Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 75-146. szám)

1920-05-09 / 106. szám

K í% 1920. május 9. za varos nepe az szerződés ellen Megjött a sötétszárnyu hir, a feketepeesé­tes írás, a magyar békeszerződés. Ezeréves drága honunk hatalmi késsel darabokra szak­gatva! Van-e iszonytatóbb ,mikor az anya szi­véről letépik magzatát, tudunk-e könyezés nél­kül végignézni tragikus jelenetet, amelyben gyermeket rabolnak el 1 Európa színpadán ma ennek a véresszavu drámának rendezik sötét jelenetét, mikor Hungária, hazánknak, ápoló édes anyánknak ajakáról hangzik a sikoly : Arad, Kolozsvár, Székelyföld, Kassa, Pozsony drága neveltjeim, testemből való test, vérem­ből való vér — leszakítanak keblemről, elra­bolnak idegenek prédájául! Hasztalan kongott a neuillyi halálharang, az utolsó percig hittünk a setét felhő mögül előbukkanó napban, hittünk akkor is, mikor vesztőhelyünkre kisértek fel. Elhangzott könyör­telenül a hideg ítélő szó, az igazság napja még a felhők mögött búvik, a 'kiengesztelődés, a józan okosság, a kötelező erkölcs szavát még elnyomja a bosszú, a gyűlölség! Megküldték a bosszú békéjét í Galamb helyett ragadozó keselyűt. Az igazságos béke fehér galambja előtt megnyíltak volna a magyar otthonok ab­lakai. őt év szenvedései után áhítozott a lel­künk a csöndre, a nyugalomra, a munkára! Ezt a keselyűt azonban riadt tiltakozással fo­gadjuk ! Ez a béke kegyetlenebb a háborúnál, mert örökre ki szolgáltat a pusztulásnak. \zért ennek a békének setét hírére megráz­kódik a magyar föld. Nincien magyar ember aki fel ne emelné tiltakozó szavát I Nyíregy­háza város is megmozdul, minden egyháza, egyesülete, iskolája, közhivatala, társasköre, iparmühelye, kereskedő vállalata összeül ezek­ben a napokban, megbeszélni a békekérdését, jegyzőkönyvbe foglalja visszautasító álláspontját és táviratban terjeszti fel tiltakozását a kor­mányhoz a béke aláírása ellen. A város ta­nácsa pénteken reggel rendkivttli tanácsülésen foglalkozott a megdöbbentő békehírrel és elha­tározta, hogy az igazságtalan béke aláírása el­len városszerte meginduló mozgalmat szervezi s azok eredményét összefoglalja, A város kép­viselőtestülete kedden délelőtt tartja tiltakozó gyűlését, a város közönsége pedig vasár­nap délelőtt monstre népgyűlésen emeli fel erős szavát az ezeréves haza megosonkitása ellen, Meg fog mozdulni az egész magyarságés acélos szava Versaillesba jut, hogy felrázza Európa szunnyadó lelkiismeretét, hogy éreztesse ennek a halhatatlanságra hivatott nemietek az élet­hez való erejét. Nyíregyháza népe, tudjunk ma mindent elfeledni, mindent megbocsájtani, egyetlen zászló közé csoportosulni, egyesülni egyetlen összefoglaló érzésben, a szivünk mélyéről elő­törő hatalmas tiltakozásban! Felhívás az Erdélyből Szabolcsvármegyébe elszár­mazott és az ide menekült magyar és székely testvérekhez! Lehetetlenség, hogy ökölbe ne szoruljon minden magyar ember keze, amikor arra, a bocskoros oláh csordára gondol, amely elra­bolta — habár rövid időre is — kincses Erdé­lyünket, elszakitotta és rabszolgaságban tartja édes testvéreinket: a székelyeket és az erdélyi magyarokat. Lehetetlenség, hogy szivünket össze ne csavarja a fájdalom, ha az Erdélyben sínylődő testvéreinkre gondolunk, akik könnyes szemmel kelnek és könnyes szemmel feküsznek. Lehetetlenség, hogy a „Jaj 1" szavukat, sóhajukat és segély kiáltásaikat meg ne hall juk; hiszen izent már as? Olt, Kőrös ős Maros, izent a Hargita, izent Mikes szelleme, izentek az öregek, gyermekek, férfiak, asszonyok: baj­ban vagyunk 1 Elakarnak szakítani tőletek test­vérek! Mi nem akarunk oláh bocskor alatt nyögni! Jöjjetek, rázzátok le a tetveket rólunk ! Segítsetek I Segítsetek ! Erdélyt nem hagyjuk az oláhnak ! Nem 1 Nem! Soha 1 Megértettünk! Veletek sirunk és szenve­dünk ! Értetek küzdünk! Segítünk! Nem ha­gyunk el soha! Nem ! Nem ! Soha ! * Amig erdélyi testvéreinkhez is elérhet segítő kezünk, amíg azon a várva-várt ünnep­napon újra keblünkre szoríthatjuk őket; addig is dologra, munkára, mert 60,000 menekült magyar és székely testvérnek keli biztosítani a megélhetést és ugyanannyinak kell otthont nyújtani. Megalakult Budapesten az „Erdélyi Ma­gyar—Székely Szövetség", melynek célja: az erdélyi magyarok és székelyek kulturális és gazdasági fejlődésének előmozdítása, érdekei­nek védelme és támogatása. A központ minden vármegyében és vá­rosban megalakítja a szövetség fiókját, igy Nyíregyházán és Szabolcsvármegyében is. A megalakulásnak Nyíregyházán folyó hő 5-én kellett volna megtörténnie, de mivel a központ kiküldöttjének előzetes tudósítás nélküli meg­jelenése és rövid itt tartózkodása miatt a lap­ban köztudomásra hozni nem leheteit, olyan csekély számban jelentek meg, hogy a megala kulást folyó hó 13 ikára halasztotta, melynek sikeres előkészítésére egy bizottságot választott. A bizottság működését azonnal megkez­dette. Az előkészítő-bizottság felszólítja az Er­délyből elszármazott ős a menekült magyar és székely testvéreket, hogy az Erdélyi Magyar— Székely Szövetségbe való belépést tartsák ha­zafias és magyar becsületbeli kötelességüknek. Az előké3zitő-bizottság kéri ugy a nyír­egyházai, mint a vidéki magyar és székely testvéreket, hogy még az alakuló gyűlés előtt belépésüket, lakásukat és a közelebbi adatokat közöljék, illetve levelezőlapon jelentsék be és pedig: a ref. elemi népiskolában Király Imre, — vagy a r. k. elemi népiskolában Vargha Ferenc tanítóknál. A helybelieket kérjük, hogy a jelentkezést lehetőleg a délelőtti órákban eszközöljék. Mindnyájan jelentkezzünk! Rendes tag csak minden 20 évet meghaladó fedhetetlen jellemű erdélyi magyar és székely lehet, de alapitó tag lehet minden magyar ember, aki az egyesület céljaira egyszersmindenkorra 600 koronát fizet. Itt az alkalom megmutatni alföldi magyar, l hogy fáj kinsses Erdély, Magyarország ékes ko­ronájának elvesztése. Áldozni kell az erdélyi magyarságért, meg kell nyíljanak az erszények, mert aki teheti és nem hozza mag ezt a cse­kély anyagi áldozatot, az nem ^magyar ember! Hiszem és tudom, kogy Myiregyháza és Szabolcsvármegye közönsége, Szabolcs vezér ivadéka nem riad vissza az áldozattól, mert csak igy nem lesz Erdély az oláhé. Nem 1 Nem ! soha 1 Az előkészítő bizottság nevében Vargha Ferenc Kisgazdapárti képviselőjelölt prsgrambeszede Nyíregyházán Budapestről varosunkba érkezett LiptS­falvy István lapszerkesztő, kisgazdapárti kép­viselőjelelt, aki programbeszédét már a közeli napokban meg fogja tartani. SZÍNHÁZ János vitéz Magyar szépségekre szomjas lelkünk üdí­tő élményt várt a «János Vitéz» reprizétől. Kiss Xrpádékat dicséret illeti a gyönyörű magyar operette szinrehozásáért. Szivesert nézzük meg újra és újra «János Vitéz»-t, mint ahogyan klasszikusokat, kedves regé­nyeinket, dalainkat, ímeséinket változatlan gyönyörűséggel frissítjük fel. A «János Vitéz» tündérmeséje örökké csalogatni fog. A teg­napi előadáson Horváth Kálmán telitett szépségű, a magyar mesenaivitás meleg va­rázsát mély intuícióval és igazi artisztikus eszközökkel eletrehivó «János Vitéz»-et adott. Formaszépsége, beszédmuzsikája, énekszava Stílusos, jellegzetes és magyar volt. Játéka meghatódottságot ébresztő, majd lobogó magyar lelkesedést gyújtó volt. A fővárosi Király-Színházban is ünnepelt művészt a publikum zajosan köszöntötte. Zöldhegyi Nusi «Iluskája» mintha hijján lett volna azzal a magyar néplélekkel való ben­ső kontaktusnak, ami a kis falusi leányka külsőben es a lelkiekben való ábrázolásához szükséges. A muzsika fáradtan kisérte az éneket — amint értesültünk — az utolsó percben konstatált partitura-hiány miatt. Ma este másodszor kerül színre az idényben ez a magyar operett irodalom re­meke, a tegnapi nagy sikert aratott szerep­osztásban. Áz előadás iránt ma még nagyobb az érdeklődés. Vasárnap két előadás lesz a Városi Színházban. Délután általános közkívánatra a mult héten feltűnő sikerrel felújított Len­gyelvér operett kerül színre mérsékelt hely­árakkal. Este a mult héten megkezdett nép­színmű ciklus második estéjén az »Ingyen­élők« van műsoron, a főszerepekben Zöld­helyi Nusi, Horváth Kálmán, Huzella Irén, Zilahy János, Sztankóczy I., Zilahy Pali, Dorman Andor és a 4 komikus dalárdista Papp Barna vezetésével, Kun Dezső, Ekecs és Varga. Hétfőn a tavalyi sziniszezon slágerét nyitják fel »Gróf Rinaldó«-t, a címszerepben Sztankóczy István, a női főszerepben Réthy Margit, akinek alkalma lesz gyönyörű hang­ját csillogtatni. Rózsit Zöldhelyi Nusi ját­£za. Elegáns női-, férfi- és gyermekcipők, női- és gyermek fehér vászon­cipők, bőrszandálok minden nagyságban nagy választékban érkeztek ria Cipőgyár" üzletében, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 7. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents