Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-18 / 14. szám

s ^ÍOTDÉK 192® jaauár 18. nem a sors végzete, az a végzet, amely ejye­seket, családokat és népeket századokon „ ke­resztül üldöz, hogy tönkretegye. 1887-ben Miksa mexiiói császárt kivégez­ték a felkelők Arth János (János Szalontos), Ferenc József unokatestvére, eltűnik nyomta­lanul. Pár évvel később Sarolta, Ferenc József sógornője, mint őrült végzi be életét. Ferenc József fia: Rudolf ép ily szomorú körülmények között pusztult el Magyarországon. De még nincs vége: Alencaon hercegnő Ferenc József sógornője, 1897-ben tüzhalállal pusztult el egy bazárban. Erzébet császárné és királyné Genfben esik Ö3sza egy anarchista tőrétől. 1914-ben Ferenc Ferdinánd trónörö­köst és nejét gyilkolta meg Princip, a szerb eszméknek fanatikus követője. Ferenc József ugylátszik, arra volt szánva a sorstól, hogy mindezt a fájdalmat viselje. Az utolsó Habsburg p9dig mint a többi halandó jár az élet széles utain fiatalon megöregedve a sok gondtól s emlékektől, mert hisz az első roltak egy része már az ő álhatatosságát is próbára tette. Ausztriától messze Londonban élt egy habsburgi vérből való lény Stammné asszony természetes leánya Rudolf trónörökösnek. Bár távol volt a sorsüldözte földtől a végzet mégis utolérte. Az angol rendőrség még nem állapította meg, gyilkosság történt-e azon a ködös novemberi éjjelen vagy öngyilkosság. Be ugy látszik, hogy itt is amaz emberfeletti csudálatos törvény: a fátum működött. B'iinuozii s a fiumei asszonyok A Secolo egyik fiumei levelezője leg­újabban a fiumei asszonyok magatartásáról mond el érdekes és friss részleteket. Ismeretes tény, hogy a fiumei olaszok nem voltak valami egységesek, nem hatja át őket egy lélek és egy gondolat. Felosztják többségre és kisebbségre. Az első nemzeti gyűlés 46 tagja megszavazza a kormány indít­ványait; a második a légionáriusokkal együtt a gőzszirének és harangjelzést várja, hogy az „arénába" siessen. Ennek a szabad ég alatt parlamentnek aulája a magyar kormányzósági palota előtti tér, a kormány széke pedig a palota terassza. Azért mégis igazi parlament ez, lármás, türelmetlen, frázisokkal teljes d' Annunzio is segit a márvány tribünről, midőn mondja: „Egy kissé nagyon is lármás parla­ment vagytok, de csodálatra méltók vagytok nagy kedvem volna, hogy szivamhez szorít­salak mindannyiotokat." A kisebbség a fiatalságból és a nőkből áll. A fiumei nők: Egész fejezetre való tárgy az írónak, ki psichologíával is foglalkozik: egy jó alap annak, ki a politikát tanulmá­nyozza és meg akarja állapitami a nők befo­lyását a jövő politikájába. A nők voltak az elsők az 1918 október 30 iki népszavazáskor, kik a nemzeti tanács jogöíultsága mellett sza­vaztak, most is ők a rezisztensek minden mozgalomban. Az mondják, a lejjufóbbi nép­szavazáskor is a nők szavaztak a kormány javaslatai ellen. Beszélik, hogy a családok is két táborba oszoltak, a férfiak elfogadták az indítványt, a nők pedig ellene voltak. Annyi azonban bizonyos, hogy a vitatkozások átcsag­tak az összes fiumei házakra, a nők a férjük, atyjuk vagy bátyjuk ellen vannak és politikailag állást foglalnak. Sok nő, hogy megőrizze a házi békét, csakhogy ne szavazzon az indít­vány ellem, inkább nem vett részt a szavazá­son. Nem szavaztam, — mondja nagy komo­lyan egy kisasszony — a kit Itréfából megkér­deztek — mert ellene nem $ szavazhattam, ka pedig mellette szavazok, esküm felien csele­kedtem volna. Ezek azok a nők, akiket csoportokba Lyon, jan. la. Megerősítik azt a hirt, amaly szerint a versaillesi béke szombaton, január 10 én ér­vénybe lépett. A szertartás a külügyminisztóriu afórater­mében délután 4 órakor volt. Mindenekelőtt a november 11-én szerkesztett jegyzőkönyvet kel lett aláírni, miután a ratifikálások kicserélése következett, végül pedig a békekonferencia el­nöke levelet adott át a kémet delegíeió elnö­kének, amely a