Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-24 / 19. szám

Nyíregyháza, 1G20. január 24 • Szombat XLI. évfolyam ' 19 szá* J(raznrmt : Preot. capifan Ioan Cismas. 'wiw Wtfe B WMW^ HH m»a*cx»MM» i m i niw tum nw mn i mownaiinwni IMI MII SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA SVBÍ vx. < (Wmmmm MTIMHJJFIÉNE 120 K félévre. COK.I Alapitotta JÓ8 A ELEK I •SES^TSaT negyedévre 80 K m hónapr* 10 K. | , GRERKEGTT6 DR S. SZABÓ LASZL Ö ! TELEFON SZAM M POSTACHEUUE ^ 1 anltóknak féievre 40 korona. = f ! Kéziratokat nem adunk vissza. Dela delegatul militar al judetului Szabolcs^ Instiintare Se aduce la cunostinfa tuturor autorita­tilor maghiare si a intregii populatii din acest judet urmatoarele: I. Conform rezolutiei Dlui General Guver­nator, toate masinele agricole aflatoare prín diferite gari se pot lua inapoi de proprietarii Ior, presentand actele doveditoare de prop­rietate la subsemnatul. II. Trecerea peste Tisa este, absolut inter­zisa. Ea nu sa poate autoriza, decat numai de Comandamentul Trupelor din Transilvania cu sediul in Sibiiu. Permisiile de transport si calatorie in Ceho Slovácia se elibereaza de Comandamentul zonei de ocupatie militar romá­né cu sediul la Debretin. Posesorii asemene­lor permisii vor prezenta subsemnatului* vala bilitatea lor, dupa care sunt datori a le pre­zenta Comandamentului Brigádéi 50 Inf., afla­toare aici, pentru a le autoriza libera trecere, care sa va face numai la posturile romane de trecere deja cunoscute. Ori ce alta intrevenire, recomandatie oficiáia sau particulara, este de prisos, toti trebuind a sa conforma intocmai celor de fata. Pentru permisiile de calatorie si trans­port in cuprinsul acestui judet si Debretin se va procedaca si páná acum conform ordonantei No 2 din 18 Dec. 1919. aprobata in intrejime tie comandamentul zonei de ocupatie. Nyíregyháza, la 23. I 1920. Lt. Colonel FRUNZESCU delegatul militar al judetului Szabote. Szabolcsvármegye katonai kormánybiztosától. Hirdetmény. Tudomásul vétel végett értesítem a vár­megye ö.-síts hatóságát es lakosságát, hogy: I. A kormányzó tábornok ur rendeletéből kifolyólag & különböző állomásokon található ; gazdasági gépeket — tulajdonosai vissza kap- I hatják, ha aiólirottnál — tulajdon okmányok­kal igazolhatják, hogy — a gepek saját tulaj­donukat képezik. II. A Tiszán való átkelés szigorúin tilos. Az átkelést csak Nagyszebenben székelő Erdélyi csap'tok főparancsnoksága engedélyezheti 'Cseh Szlovakiaba szóló szállítási, valamint utazási igazolványokat csak a Debrecenben székelő: Katonailag megszállott román csapa­tok fíparanesDOksaga adhat ki. Az ilyfajta igazolványok tulajdonosai — igazolványaikat további ervényesués i>énett — alulírottnál, — a szabadon való átkelés felba talmazása végett — pedig a helyben szfckelő 50. gy. Brigád Parancsnokságánál kötelesek felmutatni. Az átkelés csak a irár ismert román át­kelési pontokon történik. Minden más közbenjárás, hiv. vagy ma­gán ajánlat telesen felesleges, miután min­denki köteles alkalmazkodni jelen rendelethez. A mi az ezen vármegye területére és Debrecenre szóló szállítási és utazási igazol­vánvokat illeti, 1919. dee. 18-án 2 sz. kiadott rendelettel közölt eljárás mérvadó, amely egéstc terjedelmében a megszálló csapatok ff parancs­noksága által jóváhagvatott. Nyíregyháza, 1920 január 23. FRUNZESCU alezredes, Sx&bolc&varmegye katonai isormáüy biztosa. A monarkia örökösei Beszélgetés a likvidáló bizottság egyik tagjával — Milyen lesz a magyar békeszerződés Nyíregyháza, j«». 