Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-18 / 14. szám

Nyíregyháza, 1920. január 18. • Vasárnap XL1. évfolyam • 14 szám &,BIur!t pc,tru : 'subLc^NEAQRAU' MfefQSAÜlM 5ZABCLCSVÁRMEGYE ÉS NVIREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPÜLAPJA MMK ^^f^K k° k' s Alapiíotta JÓBA ELE K f negyedévre 30 K egy hónapra IOK. | PELEIÖ8 8ZERKEGZTŐ DR S. SZAB Ó LASZLÖ F MÁM 329. POSTACÍME - IanÍTÓkr;ak félévre 40 korona. • f f Kéziratokat nem adunk vissza. nmsiaaetim^íw Makónál szabad a Maros­hidon való átkelés A makói román kir. térparancsnok­ság közli: Január hó 6 ától kezdve szabad a Mares-hidon való átkelés mitidázok ré­szére, akiknek ,.Certificaí" elnevezésű igazolványuk van. Az átkelésre nézve a következőket közli a tér parancsnokság: két napon lul senki sem tartózkodhat a Maroson tul, aki két napon belül vissza cem jő, an­nak nem engedtetik meg többé az át­kelés. Meg van engedve, hogy a mezőgaz­desági munkáh z síükséges eszközöket és egy n&pi élelmet az átkelők ái­vigyenek. Az átkelés időpontjára Eézve az az intézkedés lörtéot, hogy az csakis dél­előtt 10 órától fél 12-ig és délután 2 diátói léi 4 óráig töxténhetik. Uj nyomon a Návayek gyilkosa utsn Budapesten az internálás céljából le'arti ztatott kommunisták tözt. egy lend­őikapitány felismerte Eogi Sándort, ki annak id*jén a Návsyaá'at elhtrco'ó vö­rCs venat utasai előtt eldicsekedett, bogy ép az imént öite meg Návay L&jost. Engi beismerte, hogy terrorista koiában tényleg azon a vonaton utazott, de a gyilkosság vádját tagadja. ketet !!. V;ta fcras^érfl ..Deutsehe Tagespost" közli azt a berlini hírt, me'y a német kormány kor­mány összeállitolta a világháború kitö­résére vonatkozó okmányokat. Ezekből eddig négy kö fet teltek közzé, melyek tartalmazzák a következő jegyzékeket: I. A szarajevói merénylet — Szerbia jegy­zékére adott válaszig. II. Szerbia válasza — Oroszország általános mozgósításáig, üt. Mozgósítás Oroszországban a Fran­ciaország elleni h-d üzenetig. IV. A há­ború kihirdetése Franciaországban — az osztrák-magyar monarkiának Oroszország elleni hadüzenetéig. Ez ol mányok között a bécsi és pétervári német nagykövetek­nek rendkívül érdekes jegyzékei kerülnek nyilvánosságra E jegyzékek azt igazol­ják, hogy a világháború felidézője főké pen 11. Vilmos császár volt Nagyjelentő­ségűik azok a széljegyzetek, melyeket a nagykövetektől érkezett jegyzékekre maga a császár vezetett rá. „Conditions de paix avec la Hongrie" A magyar békeszerződés harminckét cikkelye A ,.Szab3dság'- Bécsből vett érlesü­lese nyomán közli a magyar békeszer­ződés tervezetét. A közlemény hitelessé­gihez kétség álig férhet, mert az a ro­mán kir. katonai cenzúrán át jutott nyil­vánosságra. A cikkelyek közzététele a szerződés tartalmába cem ad ugyan betekintést, adja azonban annak vázlatát s igy a tárgykört je ö'i meg a következőkben: Bécs. január 16. A magyar béke­szerződés tervezete elkészült s a szöve­gezést az ötös tanács már jóvá is hagyta. A tervezet kétszáz nyomatott oldalra ter­jed s a cime: Conditions de pax avec la Hongrie. A lervezet XV. főrészből és 132 paragrafusból áll. A bevezetés fel­sorolja a békét kőtő hatalmakat s azok megbízottjait és megemlíti, hogy ez által az akíus által befejezett háború az 1914. juiius 17iki hadüzenettel kezdődött s az ellenseget-kedést az 1918. nov. 21 iki ftgverszüceti szerződés fejezte be. A szerződés I. része népszövetségi egyezményt, Pacla de la société des nati­ons, tartalmazza s 26 cikkelyre oszlik, amely he Í egy záradék járul. Ez a rész a német, oszt.ák, bolgár szerződés első részével azonos. A II rész Magyarország határairól intézkedik. A III. az uj általános európai hely­zetet taglalja, melynek során elismerteti az újonnan keletkezett államokat. Ebben a részben van az a cikkely i , mely szerint Magyarország lemond Fiuméről való jogáról a népszövetség javára. Ugyancsak ez a rész tárgyalja a nemzeti kisebbségek védelméről szóló intézkedéseket melyek azonosak az oszt­rák szerződés megtelelő részeivei. A IV. rész Magyarország Európán kivüli étdekeiíségeit tárgyalja. Az V. rész a véderőről intézkedik. E szerint Magyarország 45.000 főnyi ön­kéntes haderőt tarthat fegyverben. Fel­szerelése 135 ágyú, 90 aknavető és 675 gépfegyverre Korlátozódik. A VI. a hadifogoly ügyeket tár­gyalja. A VII. rész a megtorló intézkedése­ket sorolja fel A VIII. rész a jóvátétel kérdésével foglalkozik s Magyarországot 25 év alatt törlesztendő tizennyolc milliárddal ter­heli meg. A IX. pénzügyi intézkedéseket tar­talmaz s az egész monarchia adósságá­nak egyötödét hárítja Magyarországra. A X. rész gazdasági, a XI. réiz lég­hajózási kérdésekkel foglakozik. A XII. rész, mely a kikötők, vizi­utak és vasutakra vonatkozólag intéz­ktdik. E szerint a Duna Bégensburgtól ke2dve nemzetközi ellenőrzés alá kerül s az ellenőrzést a Budapesten székelő Duna­bizottság vezértitk.= rsága hajtja végre. Ez a szerződés Angijának a Duna mellett több kikötő építésére ad jogot. A szerző­dés VIII lésze a munkásfeérdésekkel, a XIV. ívsz pedig a szerződés életbelépte­tésével foglalkozik. Meggyilkoltsk Rudolf magyar trónörökös természetes leányát Londonban Egy Habsburg-sarjadék tragédiája Bukarest, jan. 16. A párisi nyomdász sztrájk alatt midőn nagyon egyszerű formában egyetlen egy hirlap a , La Presse de Paris" jelent meg. mely kü­lönböző híreket nsgyon egyszerűen közölt, ami sok politikai esemény közt alig-alig vevődött észre egy londoni távirat. Ez a távirat is na gyon szűkszavúan közölte azt a hírt, hogy Nagyhntánia fővárosának egyik külvárosában meggyilkolták Stammné asszonyt. Rövid kis megjegyzést fűzött a francia lap ehez az ese­ményhez, csupán csak annyit, hogy^, szeren­csétlen áldozat Rudolf, osztrák-magyar trón­örökösnek voit természetes leánya.® Stammné asszony meggyilkolásával egy érdekes fejezete végződik egy család történe­tének, melynek az utolsó lapjára nyugudtan lehetne írni: Habsburgok tragédiája. A Stammné ellen elkövetett londoni gyil­kosság nem rendes bűntény, nem is érdekből előre megfontolt gyilkosság, pénzért, vagy bosz­szuból, szerelemből vagy más valamiért, ha­Ara 60 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents