Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-26 / 118. szám

Nyíregyháza, 1920. május 26. * Szerda XLL évfolyam * 118 azán? SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetési árak: helybftn : egész évre 160 K, félévre 80 K, negyedévre 40 K, egy hónapra 16 K, vidéken: egész évre 200 K, félévre 100 K, negyedévre 60 K, •gy hónapra 20 K. — Egyes szám éra 1 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefon szám 139. Postacheque 29556 Kéziratokat nem adunk vissza. A magyar kormány késznek nyilatkozott a békeszerződés aláírására Praznovszky átnyújtotta a magyar kormány váíaszjegizékét A Jegyzék hiteles szövege Budapest, május 25. (A Magyar Távirati Iroda jelentése. A' magyar távirali iroda i\gy értesül, hogy a magyar kormány a béke aláírására vonatkozó hajlandóságát a viszonyok kényszerítő hatása alatt egyidejű tiltakozása mellett jelentette be. A kormány a döntés előtt a legalaposabban mérlegelte mindazokat a külpolitikai, gazdasági és katonai következményeket, melyek a békeszerződés aláírásának megtagadásából az országra háramlanak. Eltekintve közvetlen szomszédaink katonai készülődéseitől, az ország közgazdasági helyzete sem engedte meg, hogy közvetlenül az aratás előtt az országot a kormány kalandokba vigye bele. Az a meggyőződés kerekedett felül, hogy az ország jelenlegi helyzetében, még ha az aláírás megtagadásának katonai következményei nem is lennének, hosszabb ideig tartó blokádot az ország nem tudna elviselni, mert híjával van számos nélkülözhetetlen közszükségleti cikknek, mint pl. a só is. Néhány heti blokád elég lenne arra, hogy az ország lakosságát tűrhetetlen helyzetbe sodorja. Az aláírásnak egyébként is csak formai jelentősége van, mert miként azt a kormány jegyzéke is kifejti, erkölcsileg és anyagilag is lehetetlen feltételek a legnagyobb jóhiszeműség mellett sem hajthatók végre. A kockázatot, melyet a kormány az aláírás megtagadásával az országra hárítana, összemérve az aláírásból fakadó következményekkel, a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy. a békeszerződés aláírását nem tagadhatja meg. Ezekre a politikai okokra egyebekben Apponyi gróf lemondó levelében már maga is rámutatott jelezve, hogy a kormány elhatározását a politikai célszerűségnek kell irányítania. A kormány egyébként is tökéletesen csatlakozott Apponyi gróf felfogásához, ki a békeszerződés erőszakos intézkedései ellen határozott tiltakozást jelentett be. A magyar távirati iroda az alábbiakban közli Praznovszky Iván rendkívüli követ. meghatalmazott miniszter által Versaillesben folyó hó 21-én átadott jegyzéknek hiteles szövegét. Elnök ur! A szövetséges hatalmak legfőbb tanácsa folyó évi május hó 6-án közölte a magyar békeküldöttséggel válaszát. a delegációnak Magyarország békefeltételei tárgyában tett észrevételeire, valamint a békeszerződés véglegesen megállapított szövegét, — felszólitván egyszersmind a küldöttséget, hogy tiz napon beiül nyilatkozzék, fel van-e hatalmazva dez a békeszerződést ugy, amint most bemuttatott, aláirni. A magyar békeküdöttség az alábbi okoknál fogva erre nem véli magát felhatalmazottnak. Legyen szabad mindenekelőtt a küldöttség elnökének a főtanács 1920. január 16-án tartott ülésén a delegáció nevében tett szóbeli nyilatkozatából a következőket idéznünk: sMélyen átérzem óriási felelőségem su lyát, midőn a bemutatott feltételekkel szemben Magyarország első szavát kell kimondanom, — még sem habozom teljes őszinteséggel kijelenteni önöknek, hogy azok a békefeltélelek, mezeket nekünk fel iajánlani szívesek voltak, hacsak lényeges jnódositások nem eszközöltetnek rajtuk, hazámra nézve ' elfogadhatatlanok.« Már pedig a januári szöveggel szemben lényeges módosítások a végleges szövegben nincsenek. De mi nem szorítkozunk erre a negatív kijei entésra Az említett beszéd folyamán a delegáció elnöke megjelölte a békeszerződés állal felvett területi kérdéseknek azt a megoldását, a mely egy általunk közösnek hitt alapon és a szövetséges hatalmak által hirdetett lel veken mindenekelőtt a népek önrendelkezési joga elvének alapján nyugodott, liem Magyarország régi területeivet szemben fennálló történelmi jogából indultunk ki, nem mintha ezt a jogot kétesnek tartanok, nem mintha nem tiltakoznánk lelkünk egész erejével minden olyan beállítás ellen, amely évezredes birtoklásunkat igazságtalanságnak minősiti, mi az érdekelt népek jogaihoz ragaszkodtunk, mikor számunkra népszavazást követeltünk. Ezt az utat azért választottuk, mert az ellentétek minden lehetőségét kerülni akartuk, egy önmagában vitán felül álló és hatásában pártatlanul működő elvnek alapul vételével, mert azt is kijelentettük, hogy előre alávetjük magunkat az érdekelt népek szabad akaratayilvánilásának, mely a kellő biztosítékkal ellátott népszavazás utján nyerne kifejezést. Evvel egyszersmind végérvényesen feleltünk a nem feetiségek elnyomása cimén a magyar nemzet ellen szórt örökös vádakra, azáltal, hogy bírákká tettük ugyazokat, akiket állítólag elnyomtunk. Mi indítványoztuk, mi követeltük.' mi most is követeljük ezt a bíróságot, mely a legjobban tájékozott. a legilletékesebb és bizonyára a (legszigorúbb ellenfeleink utasították azt vissza és ezáltal az egy tény által a kérdés eldőli tő ttnek látszik." Fájdalmas meglepetésünkre a szövetséges hatalmak a mi esetünkben elzárkóztak annak az elvnek alkalmazásától, amelyet maguk hirdettek volt — de ez minket nem ment fel azon kötelezettség alól, hogy a magunk részéről ahoz hűek maradjunk. Ez az elv megdönthetetlen erkölcsi erőt képvisel, mi azt meg nem tagadhatjuk, mert sok millió polgártársunk emberi jogairól, az emberi méltóság egy kérdéséről van szó. Mondják ugyan nekünk, hogy a kérdéses népek már megnyilatkoztak volna uj állami összeköttetéseik mellett, melyekre a béke kötelezi őket, de ez könnyen megállapítható ténybeli tévedés. Soha ilyesmi nem történt, nem hisszük, hogy bárki is gondolna arra, hogy ityen nyilatkozatot az érdekelt magyar és németajkuakról tehát az összes érdekelteknek majdnem feléről feltételezzen. A más nemzetiségek körében sem folytak le gyűlések és tüntetések, melyek képviseleti jeleggel birtak, sem pedig oly gyűlések, melyek fel lettek volna hatalmazva arra, hogy azokon bármely •nép nevében beszéljenek. Az igy Magyarországtól elszakított területek lakosságának tehát kényszert kellene elviselni, melyet szentesíteni sem jogunkban, sem hatalmunkban nem áll. különben is bármilyen lojalitással fogunk is alkalmazkodni szerződésileg vállalt minden kötelezettségünkhöz, az az erkölcsi kötelék, mely ama népekhez köt minket, soha meg nem szakadhat: sohasem lehetünk közömbösek sorsuk iránt és amint félő, a kisebbségek védelmére létesített szerintünk elégtelen minden megállapodás dacára is az üldözések, melyeket szenvedniök kell, tovább tartanak, mi szünetlenül fogunk a nemietek szövetségéhez fordulni, panaszaikat és szenvedéseiket ott érvényesíteni azon «aj)ig, amelyen a dolog természetes fejlődése békés hatásaival győzedelmeskedni fog az erőszakon, mely rajtuk elkövetetett. Elismerjük, hogy gazdasági és pénzfügyi természetű némely megjegyzésünk figyelembe vétetett, — annak a területnek, amely a szerződés értelmében Magyarország marad, gazdasági helyzete ezután nemkevésbé kétségbeejtő. Az ország természetes kijáratai sem az Adriai, sem az Egei sem a Fekete tenger irányában biztosítva nincsenek. Megterhelve maradunk teljesíthetetlen pénzügyi követelésekkel melyeknek némi könnyítését a jóvátételi bizottságok utján csak homályosan kilátásba helyezik, de nem biztosítják. Ebből a szempontból sem találhatunk alapot álláspontunk megváltoztatására. A döntő tény azonban a Magyarországot feldara boló területi intézkedések változatlan fentartása és a népek önrendelkezési joga érdekében kért népszavazás visszautasítása, melyet az érdekelt népek számára kértünk. Ezzel számunkra meg van jelölve a követendő ut. Nem is szólva a Magyarországgal szemben benne rejlő igazságtalanságokról. ez a békeszerződés sérti azon népeknek kétségbevonhatatlan jogait, melyeket anélkül, hogy akaratuk nyilváníthat Iák volna, uj államoknak Ítélték oda, tehát nyilvánvaló ellentétben áll azzal a szabadságelwel, melyet a magyar békeküldöttség abban a hitben, hogy a szövetséges hatalmak egyet értés ével találkozik. alapul vett. Saját érdeme szerint elbírálva, ez a békeszerződés elfogadhatatlannak látszik: a békeküldöttség lehár, aimelyn Ara 1 korona