Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-26 / 118. szám

Nyíregyháza, 1920. május 26. * Szerda XLL évfolyam * 118 azán? SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helybftn : egész évre 160 K, félévre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 16 K, vidéken: egész évre 200 K, félévre 100 K, negyedévre 60 K, •gy hónapra 20 K. — Egyes szám éra 1 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. A magyar kormány késznek nyilat­kozott a békeszerződés aláírására Praznovszky átnyújtotta a magyar kormány váíaszjegizékét A Jegyzék hiteles szövege Budapest, május 25. (A Magyar Távirati Iroda jelentése. A' magyar távirali iroda i\gy értesül, hogy a magyar kormány a béke aláírására vonatkozó hajlandóságát a viszonyok kényszerítő hatása alatt egyidejű tiltako­zása mellett jelentette be. A kormány a döntés előtt a legalapo­sabban mérlegelte mindazokat a külpoli­tikai, gazdasági és katonai következménye­ket, melyek a békeszerződés aláírásának megtagadásából az országra háramlanak. Eltekintve közvetlen szomszédaink katonai készülődéseitől, az ország közgaz­dasági helyzete sem engedte meg, hogy közvetlenül az aratás előtt az országot a kormány kalandokba vigye bele. Az a meggyőződés kerekedett felül, hogy az ország jelenlegi helyzetében, még ha az aláírás megtagadásának katonai következ­ményei nem is lennének, hosszabb ideig tartó blokádot az ország nem tudna el­viselni, mert híjával van számos nélkülöz­hetetlen közszükségleti cikknek, mint pl. a só is. Néhány heti blokád elég lenne ar­ra, hogy az ország lakosságát tűrhetetlen helyzetbe sodorja. Az aláírásnak egyéb­ként is csak formai jelentősége van, mert miként azt a kormány jegyzéke is kifejti, erkölcsileg és anyagilag is lehetetlen felté­telek a legnagyobb jóhiszeműség mellett sem hajthatók végre. A kockázatot, me­lyet a kormány az aláírás megtagadásával az országra hárítana, összemérve az alá­írásból fakadó következményekkel, a kor­mány arra a meggyőződésre jutott, hogy. a békeszerződés aláírását nem tagadhatja meg. Ezekre a politikai okokra egyebek­ben Apponyi gróf lemondó levelében már maga is rámutatott jelezve, hogy a kor­mány elhatározását a politikai célszerű­ségnek kell irányítania. A kormány egyéb­ként is tökéletesen csatlakozott Apponyi gróf felfogásához, ki a békeszerződés erő­szakos intézkedései ellen határozott tilta­kozást jelentett be. A magyar távirati iroda az alábbiak­ban közli Praznovszky Iván rendkívüli kö­vet. meghatalmazott miniszter által Ver­saillesben folyó hó 21-én átadott jegyzék­nek hiteles szövegét. Elnök ur! A szövetséges hatalmak leg­főbb tanácsa folyó évi május hó 6-án kö­zölte a magyar békeküldöttséggel vála­szát. a delegációnak Magyarország béke­feltételei tárgyában tett észrevételeire, va­lamint a békeszerződés véglegesen meg­állapított szövegét, — felszólitván egy­szersmind a küldöttséget, hogy tiz napon beiül nyilatkozzék, fel van-e hatalmazva dez a békeszerződést ugy, amint most be­muttatott, aláirni. A magyar békeküdött­ség az alábbi okoknál fogva erre nem véli magát felhatalmazottnak. Legyen szabad mindenekelőtt a kül­döttség elnökének a főtanács 1920. január 16-án tartott ülésén a delegáció nevében tett szóbeli nyilatkozatából a következő­ket idéznünk: sMélyen átérzem óriási felelőségem su lyát, midőn a bemutatott feltételekkel szemben Magyarország első szavát kell kimondanom, — még sem habozom teljes őszinteséggel kijelenteni önöknek, hogy azok a békefeltélelek, mezeket nekünk fel iajánlani szívesek voltak, hacsak lényeges jnódositások nem eszközöltetnek rajtuk, hazámra nézve ' elfogadhatatlanok.