Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-23 / 18. szám

nyíregyháza, 1920, január 23 * Péntek XLL évfolyam * 18 szám Gtmara

t. p

re

ot. capitan Joan Cismas. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA SÍ *latftmmaumtHtfimtMMMMMMTM»*• yntemmmmAMK

1 HCHtttés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, | Alapította JÓBA ELEK I ^SZSHE^-^^S^ ' Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LASZLÖ I TELEFON SZAM 32B. POSTACHEUUE 29K. negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. Tanítóknak félévre 40 korona. Kéziratokat nem adunk vissza. inffim-vnwrftiiwMTw rn'mwin-i'ir'iniiinwni i .<01 , wiwm wi Lesz mén egyszer . . . Lesz még egyszer ünnep a világon, amint hogy megesett már belőle többször is. Amikor egyik nemzet a másik irányában éreztetett sgyan neheztelést, vihar előtti, vihar utáni feszültséget. De mégis az ember, embernek egyszeiüscdve vagy tökéletesedve, lett légyen tármilyen nációteli, kat&sztróíák idején megérezte és megbecsülte egymásban az embert. Most a hétköznapok idején értjük meg iga?án azt az igazságot, hogy PZ egyetlen teremtő érzés a szeretet, a gyűlölet önmagában fojtja meg az emberi lelket. Közelednek már azok az idők mikor az egyes nemzetek elnyomják majd évszázadokon át táplált neheztelésűket és egymás segítségére siettek akkor mikor egyes emberek szerencsétlenségéről esik szó A bícsi nagy színház égése után cdaát nyujfoita segiiő kezét, a „mégis huncut a német' jegyében élő magyar társadalom s az odcát . Barbár nland" nak nevezett ha ide n leégett Mi kolcz városáért tízezreket áldozott az osztrák szomszéd. Madrid, Messina tönkrementjéért hány báli topánkát koptatoít el felsegítő táncvigalmakon a világ részvéte. Meit az ember lelkében elnyomhatják a lélekfagyasztó idők a könyörületet, de lágy tavaszokon a béke ébredésekor életre kél elszenderüit elősejtje. Talán már az álmot törli ki szeméből, ezzel remény ke dtet a budapesti amerikai miszszió példája. Az uj esztendő első napján ott született minden emberpalőniónak ajándékot oszt ki. Édes, cserdes békéltető emberi érzés fogott el e hirnek olvasásakor. Mintha alig elült vihar után, v&latni elhagyott emberi hajlékon aeol-hárfa békéltető hangjüi csendülnének. Még az hten haragjába is engesztelő, térő hangon sírhat bele a megboesájtó emberi gondolat. B Jósa Jo'án. Viíiros miit lm szigetére kötözik Erdélyi lapok irják berlini lapokból vett értesülés alapján : A hoiland kormány az angol kormánynak arra a puhatolózására, hajlandó e Vilmos császárt az ántáDtnak. iüetve egy a répszövetség által összeállítandó törvényszéknek kiszo'gáltatni, a leghatározottabb elutasító választ adta. Hollandia sohasem fogja a politikai menedékjogot megsérteni. Erre az angol kormány közölte Hollandiával, hogy ántántnak nincsen szándékában Hollandia szuverénitását megsérteni, de tekintettel arra, hogy Vilmos császárn-.k Németország közelében való tartózkodását az európai egyensúly állandó veszélyesztetésének tek nti, kéri Ho landiát, hogy Vilmos császárnak a menedékjogot válamelyik németalföldi gyarmaton bizlositsa. A Holland kormány me' fon tolás tárgyává teszi ezt a javaslatot és hír szerint el is akarja fogadni ugy. hogy Jáva szigetén jelöl ki helyett Vilmos császárnak lakóhelyéül, aho?a egy holland hadihajó szállítja a volt császárt. A hoiland kabinet egy része a terv végrehajtása mellett foglalt állást. Maniu Gpla a kisebbségek jogairól A román újév alkalmával ünnepélyes fogadtatás volt az erdélyi kormányzótanács elnöki palotájában. Dr, Maniu G\ ula az újévi gratulációkat fogadta s ez alkalommal politikai jellegű nyilatkozatot tett, melyben a következőket mondotta: — Három fogadalmat tejünk Gyulafehérváron — lí ondta. — Az első feladatunk teljesítése a románság egyesítése volt. Eta felada'unkat teljesítettük, az egyesítésről szóló törvényt ime a parlalament is elfogadta már. A második szent fogadalmunk a npmzeti fejlődésnek és a demokratikus haladásnak szólott, annak a kö élességünknek, hogy az örök időkre megál'apilott egyesült Romániát és népet, mely annyit szenvedett, mindazokkal a jo okkal felruházzuk, melyek egy demokraíikus ország népét megilletik. A harmadik szent fogadalmunk az itt élő nemzetiségeké. Hogy őket is a legfeljebb jogokban részesítjük, hogy faji és nyelvi feulturájuk fejlesztésében teljes szabadságot adunk, teljes jóakaratunkkal támogatjuk, — Fogadalmunk kell vezessen további működésűnkben, fogsdalmunkat kell szem előtt tartanunk azoaban a nagy feladatokban, melyek reánk a ház* és a trón érdekében várnak. (Estilap.) Nikolajevics orosz nagyherceg es csalija Olaszország lm érkezett Bécs, jan. 22. Nikol ijevics N kolaj nagyherceg neve a háború alatt naponta a világ miden újságjában megjelent és naponta sok százezer emner ej ette ki ezt a nevet. Ni: o^jevics Nikolaj orosz nagyherceg, nagybátyja Miklós cárnak, fővezére volt az orosz hadseregnek. Mikor aztán a nagy márciusi forradalom 1917-ben az orosz cárizaaust m^gdöotötte, a többi nagyherceggel együ't Nikolajevics Nikolaj is letűnt a szereplés sz nieréről. Miként a cár és miként a Romauow család majd minden tagji fogságba került. Hoss/u időn keresztül azt sem lehetett róla tudni, hogy él-e m^g ? S< kszor jott mar a hire, hogy kive'gezték Most a/tán, váratlanul hír érkezik a hosszú Nikolajról, — amint öt áttalában hívták. Az „Associated Press" megírja egy Gecuából keltezett jelentésében, hogy NiJ kohjevics Nikolaj 0 aszországba érkezett. A nagyhtrceg és családja saját jachtján érkezett a Genua közeieben levő Santa Margheri a nevü öbölbe, ahol Viktor Emáouel király h meglátogatta őket. A látogatáson Helén oiasz királyné is jelen volt. Nikolajevics nagyherceg egy szép tengerparti villát bérelt és jelenleg ott lakik az egész családjával. Az „Associated Press" tudósítója kihallgatást kért az orosz nagyhercegtől és megakarta őt interjuvolni. A nagyherceg azonban röviden csak ezeket mondotta : — A borzalmas szenvedések után, miken átmentünk, csak pihenésre vágyom. M^g az is nehezemre esik, hogy elbeszéljem azokat a gyötrelmeket, miket a Ara 60 fillér