Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-15 / 11. szám

Nyíregyháza, 1920. jaauár 15. • Csfitörtok XLI. évfolyam * 11 szám Cenzúrát: príOtül C3pÍt3B J03Q CÍZIH3S. SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA ElCfizetés: Egész évre 120 K, félévre... K, negyedévre 3d K, egy hónapra 10 K. Tanítóknak félévre 40 korona. = I SSSMMSSWÍHSHIW^W Alapította JÓBA ELEK Felelfts szerkeszti Dr S. SZABŐ LÁSZLÓ MM 1 Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 328. POSTACHEQUE 2S5K Kéziratokat nem adtuk vissza. Ugy látszik gyakran vaanak közös gondolataim — biztosan másokkal is megesik, akik gondolkoznak — Rubioek miniszter úrral. Aki mikor anyagi talpraállifásunkról beszélt, megemlékezett arról az 500 millió koronáról malyet a majd hazavándorló msgyarok dollárvagyona képvisel. Ugyanarról éa már ketekkel előbb írtam itt a Nyirvidék hasábjaié, anélkül, hogy koEkrét adatokról tudtam volna. És hasonlítottam odakint dolgozó hazánkfiait éjjelre kint rekedt méhekhez, akik végül hazahordják az idegen mezőkön gyűjtött mézet. Mejmeradok e hasonlatnál, csak egy kicsit bővitek rajta. Ismerjek és bámulattal nézzük miHdanynyian a méhkasok életét. Megcsodáljuk benne a herék kitartott sokadalmát »int az emberi társadalom heréit a láncosokat, az emberi munka és tudatlanság kihasználóit. .Azokat az ingyenélőket akiknek emberbőr vagy emberi verejték egyformán becses, ha portékát lehehet csinálni belőle. Ezek a herék vetik majd iá magukat a visszatérő magyar dollárjaira. Ma még rem lehet visszavár dorlásról beszélni, de ha majd a nemzetet képviselőknek kei ükbe adják a békét aláiró tollat, lassan-lassan nsejir.dul sz elfolyfnak vé,'t vér és idegen drága pénz ide szivárgása. S azon az uton ahol ez a folyamat megkezdődik ott leselkedik majd újra a láncosok és üzérek vámpiihtda. Kialkudja, kíszivja a magyar veritéken idegenben kiizzadt dollárokat, tovább üzérkedve, külföldre csempészve ki a kiesalt kincseket. A hasznot nem az ország, de ők nyelik majd el. Nem vagyunk nréhkasben. nem volna emberi dolog ugy végezni velők, ahogy ott bánnak el a feleslegesekkel. Társadalomban élink, törvény a fegve rönk. Az üsszeü.ő parlamentnek első gesztusai között legyen, enrek az ideicduló mentő-tőkének biztosítása. Monopolizálja aemzeti bankja részére a dollárok beváltba!ását, megmentve általa a kiuzsorázástól a hazatérőket, s a maga száaaára biztosított magas idegen valutával lendítve egyet alásülyedt pénzünkön. Módjában van olyan törvényekkel sújtani az ellene vétőt, amely Eulyos sok éves fegyházbüntetéssel tereli távolabb mezőkre sz uzsorás hadat. S akkor majd ez az idevándorolt pénz nem szivárog keresztül azon a szűrőn, amelyen galeieiai bevándoroltak nyomkodtak át annyi nemzeti értéket. Újra és újra azt mondom, törvényes berer dezéeeinken, tessék ayomába lépni a modern orv est adománynak, amely aemcsak a baj gyógyítását hanem a baj megelőzését tűzi ki zászlójára, fis bizony mondom, ha igy lészen — e jelben győzai fogsz. B. lésa Jolán. Még eldöntetlen a magyar békeszerződés Vita ai ötül tasáesbaa a kommunistákról Pár is, január 14. A Brooklyn Eagle párisi tudósítója jelenti lapjának: Jó forrásból szerzett értesülés szerict a magyar békeszerződésnek, hat fontosabb kérdése eldöntetlen még noha a magyar békedelegáció már Neuillybe érkezett. A legfőbb tanács lfgutébbi ülésének mu'atségos epizódja volt, midőn az ötös tanács két teljesen külömböző intézkedést tett a bolsevistákkal szemben. Az ötös tenács ugyanis először elfogadta azt a javaslatot, hegy Denikinnek fegyvereket küldjenek a bolsevisták leküzdésére, utána pedig utasítást küldött a budapesti szövetségközi katonai miszS2iónak, hogy a bolsevisták ügyében interveniáljon és a budapesti „fehér terror" elől mentse meg a bolsevistákat. Azok az emberek, akiküek érdekében az intervenció történt, Kun Béla híveinek utolsó maradványai. Az ötös tanács intervencióját az?al okolja meg, hogy az elitélt emberek egyrésze „mérsékelt" kommunista. Igaz, hogy a kommunistáknak ezt az uj fajtáját eddig még nem ismerték. Amerika teljesen visszavonul a békekonferenciáról A német békeszerződés ratifikálásán már nem lesz ott Amerika képviselője Páris, január 13, A Newyork Times tudósítója jelenti lapjárak Párisból : A legutóbbi értesülések szerint a következő ratifikáló ülésen az Egyesült Államok még nézőként sem fognak szerepelni, mert Wallace, aki eddig a legfőbb tanács ülésein legalább jelen volt, erről a fontos ölésről elmarad. Sőt mi több, Wallace még arra sem kapott utasitást, hogy az újonnan kezdődő békeérfekezleti üléseken részt vegyen. Az Egyesűit Állsmoknak a békeértekezletről való visszavonulása ennek következtében folytonosan erősebben jut kifejezésre. Legutóbb Wallace arra kérte a szövetségegeket, hogy a ratifikáló okmányokban ne használják a „főbb szövetséges és társult hatalmak" kifejezést mindaddig, mig Washingtonból nem jön meg erre vonatkozólag a beleegyezés. Ez a kérés erős felindulást keltett az amúgy is ideges francia hivatalos körökben és sajtóban. Olasz császárság ? A Journal des Debast irja : Az olasz szenátorok körében az a terv merült fel, hogy az olasz egység erősebb és nyo matékosabb megpecsételésére császársággá kell nyilvánítani az olasz birodalmat. Kitti miniszterelnök ellenzi az eszmét, mert fél attól, hogy belső zavargásokra vezethetne és a szövetséges országokkal mos fennálló összhangot megzavarná. Károlyi Mihály megint Prágában lakik Budapest, január 14. Prágából táviratozzák: Gróf Károlyi Mihály az Érchegységben lévő Spindelmühléből, aholy eddig tartózkodott, családjával együtt Prágába érkezett, lakást bérelt és most hosszabb ideig ismét a cseh fővárosban fog lakni. Ai* 60 mér