23. (Saját tud) Rlvid időn belül elkészül a msgyar békeszerződés és ezzel a monarkia sorsa véglegeson eldől. Megkezdődik a likvi­dálás hatalmas munkája, megindulnak a kü­lönböző tárgyalások s talán majd megtalálják azoknak a problémáknak is a mego dasát, ame­lyeken a viiag legkiválóbb szakemberei hosz­szu idő óta törik a fejüket A monarkia likvi­dálásának gazdasági kérdéseit ugyanis a béke­szerződés önmagában nem o dja meg, csupán jó akarattal megmutatja a kereteket, melyeken belül e kérdéseknek megoldást kell nyemiök, A likvidálás tényleges munkája esak majd a magyar és az osztrák békeszerződés ratifi­kálása után következhetik el, amikor is a mo­narkiai volt államok együuesen intézik majd el azokat a kérdéseket, amelyek a monarkia felosztásival meiülnek fel Addig azonban az érdekelt államok egy likvidáló bizottsága mű­ködik Bécsben. Ebbe a bizottságba a kor­mányzótanács is delegált egy tagot, aki most tért vissza Bécsből, hogy működéséről jelentést tegyen. A „Keleti Djság" munkatársa beszél­getést folytatott a kormányzótanács bécsi dele­gáltjával, kinek nevét nem vagyunk felhatal­mazva közölni. A bécsi megbízott nevezett lap munka- < táriának a következő érdekes dolgokat mon­dotta el: — Eleinte általánosan az volt a véle­mény, hogy a volt monarkia öröksége egy ha­talmas tömeget fog képezni, amelyen az örö­kösök, az «j nemzeti államok, majd a béke­konferencia döntéséhez képest megosztoznak. Ez a fehogás a legutóbbi időkig tartotta ma­gát, amikor a legfőbb tanács hirtelen máské határozott. A monarkiának csupán két örököse van : a „Republique Autriche" ós a „Repub­lique M*gyare," ahogyan Magyarországot hiva­talosan nevezik. A monarkia örökségén tehát ez a két állam osztozik, ami azt is jelenti, hogy kö olesek a monarkia adóságait és köte­lezettségeit is átvenni. — Természetesen ax újonnan alakult nemzeti államok is részt kapnak ezekből a tartozásokból. Igy a hábora előtti adósságok egy résiét a később megállapítandó kulcs sze­rint átvenni tartoznak. A háborús adosságok azonban Ausztriát és Magyarországot terhelik. — Az osztrák békeszerződés már csak a raiitikáeiót várja. Renner válaszjegyzéke után, melyet a legkiválóbb szakemberek készítettek, az osztrák békeszerződés végleges formát nyert Bizonyosra vehető, hogy a magyar békeszerződés gazdasági tcltéte.ei is ugyanazok lesznek, különösen a volt monarkia likvidácié­ját illető kérdésekben. Igy tehát az osztrák békeszerződas gazdasági feltételeiből szinte feltétlen biztossságu következtetéseket vonha­tunk le a magyar béke gazdasági pontozataira nézve is. — Igy a legfontosabb pont a 206 parag­rafus, az Osztrák Magyar Bank likvidaciójáról, a nemzeti államo'ira bizza, hogy milyen arány­ban váltjak m*jd be az általuk ltb lyegzett bankjegyeket. Sokkal jelentősebb azonban a baikjegyck beváltásánál hogy mikepen mcdo­tnln-k majd azok a követelések, kötvények stb., melyek mott koronaértékre szólnak Ezek átszámításának kérdését az újonnan alakalt nemzeti államok által kiküld ndő közös bi­zottság 'ogja meghatározni. Ha ez a bizottság nem tudna megegyezni, akkor a 215 parag­ra'us szerint a Jóvátételi Bizottság döntó bí­rókat kü d majd ki — A hidikölesönök beváltása sem ter­heli az uj nemzeti államokat. Csupán Ausztria Ara 60 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents