Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-26 / 118. szám

2 jsame j#tenDÉK 1920. május 20 nek megbízása erre az elbírálásra szorít­kozik, n em tarthatja magái felhatalmazott nak aláírására. Tudjuk, hogy a szükséges elhatározá­sokra különböző természetű szempontok döntő befolyást gyakorolhatnak, tudjuk, hogy hidegvérrel és világos látással kel] mérlegelnünk az általános helyzetet és annak a nyomásnak mértékét, mely ebből következik és mely ezen elhatározások sza badságára hathat. Nem zárkózunk el an­nak elismerésétől sem, hogy a szövetséges hatalmaknak hozzánk intézett kisérő leve­Je utat látszik nyitni a szerződésben fog­lalt némely igazságtalanság — ez az ő ki­tételük — kiküszöbölésére, — de ezek po­litikai szempontok, amelyek elbírálása nem tartozik a békeküldöttség illetékességi körébe, mely nincs megbízva annak mér­legelésével, hogy mennyi súllyal esnek azok latba a végső elhatározásoknál. Visz­sza adjuk tehát megbízatásunkat annak a kormánynak kezébe, melytől azt vettük és átadjuk nekik azokat az okmányokat* melyeket szives volt ön hozzánk eljuttatni, — ő van hivatva arra, hogy az ország ér­deke szerint határozzon, — az ő kötelessé ge, hogy feleljen az ön kérdésére, mely a béke aláírására vonatkozik. Fogadja elnök ur kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1920. május hó 17-én. Gróf Apponyi Albert, a magyar bé­keküldöttség elnöke. Elnök ur! A magyar békeküldöttség mint az május 17-én kelt leveléből,kitű­nik. visszaadta meghatalmazását megbí­zójának. A békeküldöttség erkölcsi lehe­tetlenségnek véli, hogy aláírjon egy olyan szerződést, amelyet elfogadhatatlannak és teljesithelettennek jelentett ki s amelynek rendelkezéseit hiába igyekezett megváltoz­tatni. Véleménye szerint csak egy kivéte­les helyzet teremtette kényszer tehetné ímegokolttá a szerződés aláírását, azon­ban a békeküldöttség nem érzi magát il­letékesnek annak elbírálására, vájjon ez a kényszer tényleg fennáll-e?? A magyar kormány teljesen osztja azo kat a megokolt ellenvetéseket és bírála­tokat, amelyeket a bókeküldöttség állan­dóan hangoztatott, úgyszintén osztja azt az általános tiltakozást, amelyet a béke­küldöttség mind a tárgyalások folyamán mind pedig jelen lemondó levelében kife­jezésre jutott. Tiltakozik különösen a ma­gyar kormány a népek szabad önrendel­kezési jogának nyilt megsértése ellen, mert csak ez a jogelv alkalmas arra, hogy bo­nyodalmaknak és zavaroknak elejét vegye ® éppen erre a jogalapra helyezkedve mon dott le a magyar kormány elvitathatatlan történeti jogaihoz való ragaszkodásának hangoztatásáról. Nem kerülték el azonban a magyar békeküldöttség figyelmét a szövetséges és társult nagyhatalmak kisérő levelének azon részei, amelyek véleménye szerint, ha nem is tényleges biztosítékok, még is határozott Ígéreteknek látszanak arra, hogy a békeszerződés kikötései a közéi jövőben enyhittetni fognak. A szövetséges és társult nagyhatalmak kijelentik a ki­sérő levélben, hogy a határvonalakat meg­változtatni nem lehetett. Ugyanakkor azonban felhatalmazzák a határmegálla­pitó bizottságot, hogy előterjesztéseket te­gyenek a szükségesnek mutatkozó változ­tatások iránt, hogy kiküszöböltessenek a békeszerződésnek ama igazságtalanságai, amelyeknek megszüntetése általános ér­dek. A kisérő levél szerint a határmegállá­pitó bizottságok által teendő intézkedések teljes mértékben biztosítani fogják a ha­tár mentén élő népességek érdekeit. Nem kételkedhetünk tehát abban, hogy a szövetséges és társult hatalmak őrködni fognak afelett, hogy a jóvátételi mindannyiszor, valahányszor valamely igazságtalanságnak jönnek tudomására, híven meg fognak felelni feladatuknak és rajta lesznek, hogy a népszövetség tanácsa teljes befolyásának latbavetésével igyekez­zék mégszüntetni minden igaságtalansá­got és méltánytalanságot. A rutén földet illetően a kísérőlevél széleskörű autonómiát helyez kilátásba, amely lehetővé teszi, hogy a rutén nép akaratát szabadon niylvánithassa és min­den befolyástól mentesen dönthessen sor­sa és hovatartozandósága dolgában. