Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-24 / 19. szám

V 2 JNttíWriDÉK 1920 január 24 és Msgyarorsság tartozik a területén lakó pol­gárok kötvényeit beváltani. — De beváltásra kerülnek szok a hadi­köxesöaök is, amelyek a monarchia területé­ből osztozó államok polgárainak birtokában vannak, ha ezek a polgárok nem voltak azelőtt a monarkia valamelyik államának alattvalói. Így például a régi királyságbeliek magyar ha­dikötvéayei. Valószínű azonban, hogy az aj nemzeti államok magukra vállalják a had;köl csönkötvények egy rézzét. Az a terv, hogy a hadikőlcsönöket individualizálják, vagyis asze­rint fizessék ki, hogy milyen társadalmi stan­dardhoz tartozik a hadikölcsön tulajdosa, alig vihető keresztül. — Minden olyan volt magyar, vagy osz­trák államvagyon, mely az újonnan keletkezett vagy nagyobbodott nemzeti állam területén van, as uj állam tulajdonába megy át. Ennek értékét azonban az uj állam tartozik megfi­zetni és pedig abban a formában, ahogy ezt a Jóvátételi Bizottság felbecsüli és beszámítja a megállapított kártérítések összegébe. — A katonai kincstárral szemben fen­nálló követelések csupán Ausztriát ós Magyar­országot terhelik, mint a volt osztrák magyar monarkia örököseit. — Egyelőre tehát a likvidáló bizottságok munkája, amelyben a kormányzótanács megbí­zásából én is résztvettem, megszűnt, illetve ez a likvidálás Ausztria és Magyaroszág belső ügye iett. Mindenesetre fontos lett volna, hogy ebbe mi is befolyhassunk és amikor a likvi­dáló bizottság, iiletve az egyes minisztériu­mokba kiküldött megbizottainknak muakája megszűnt, tiltakoztunk is ez ellen Ausztriánál. Mihelyt azonban a békeszerződéseket ratifikál­ják, megkezdi az ántánt Jóvátételi Bizottságá­nak bécsi szekciója is a munkát és majd ez fogja eldönteni a közös kérdések megoldásának módját. Ige* könnyen lehetséges, hogy a vamta kérdésben is közös megoldás válik majd szük­ségessé. Mindenesetre feltétlen szükséges lenne, hogy a lebélyegzett bankjegyek bevonása az uj államokban lehetőleg egy időben és a leg­nagyobb gyorsasággal történjen meg, hogy ezáltal a pénzcsempészést és alkalmi hamisí­tásokat meg lehessen akadályozni. Európának dolgoznia kell ELLOPTAK folyó hó 21-én esie az istállóból nyereg­gel együtt, nyírott sörényű és farkú, pej, kanca, 9 éves iaátilowamat. Bal oldalán, a sütött bélyeg, nyereg helyén JE» szügyén, jobb felől kettős forradás. Megtaláló 1000 K jutalomban részesül. •— Demecser, (Bor­zsova-tanya) ELEK BŰS3CE. 95 — 3 Dohánypajták kerestetnek megvételre. Csak jókarban levőkre reflektálunk, amelyek legalább 4 m. falmagasságuak, összesen 50—200 m 1 hosszunk, jó nádfedéssel. Átfétel hely­sziaen. — Ismertető ajánlatokat kár ; Már.dy uradalom, Nyírbátor. 64 Bukarest, jan. 23. Az ^Adeverul" jelenti Londonból : A „Daily Express" a Hoover nyilatkoza­tára éi Amerikának Európa iránti ma­gatartására nézve a londoni kormány egyik hivatalos tényezöj itől kért felvilá­gosítást. A kormányférfiu következőképen nyilatkozott: .— A Hooyer nyilatkozata felelet az Atlantiteageren íul folytatott magánnyi­latkozatokra és semmtesetre sem kontra­válasz a Lloyd George nyilatkotataira. Hoover azt mondja, hogy Európának dol goznia keli. Európa dolgozni kíván, de nyersanyagom hiányában nem teheti, Ha a nemzetek nem juthatnak idegen köl­I csönökhöz az ipar helyreállításának cél­| jaira, elesnek a megélhetés forrásaitól is. — Az országok nélkülözik a szük ­! séges csereárut, meilyel idigen piacokon \ élelmiszereket és a nyersanyagot szerez­j hetnének. A jól átgondolt, széleskörű hi­{ telnyujtást keil sürgősen megvalósítani. | Az Egyesült Államoknak ebben a müve­| letben részt kell venniök, Anglia legjobb I akarata dacára sem tehet semmit az Bgyeeült-Államok részvétele nélkül. Ame­rikának éppen ugy áldozatokat kell hoz­nia, mint Angliának és Európa többi részének. Hetvenmillió dollár hitel Ausztriának Bécs, jan. 23. A „Neu Freie Presse" irja: Párisi jelentés szerint a New-York Times közli hogy az Egyesült Államok Ausztriának 70 millió dollár hitelt engedélyeztek, amely 9.6 millió