Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-29 / 23. szám

2 1920 január 29 Mi van Wilsonnal? Bécs, január 28. Az „Icho de Paris" jelentése szerint a washingtoni angol köret, Lloyd George visszaérkezett hazájába anélkül, hogy sikerült volna neki hivatalát átvenni, állítólag mág tiz más diplomáciai kép­viselő várja az alkalmat, hogy megbízó­leveleiket átnyújthassák az elnökaek. Nem tudják még, hogy Lord Grey vissza fog-e térni egyáltalán Washing­tonba. Uj választások Csehországban Bécs, január 28. Mint a „Narodni Politika" jelenti, a nemzetgyűlés programmján elsősorban az alkotmánytöryények, a védtörvény, a budget és egyes pénzügyi és adótörvé­nyek állanak. Államnyelvül a cseh lesz elfogadja, a német hivatalnokok kötelez­tetnek a cseh nyelvet bizonyos határidőn belül elsajátítani. Nagy ellentétek vannak a pártok közt a területi beosztás tekintetében, va­lamint a szenátus kérdésében. A januári ülésszak igen rövid lesz, A választói törvény elfogadása után a parlament működése véget ér és kiírják az uj vá­lasztásokat. Ezek március első felében fognak lefolyni. Hogyan lehet az oroszországi foglyokat hazahozatni ? Rengeteg pénzbe kerül Több izben megemlékeztünk már arról, hogy hogyan lehet az oroszországi hadifoglyokat hazahozatni. Most egy svájci missziónál működő magyar ember ez ügyben következőket közli : Minden egyes hadifogolynak utazási és más költségekre 200 dollárt kell kül­deni s ezenkívül sürgönyköltségekre 30 svájci frankot. Ezt az összeget a magyar és osztrák hadifoglyok hazaszállítását irányító svájci különítményhez, Bern, kell küldani. Dollár helyett más pénzt, mint pl. sterlinget, leit vagy frankot is lehet küldeni, Svájci vöröskereszt, sem pedig az átutalással foglalkozó svájci ha­tóságok a foglyok hazautazásának ke­resztülvihetőségeért, semminemű felelős­séget nem vállalnak, csupán a hozzájuk átutalt pénzek továbbítására vállalkoznak. Sőt a svájci misszió jelentése szerint a hadifoglyok egyénenkénti hazautazását nem engedélyezik az illetéket hatóságik. A foglyok hazaszállítása ezen a módon volna csak lehetséges, ha többen 5—600 an állnának össze e célból. Ha tekintetbe vessxfik a dollár mai árfolyamát a magyar koronához képest, ugy a 206 dollár kereken 35000 koro­nának felel meg. Ilyen összeg elküldése meg akkor is jól jön a szegény hadifo­golynak, ha nem útiköltségre költi, mert legutóbbi jelentések szerint az ordszor­szági, főként a szibériai hadifoglyoknak bizony igen nehéz a helyzetük. Mezőgazdasági gépek beszerzése Egy újságíró beszélgetést folytatott Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter­rel, a gazdasági helyzetről. A miniszter többek közt elmondotta, hogy a földmivelésügyi kormány sürgő­sen gondoskodQÍ fog a mezőgazdasági gépekben beállott nagy hiány pótlásáról. Tárgyalások folynak Svédországgal, Hol­landiával és Csehországgal gépek beho­zatala dolgában, a föltételek azonban a nagy valutakülönbözet miatt igen súlyo­sak. Szó van arról is, hogy az említett országoknak mi bort adnánk cserébe a gépért. A kormány mindenesetre gondos­kodni fog, hogy tavaszra a gazdákat mindenütt, különösen a Tiszántúl, ahol a legnagyobb a hiány, ellássák mezőgaz­dasági gépekkel. Hatvan-száz milliós ren­delést akar foganatosítani a kormány, számit a magyar gépiparra is, amelynek ajánlatát a jövő hétre