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára nem vették volna föl a kísérőlevélbe eze­ket a határozott és világos kijelentéseket, ha nem lett volna komolyan szándékuk­ban. hogy biztosítsák a rutének számára a választásoknak és nemzetgyűlésük műkö­désének teljes szabadságát. Végül a kísérő­levél kilátásba helyezi Magyarországnak a Népszövetségbe teljesen egyenlő jogú tagként való felvételét azzal a föltétellel, hogy hiven teljesiti a békeszerződésből reá háruló követelmeket. A szövetséges és társult hatalmak bizonyára teljesen tu­datában vannak, mily súlyosak e Magyar­országra rótt kötelezettségek. De ha Ma­gyarország jóhiszeműségét nem is lehet kétségbevonni, akkor, amikor a szerző­dés anyagi és erkölcsi követelései túlha­ladják a lehetőség határait, a legjobb aka­rat is legyőzhetetlen nehézségekbe ütkö­zik. A jelen óra súlyos volta, valamint a szövetséges és társult hatalmak kétségbe­vonhatatlan tekintélye egészen rendkívüli fontosságot ad azoknak az Ígéreteknek, amelyek benfoglaltatnak a Magyarorszá­got a béke aláírására felhivó okmányáén. A határozott ígéretek összege kifejezésre futtatja a közeledésnek azt a gondolatát, amelyet részünkről mi is érvényesíteni tö­rekedtünk. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a megértésnek e ki­bontakozó félben levő szellemében fog­ják megoldani a békeszerződésből kifolyó­an felmerülő vitás kérdéseket és ugyanez a szellem fogja megszüntetni azokat az igazságtalanságokat is, amelyek nincsenek kifejezetten megemlítve a kisérő levélben vagy amelyeket a kisérő levél nem ismer el ilyenekül. Ezen feltevésben és az or­szág sülyos helyzetének teljes tudatában ugy véli a magyar kormány, hogy nei/r térhet ki a békeszerződés aláírása elől. Ezzel az elhatározásával a magyar kor­mány azt is bizonyítja, hogy. Magyaror­szág Középeurópa politikai rendszerének •értékes eleme, melynek belső megszilárdu­lása Európának egyetemes érdeke. Van szerencsém értesíteni elnök urat, hogy mihelyt a magyar kormánynak tudo­mására jut a béke aláírásának időpontja Magyarország haladéktalanul ki fogja küldeni a kellő felhatalmazással 1 e/Zátott megbízottait, hogy aláírják a békeszerző— idéist. Fogadja elnök ur a legmélyebb tisZte­leetem nyilvánítását. Budapest, 1920. má­jus 18-án. Simonyi Semadam s. k., minisz­terelnök. Teleki s. k., külügyminiszter* Versailles május 22. A M. T. I. ki­küldött tudósítójának szikratávirata a budapesti rádióállomás utján. Praznovsszky Iván rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter tegnap dél­után nyújtotta át Henry ezredesnek a ma­gyar békedelegáció lemondását tartalmazó jegyzéket. Az entente május 6-iki jegyzékében Magyarország számára válaszadásul ki­tűzött határidő a tegnapi nappal lejárván, Praznovszky ily irányú felszólításra ké­sőbb átnyújtotta a magyar kormány jegy­zékét, melyben az késznek nyilatkozott a békeszerződés aláírására. Hetven miliő ember fegyverben. Franciaország háborús mérlege. Párisból jelentik: Tardieu az »Illu­strátion«-ban cikket irt, amelyben Eran­j ciaország háborús mérlegével foglalkozik. \ Nem volt még példa — irja — a világ­| történelemben olyan háborúra, amely 70 millió fegyveres embert állított egymás­sal szemben és amelynek folyamán 30 millió ember sebesült meg és 9 millió ember pusztult el. Öt éven keresztül 8 és fél millió franciát vontak el a munkától és a termeléstől. Ez alatt az öt év alatt a hadrakelt sereg 16 százaléka, a 32 éven -aluli katonák 57 százaléka veszett el, ami íi legsúlyosabban érinti a nemzet élet­ereiét.' Több mint 600000 házat, több mint 3 millió hektár földet, több mint 5000 kilométernyi vasutat, több mint 39000 ki­lóméternyi utat és több mint 1500 kilomé­ternyi csatornát pusztítottak el. Megfosz­tottak leggazdagabb iparvidékeinktől. D© nemcsak az elpusztult terület szenvedett súlyosan a háborúban, hanem az ország többi része is. Ez az oka annak,. hogy iámig 1914-ben a külső adósság 35 mil­liárd volt, belső adóság pedig semmi semf volt. addig 1920-ban a külső adósság 90 milliárdra emelkedett. Ezért volt kényte­len a francia törvényhozás uj adókat meg­szavazni, amelyek 8 milliárd adójövedel­met biztosítanak az országnak. Tardieu azután kifejti azokat a szép eredménye­ket, amelyeket a helyreállítás munkája már eddig fölmutat. Lengyelországban is megkezd­ték a felülbélyegzést Budapest, május 25. Az Osztrák Magyar Bankhoz beérkezett hivatalos jelentések szerint Lengyelországban megkezdődött a korona-bankjegyek felülbélyeg­zése. Tudvalevően egyszer már a lengyel kor­mány elrendelte az alája tartozó területeken a felülbélyegzést, de akkor hirtelen megszakítot­ták ezt a müveletet. Most végre hivatalos je­lentós adta tudtul, hogy Lengyelországban is megkezdődött a felülbélyegzés. Nálunk hátra van még a tiszántúli terü­leteken a románok által felülbélyegzett péaz sorsára nézva az intézkedés. Ebben az irány­ban a pénzügyminisztérium még nem döntött és a végleges döntés előreláthatólag csak a békeszerződés sorsának eldöltével fog megkez­dődni. Elegáns női-, férfi- és gyermekcipők, női- és gyermek fehér vászon­cipők, bőrszandálok minden nagyságban nagy választékban érkeztek ria Cipőgyár" üzletében, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents