozik különösen a magyar kormány a népek szabad önrendelkezési jogának nyilt megsértése ellen, mert csak ez a jogelv alkalmas arra, hogy bonyodalmaknak és zavaroknak elejét vegye ® éppen erre a jogalapra helyezkedve mon dott le a magyar kormány elvitathatatlan történeti jogaihoz való ragaszkodásának hangoztatásáról. Nem kerülték el azonban a magyar békeküldöttség figyelmét a szövetséges és társult nagyhatalmak kisérő levelének azon részei, amelyek véleménye szerint, ha nem is tényleges biztosítékok, még is határozott Ígéreteknek látszanak arra, hogy a békeszerződés kikötései a közéi jövőben enyhittetni fognak. A szövetséges és társult nagyhatalmak kijelentik a kisérő levélben, hogy a határvonalakat megváltoztatni nem lehetett. Ugyanakkor azonban felhatalmazzák a határmegállapitó bizottságot, hogy előterjesztéseket tegyenek a szükségesnek mutatkozó változtatások iránt, hogy kiküszöböltessenek a békeszerződésnek ama igazságtalanságai, amelyeknek megszüntetése általános érdek. A kisérő levél szerint a határmegállápitó bizottságok által teendő intézkedések teljes mértékben biztosítani fogják a határ mentén élő népességek érdekeit. Nem kételkedhetünk tehát abban, hogy a szövetséges és társult hatalmak őrködni fognak afelett, hogy a jóvátételi mindannyiszor, valahányszor valamely igazságtalanságnak jönnek tudomására, híven meg fognak felelni feladatuknak és rajta lesznek, hogy a népszövetség tanácsa teljes befolyásának latbavetésével igyekezzék mégszüntetni minden igaságtalanságot és méltánytalanságot. A rutén földet illetően a kísérőlevél széleskörű autonómiát helyez kilátásba, amely lehetővé teszi, hogy a rutén nép akaratát szabadon niylvánithassa és minden befolyástól mentesen dönthessen sorsa és hovatartozandósága dolgában. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára nem vették volna föl a kísérőlevélbe ezeket a határozott és világos kijelentéseket, ha nem lett volna komolyan szándékukban. hogy biztosítsák a rutének számára a választásoknak és nemzetgyűlésük működésének teljes szabadságát. Végül a kísérőlevél kilátásba helyezi Magyarországnak a Népszövetségbe teljesen egyenlő jogú tagként való felvételét azzal a föltétellel, hogy hiven teljesiti a békeszerződésből reá háruló követelmeket. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára teljesen tudatában vannak, mily súlyosak e Magyarországra rótt kötelezettségek. De ha Magyarország jóhiszeműségét nem is lehet kétségbevonni, akkor, amikor a szerződés anyagi és erkölcsi követelései túlhaladják a lehetőség határait, a legjobb akarat is legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik. A jelen óra súlyos volta, valamint a szövetséges és társult hatalmak kétségbevonhatatlan tekintélye egészen rendkívüli fontosságot ad azoknak az Ígéreteknek, amelyek benfoglaltatnak a Magyarországot a béke aláírására felhivó okmányáén. A határozott ígéretek összege kifejezésre futtatja a közeledésnek azt a gondolatát, amelyet részünkről mi is érvényesíteni törekedtünk. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a megértésnek e kibontakozó félben levő szellemében fogják megoldani a békeszerződésből kifolyóan felmerülő vitás kérdéseket és ugyanez a szellem fogja megszüntetni azokat az igazságtalanságokat is, amelyek nincsenek kifejezetten megemlítve a kisérő levélben vagy amelyeket a kisérő levél nem ismer el ilyenekül. Ezen feltevésben és az ország sülyos helyzetének teljes tudatában ugy véli a magyar kormány, hogy nei/r térhet ki a békeszerződés aláírása elől. Ezzel az elhatározásával a magyar kormány azt is bizonyítja, hogy. Magyarország Középeurópa politikai rendszerének •értékes eleme, melynek belső megszilárdulása Európának egyetemes érdeke. Van szerencsém értesíteni elnök urat, hogy mihelyt a magyar kormánynak tudomására jut a béke aláírásának időpontja Magyarország haladéktalanul ki fogja küldeni a kellő felhatalmazással

1 e/Zátott megbízottait, hogy aláírják a békeszerző— idéist. Fogadja elnök ur a legmélyebb tisZteleetem nyilvánítását. Budapest, 1920. május 18-án. Simonyi Semadam s. k., miniszterelnök. Teleki s. k., külügyminiszter* Versailles május 22. A M. T. I. kiküldött tudósítójának szikratávirata a budapesti rádióállomás utján. Praznovsszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tegnap délután nyújtotta át Henry ezredesnek a magyar békedelegáció lemondását tartalmazó jegyzéket. Az entente május 6-iki jegyzékében Magyarország számára válaszadásul kitűzött határidő a tegnapi nappal lejárván, Praznovszky ily irányú felszólításra később átnyújtotta a magyar kormány jegyzékét, melyben az késznek nyilatkozott a békeszerződés aláírására. Hetven miliő ember fegyverben. Franciaország háborús mérlege. Párisból jelentik: Tardieu az »Illustrátion«-ban cikket irt, amelyben Eranj ciaország háborús mérlegével foglalkozik. \ Nem volt még példa — irja — a világ| történelemben olyan háborúra, amely 70 millió fegyveres embert állított egymással szemben és amelynek folyamán 30 millió ember sebesült meg és 9 millió ember pusztult el. Öt éven keresztül 8 és fél millió franciát vontak el a munkától és a termeléstől. Ez alatt az öt év alatt a hadrakelt sereg 16 százaléka, a 32 éven -aluli katonák 57 százaléka veszett el, ami íi legsúlyosabban érinti a nemzet életereiét.' Több mint 600000 házat, több mint 3 millió hektár földet, több mint 5000 kilométernyi vasutat, több mint 39000 kilóméternyi utat és több mint 1500 kilométernyi csatornát pusztítottak el. Megfosztottak leggazdagabb iparvidékeinktől. D© nemcsak az elpusztult terület szenvedett súlyosan a háborúban, hanem az ország többi része is. Ez az oka annak,. hogy iámig 1914-ben a külső adósság 35 milliárd volt, belső adóság pedig semmi semf volt. addig 1920-ban a külső adósság 90 milliárdra emelkedett. Ezért volt kénytelen a francia törvényhozás uj adókat megszavazni, amelyek 8 milliárd adójövedelmet biztosítanak az országnak. Tardieu azután kifejti azokat a szép eredményeket, amelyeket a helyreállítás munkája már eddig fölmutat. Lengyelországban is megkezdték a felülbélyegzést Budapest, május 25. Az Osztrák Magyar Bankhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint Lengyelországban megkezdődött a korona-bankjegyek felülbélyegzése. Tudvalevően egyszer már a lengyel kormány elrendelte az alája tartozó területeken a felülbélyegzést, de akkor hirtelen megszakították ezt a müveletet. Most végre hivatalos jelentós adta tudtul, hogy Lengyelországban is megkezdődött a felülbélyegzés. Nálunk hátra van még a tiszántúli területeken a románok által felülbélyegzett péaz sorsára nézva az intézkedés. Ebben az irányban a pénzügyminisztérium még nem döntött és a végleges döntés előreláthatólag csak a békeszerződés sorsának eldöltével fog megkezdődni. Elegáns női-, férfi- és gyermekcipők, női- és gyermek fehér vászoncipők, bőrszandálok minden nagyságban nagy választékban érkeztek ria Cipőgyár" üzletében, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. szám.