várják. Mii-e Wilsont elnöknek Bukarest, január 21. A Le Petit Párisién kiküldötte Was­hingtonból irja : Wíson elnöknek jelölése az utóbbi időben széles körben képezte a beszéd tárgyát. A New York World hivatalos lap tegnap reggeli számában erre nézve eze ket irja: „Nem hisszük, hogy Wilson elnök valamiképen reménykedjék újra megvá­lasztásában. Egyetlen őszinte barátja sem kívánhatja ezt az elnöknek, hogy fényes karierjét ilyen nagy zuhanással végezze, — mert ez igazán leesés volna. Azt várják, hogy az elnök, kinek egészsége kevésbé kielégítő — maga is­merje el megnyitó beszédének utolsó sza­vait, melyet a Jackson bankettjén fog­nak felolvasni (Dimiaeata.) — Utazási igazolványhoz szük­séges orvosi bizonyítvány blanket­ták kaphatók a Jóba-nyomdában. A máméi csata titka Kluck tábornagy nyilatkozik vereségéről Az Echo de Paris tudósítója legutóbb felkereste Németországban Kluck marsait, aki 1914-ben a sorsdöutő marnei csatát Joffre francia generalisszimusszal szemben elvesz­tette. A tábornagygyal lefolytatott interjút a francia újságíró a következőképen irta le: — Kluck marsai erélyes vonású, karak­terisztikus fejű, őszinte kinézésű, talpig katona Egyáltalán nem diplomata. Gondolatait őszin­tén, kerülgetés nélkül, katonásan adja elő. Éppen most irja utolsó lapjait emlékiratának a marnei csatáról. Bevallja abban is nyíltan, hogy a győztes Joffre volt, aki éles szemmel előre látta a következményeket ós aláirta a rendeleteket. Lehet, hogy Gallieni, Páris védel­mezője nagyobb tehetségű tábornok, azonbaa nem ő parancsnokolt a döntés alkalmával Charleroinál. Jotfre tul sok erőt összpontosított a centrum ellen, nem tartotta szem előtt a né­met szárnyak mozgását és visszavonulása is tulhamar történt. Inkább kellett volna áldoza­tokat hoznia. Tüzérségét is ott hagyhatta volna a lássa visszavonulásnál, hiszen az ellenség kezében úgyis esak ócska vas. — Mindez azonban — jegyezte meg Kluck — csak jelentéktelen részletkérdés. Az én szememben Joffre jeles hadvezér, akinek el kell ismernem érdemeit. A Marne melletti csrta előtt kiadott rendeletei fényesen bizonyít­ják, hogy nagyon jól felfogta a veszély súlyát. Belátta, hogy Páris vesztével elveszett volna Franciaország !:is. Páris Franciaország szive, amelyet azonfelül még négyezer ágyú védett. Ezt sem téveszthette szem elől. Kluck mindenről tartózkodás nélkül egy­szerűen és becsületesen nyilatkozik A harc részleteiről ezt a pár sort mondotta a tudó­sítónak : — Manoury seregeit visszavertem volt. Annyi autót és társzekeret hagyott az uton, hogy alig tudtuk fdrebuzatni, hogy gyorsabban haladhassunk előre. Ekkor megjelent előttünk egy ezred francia lovasság és nem számított őrült vakmerőséggel belerohant gépfegyvere­inkbe és tüzérségünk közé. Sikerült áttörnie vonalunkat. Ezzel megadták a vészjelt, már bekeritelt katonák és tisztek ugrálnak le az autókról, leszerelik a gépfegyvereket, puskát kapnak kezükbe és pillanatok alatt egész csatárláncot vonnak az ut mellett néhány száz méter hosszúságban. A francia lovasság puska­harcba bocsátkozik velünk, összekaszabol ne hány századot, letiporja az ellenállókat. Elegáns női-, férfi- és gyermekcipők, gyermek patent harisnyák minden nagyságban, női- és férfi harisnyák nagy választékban a Hungária Cipőgyár üzletébe, Nyíregyháza, z^íS:

Next

/
Thumbnails
Contents