dolláros havi részletek­ben lesz folyósítva. Amsterdami jelentés szerint ezenfelül Anglia és Franciaország megegyeztek, hogy Ausztriának 40 mil­lió font sterling hitelt adnak. Ha ez a híradás valónak bizonyul, ha tényleg körülbelül hét hónap alatt mintegy 11 milliárd korona folyósítva lesz Ausztria részére, a válság megoldása kezdetét veheti, helyes felhasználás mel­lett munka és magukhoz térés által az emberek boldogabbak és talán jobbak is lennének, állandóság foglalna helyet az árakban és munkabérekben, senkinek se kellene éhezni és mindenkinek meglenne a maga, bár szűkös élelme. Amerika 70 millió dollárja azt ered méayezheti, hogy Anglia is kötve lesz Doyd George szavai szerint hitelt nyúj­tani Ehambertani pénzügyi államtitkár kijelentette, hogy Anglia az Egyesült-Ál­lamokkal karöltve helyre akarja állítani Közép-Európa hitelét és gazdasági életét. Bécs jövője, mint már annyiszor az elmúlt századok folyamin, a világhatal­makat foglalkoztató kérdéssé vált. Ebben a városban mindig történelmi levegő volt én ez nem szűnt meg a régi monarchia összeomlása után sem. A föld legnagyobb államai foglakoznak: velünk. Kötelesek vagyunk ugy cselekedni, hogy ne legyen okuk a jövőben is velünk foglalkozni. Stazetplísi választások előtt Programmbeszédek Tegnapi számunkban néhány magyar po­litikus prograoimbeszédéből adtuk a vezető­gondolatok közül azokat, amelyek közvetve, Erdélybe érkezett német lapok s erdélyi ma­gyar lapokból összegyűjthetők voltak. Ugyan­ezen forrásokból közöljük folytatólagosan azok­nak a politikusoknak programmnyilatkozatait, akikről még igy tudomást szereztünk. Prohászka Ottokár Székesfehérvár lánglelkü püspöke a fehér­vári Szent István teremben mondotta el prog­rambeszédét a termet zsúfolásig magtöltő vá­lasztóközönség előtt. Beszédét azzal kezdte, hogy uj küldeté­sében szívesen jár el. mert a magyarság egy­hangú bizalmát érzi maga mögött. Ott akarom látni — mondotta — a magyar szent koronát a cimerpajzs fölött. Magyarországot egy nagy drágamüvü tárgyhoz hasonlitotts, amelyen rajta van a fájdalmak és szeavedések zománca. A magyar öntudat ellauyhulhat, de ismét fel fog éledni. *> A zsidókérdésről az a véleménye, hogy nem lehet a német római császárság mintájára a zsidó nemzet magyarországi birodalmát meg­alkotni s meg van győződve róla, hogy a zsi­dók sem akarják ezt. Magyarországnak csak a magyar faj lehet a gondozója. Az a liberaliz­mus, amely megengedné a magyartól külömböző faj uralkodását, a végpusztulást jelentené. A bestéd végén annak a reménynek adott kifejezést, hogy a szociáldemokrácia rá­tér az igazi útra ós revízió alá vetvén ön­magát, keresztény é3 nemzeti alapra helyez­kedik. Ez fogja biztosítani az igazi jólélet, a közmegelégedést. A nagyhatású beszéd után Csilléry András miniszter szólalt fel s örömének adott kifeje­zést, hogy Székesfehérvárra szerenesés jelölé­sével az egész országnak páldát adott. Ugrón Gábor Ugrón Gábor volt belügyminiszter, a bu­dapesti XIV. kerület jelöltje a Royal Apolló helyiségében adta elő nagyszámú haligatósága előtt' programmját. Az ország kétségbeejtő helyzetét irta le s ennek okait kutatta. A romlást a régi rendszer előrelátás nélküli belpolitikájának, a hibás kül­politikának, a hosszú háború iák és a két for­radalom pusztításának tulajdonítja. A forradalom bűneit, vezéreik lelkiisme­retlenségének és tulajdonságának elhatalmaso­dását, illetve ennek lehetőségét a nemzet gyön­geségének. a polgárság szolgaságban tartásának tudja be. Nem szabad ma sem ossrtályharcot sem felekezeti harcot hirdetni, olyan embert nem kell a parlamentbe küldeni, aki a szélső ségek meredekein jár A nemzetgyűlésnek lé­pést kell tartani a nép akaratával és a szük­séges reformokat idejében kell meghozni. Ki­rályságot kiván, de hirdeti, hogy meg kall re­formálni a telségjogokai s a háboruüzenés és békekötés jogát a nemzetgyűlés kezébe kell letenni. Beszédje további folyamin részletes programmot adott. — Utazási igazolványhoz szük= séges orvosi bizonyítvány blanket­ták kaphatók? a Jóba=nyomdában.

Next

/
Thumbnails
Contents