kikötőanyag kiszolgáltatására vonatkozó november elsejei jegyzőkönyv felté­teleinek enyhítését tartalmazza. A szertartásra azok a hatalmak küldtek képviselőket, amelyek a szerződést ratifikálták, vagyis Fran«iaország Nagybrit ásnia, Olaszország, Japán, Belgium, Bolívia, Brazília, Guatemala, Peru, Longyelor­szág, Cseh-szlovákia, Sziám, Uruguay és Né­metország. Ssombatig a népszavazás alá ke­rülő területekre vonatkozó kérdéseket igyekez­nek végleg szabályozni, k&löaösen a jogszol­gáltatás kérdését. A Lero»d tábornok elnöklete alatt álló bizottság esitökön reggel ülést tartott. Lyon, jan. 15. A legfőbb tanács kedden M. Jules Cam­bon elnöklete alatt a január 2 áról„ keltezett német jegyzéket tárgyalta, mely azon szövet­séges csapatok létszámának csökkentését kéri, melyeknek a népszavazás alá kerülő területe­ket kell majd megszállások. A tanács megjegyezte, hogy Amerika ki­maradása következtébe* a szövetséges meg­szálló csapatok létszáma körülbelül egynegyed­részre esökken. Németország kérésének a le­hetőség határai között eleget tesznek. Ezt a választ akarja a legfőbb tanács különösen Dantzig és Memel kérdésében is adni. A ber­verődve látunk menni, a kik tüntetnek, harcai­nak, ho^y hamar és előre oda juthassanak a gyűlések helyére. Ezak között vaniak azok a nők, kik a szónokokat félbe szakítják s elsők teljesíteni a paranemak felhívását, hagy éne­keljenek ; mikor is teljes szivükből és erejük­ből énekelik a legtüzetesebb harci dalokat. lini kormány azokat a csapatokat, amelyeknek a brittek bázisául szolgáló dauzigi kikötőn kell átvonulniok, összetéveszti a megszálló csapatokkal. A memeli helyőrség semmiesetre sem lesz túlságosan nagy, hiszen nemrégiban a város német hatóságainak a rand fenntartása végett megerősítéseket kell Berlinből kőrniök. Nitti tárgyal az angolokkal Bukarest, jan. 15. A „Viitorul" jelenti Lyonból: Londoni tudósítás szerint a Lloyd George és Nitti tár­gyalásai tovább folynak. Ugy moadják, hogy az eredmények kielégitőek és végleges meg­egyezésre fognak vezetni. Nitti és Seialoja Londonba érkezése igen fontos megbeszélések kezdetét jelenti. E tár­gyalások Londonban kezdődnek s majd már­ciusban fognak véget érni. Az olasz m'niszter­elnöknek Lloyd George-zsal, Gurson lorddal és Bonar Lavr val ez az első találkozója A meg­vitatandó kérdések között a legsürgősebb a fiumei ügy. Ezt követni fogja az olasz-jugoszláv viszony tárgyalása és végül foglalkoznak a pénzügyi viszony valutarendazés kérdésével. HIREK Nem eszik a disznó kérem szépen és ez nagy baj. Csak beüti az orrát az ételbe, megszagolja, lettyent egyet­kettőt és ott hagyja, elmegy, lefekszik. Ez nagy baj kérem, mert bár szép, maradhatós jószág és nyom is már vagy egy mázsát, de még mindig fémé rá. A háta, na az elég széles, ott szedett zsirt magára a kis öreg, da a hasa, az nagyon gyenge, oda eltér még vagy négy ujjnyi szalonna. És aztán nem eszik. Mi a fene lelhette ? É.i magam habaj­tom össze neki az eleséget, magam darálom meg a kukoricát, egy kis korpát mi egymást keverek hozzá feleresztem jó kis moslékos lével, langyosan, tisztán, finoman és még sem kell neki. Nagy baj ez kérem, hogy nem eszik a disznó. Áthívom a szomszéd urat, nézze meg már, mi van ezzel a disznóval, mert minthogy nem eszik. Nézi a szomszéd, baj van az, azt mondja, el kell adni, de rögvest, mert vészes a disznó. Szaladok a Pristály úr­hoz, aki disznóval kupeckedik, mint akit a rossz lélek kerget és mondom, volna egy disznó, aki eladó. Mért olyan sürgős az a disznó f kap gyanút a Pristály. Nem sürgős, mondok, már minthogy a disznónak nem sürgős, de sürgős az uraknak, a végrehajtó uraknak. Ki­üzentek, hogy ha nem küldöm be az adót a föld után, hát kijönnek holnap a házra. Visz­szaüzenek, hogy ne jöjjenek, panészedjenek P—•—a—•^•B— iEBSm Wr ai T HCTffl imHHMtMMlM^^ Békeállapot ^Németországgal A német béke életbe lépett

Next

/
Thumbnails
Contents