« Már pedig a januári szöveggel szem­ben lényeges módosítások a végleges szö­vegben nincsenek. De mi nem szorítko­zunk erre a negatív kijei entésra Az em­lített beszéd folyamán a delegáció elnöke megjelölte a békeszerződés állal felvett te­rületi kérdéseknek azt a megoldását, a mely egy általunk közösnek hitt alapon és a szövetséges hatalmak által hirdetett lel veken mindenekelőtt a népek önrendel­kezési joga elvének alapján nyugodott, liem Magyarország régi területeivet szemben fennálló történelmi jogából in­dultunk ki, nem mintha ezt a jogot kétes­nek tartanok, nem mintha nem tiltakoz­nánk lelkünk egész erejével minden olyan beállítás ellen, amely évezredes birtoklá­sunkat igazságtalanságnak minősiti, mi az érdekelt népek jogaihoz ragaszkodtunk, mikor számunkra népszavazást követel­tünk. Ezt az utat azért választottuk, mert az ellentétek minden lehetőségét kerülni akartuk, egy önmagában vitán felül álló és hatásában pártatlanul működő elvnek alapul vételével, mert azt is kijelentettük, hogy előre alávetjük magunkat az érde­kelt népek szabad akaratayilvánilásának, mely a kellő biztosítékkal ellátott népsza­vazás utján nyerne kifejezést. Evvel egy­szersmind végérvényesen feleltünk a nem feetiségek elnyomása cimén a magyar nemzet ellen szórt örökös vádakra, azál­tal, hogy bírákká tettük ugyazokat, aki­ket állítólag elnyomtunk. Mi indítványoz­tuk, mi követeltük.' mi most is követel­jük ezt a bíróságot, mely a legjobban tájé­kozott. a legilletékesebb és bizonyára a (legszigorúbb ellenfeleink utasították azt vissza és ezáltal az egy tény által a kérdés eldőli tő ttnek látszik." Fájdalmas meglepe­tésünkre a szövetséges hatalmak a mi esetünkben elzárkóztak annak az elvnek alkalmazásától, amelyet maguk hirdettek volt — de ez minket nem ment fel azon kötelezettség alól, hogy a magunk részé­ről ahoz hűek maradjunk. Ez az elv meg­dönthetetlen erkölcsi erőt képvisel, mi azt meg nem tagadhatjuk, mert sok mil­lió polgártársunk emberi jogairól, az em­beri méltóság egy kérdéséről van szó. Mondják ugyan nekünk, hogy a kérdéses népek már megnyilatkoztak volna uj ál­lami összeköttetéseik mellett, melyekre a béke kötelezi őket, de ez könnyen meg­állapítható ténybeli tévedés. Soha ilyesmi nem történt, nem hisszük, hogy bárki is gondolna arra, hogy ityen nyilatkozatot az érdekelt magyar és németajkuakról tehát az összes érdekelteknek majdnem feléről feltételezzen. A más nemzetiségek körében sem folytak le gyűlések és tüntetések, melyek képviseleti jeleggel birtak, sem pedig oly gyűlések, melyek fel lettek volna hatalmazva arra, hogy azokon bármely •nép nevében beszéljenek. Az igy Magyar­országtól elszakított területek lakosságá­nak tehát kényszert kellene elviselni, me­lyet szentesíteni sem jogunkban, sem ha­talmunkban nem áll. különben is bár­milyen lojalitással fogunk is alkalmazkod­ni szerződésileg vállalt minden kötelezett­ségünkhöz, az az erkölcsi kötelék, mely ama népekhez köt minket, soha meg nem szakadhat: sohasem lehetünk közömbösek sorsuk iránt és amint félő, a kisebbségek védelmére létesített szerintünk elégtelen minden megállapodás dacára is az üldö­zések, melyeket szenvedniök kell, tovább tartanak, mi szünetlenül fogunk a nem­ietek szövetségéhez fordulni, panaszaikat és szenvedéseiket ott érvényesíteni azon «aj)ig, amelyen a dolog természetes fej­lődése békés hatásaival győzedelmeskedni fog az erőszakon, mely rajtuk elkövetetett. Elismerjük, hogy gazdasági és pénz­fügyi természetű némely megjegyzésünk fi­gyelembe vétetett, — annak a területnek, amely a szerződés értelmében Magyaror­szág marad, gazdasági helyzete ezután nemkevésbé kétségbeejtő. Az ország ter­mészetes kijáratai sem az Adriai, sem az Egei sem a Fekete tenger irányában biz­tosítva nincsenek. Megterhelve maradunk teljesíthetetlen pénzügyi követelésekkel melyeknek némi könnyítését a jóvátételi bizottságok utján csak homályosan kilá­tásba helyezik, de nem biztosítják. Ebből a szempontból sem találhatunk alapot ál­láspontunk megváltoztatására. A döntő tény azonban a Magyarországot feldara boló területi intézkedések változatlan fen­tartása és a népek önrendelkezési joga érdekében kért népszavazás visszautasítá­sa, melyet az érdekelt népek számára kér­tünk. Ezzel számunkra meg van jelölve a követendő ut. Nem is szólva a Magyar­országgal szemben benne rejlő igazságta­lanságokról. ez a békeszerződés sérti azon népeknek kétségbevonhatatlan jogait, me­lyeket anélkül, hogy akaratuk nyilváníthat Iák volna, uj államoknak Ítélték oda, te­hát nyilvánvaló ellentétben áll azzal a szabadságelwel, melyet a magyar béke­küldöttség abban a hitben, hogy a szö­vetséges hatalmak egyet értés ével találko­zik. alapul vett. Saját érdeme szerint elbí­rálva, ez a békeszerződés elfogadhatatlan­nak látszik: a békeküldöttség lehár, aimelyn Ara 1 korona

Next

/
Thumbnails
Contents