Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-01-15 / 11. szám

2 JNÍYÍR¥IDÉK. 1920, január 15 Het embert meggyilkoltatott egy törvény­széki bíró Dr, Márton Ferenc a vádlottak padján Budapest, január 14. A budapesti büntetőtörvényszék dr. Stocker Antal kúriai biró elnöklésével ma kezdte meg íargyalni dr. Márton Fe­renc szolnoki törvényszéki biró bűnügyét. A törvényszéki biró odaadta magát a proletárdiktatúra rendszerének és vád­biztos lett. Megszervezte a szolnoki for­radalmi törvényszéket s március 31-én halálra Ítéltette Balázs Gergely és Már­kus István szolnoki lakosokat zsarolás büntette címén. Három napra rá Jász­árokszállásra utazott, ahol Gedei László, Bobák Imre és Torpa Balázs meggyil­kolását rendelte el, az elsői rablással, az utóbbi kettőtt szándékos emberölés bűntettének kísérletével. Innen Fegvver­iiekre induit ki, közben azonban Szol­nokon megölette László József török­szentmiklósi lakost, akit szándékos em­berölés ^bűntettének cimén Ítéltetett, el. Fegyverneken Szikra Jánost testi sértés büntette miatt ítélte halálra. Márton valósággal vérszopó volt, az Ítéletek kimondása után rögtön intézke­dett, hogy a hóhérok kéznél legyenek. Vádat emel ellene az államügyészség még négy rendbeli személyes szabadság megsértésének büntette miatt is; a vörös biró ugyanis Gránitz Rezsőt, a Szolnoki Iparfejlesztő Részvénytársaság ügyvezető igazgatóját három hónapi fogházra ítélte, mert a társaság autóját késéssel szolgál­tatta be. Seidler József szolnoki marha­kereskedőt tiz évi fegyházra Ítélte, mert a vágómarha kilóján 1 korona 50 fillért nyert. Gottler József szolnoki kereske­dőre egy évi börtönbüntetést mért, mert a tojásért nem pénzzel, hanem dohány­nyal fizetdtt. Szekeres Béla kereskedőt két évi fegyházzal sújtotta, mert a kom­munisták házkutatást tartottak nála és néhány pár harisnyát találtak. Stocker elnök a tárgyalás megnyitása után kihallgatta vádlottat, aki előadta, hogy nem érzi magát bűnösnek. Amikor kitört a proletárdiktatúra, a szolnoki birák, akik között ő is volt, gyűlést tar­tottak és ezen a gyűlésen tudta meg, hogy a tanácsköztársaság a birák mun­kájára nem reflektál. Ezért nagyon elke­seredett, közbeszólt, hogy munkát adja­nak, mert a bíráknak is élni kell. Né­hány nap múlva behívták a forradalmi törvényszékhez és itt értesítették, hogy vádbiztosnak terjesztették fel. Ez az ér­tesítés annyira megdöbbentette, hogy válaszolni sem tudott. A környéken akkor a legteljesebb anarchia uralkodott, mindenünnen fosz­togatás híre érkezett s azt az utasítást kapták, hogy igen szigorú büntetéseket szabjanak ki s még a legkisebb bűnö­sökre is halálbüntetést mérjenek. Ö min­den egyes alkalommal azon igyekezett, hogy minél enyhébb ítéleteket hozzanak és sose törekedett arra, hogy embereket halálra ítéljenek. Döntő tárgyalások a kisgazdák és a keresztény pártok között Budapest, január 14. A politikai világ figyelme mindinkább a választások felé lordul. A választási készülő­dések sorában nagy érdeklődésre tart számot az a paktumtárgyalás, amely már napok óta folyik a keresztény blokk két pártia: a ke­resztény nemzeti egyesülés és az országos földmives- és kisgazda-párt között. Mindkét párt bizottságot küldött ki és pedig az egye­sülés pártja Haller István minisztert, Ernst Sándor prelátust, Balogh Ferencet, Tassler Bélát, Hosszú Istvánt, Anka Jánost és Frühwirth Mátyást delegálta, a kisgazdapárt pedig Mayer János államtitkárt, Szilassy Zoltánt, Lukowich Aladárt, dr. Barky Gyulát, dr. Kovács I. Ist­vánt, dr. Schlandl Kárelyt és jegyzőkönyvveze­tőnek dJ. Ráth párttitkárt. A tárgyalások fo­lyamán mindkét párt megállapította a maga követeléseit, a melyek kezdetben meglehetősen távol állottak egymástól, később azonban köl­csönös jóakarattal megtörtént a közeledés. A döntő értekezlet a napokban lesz és ezzel a tárgyalásokat befejezik. Beavatott for­rás szerint kétségtelen, hogy néhány . kérdésben meg fognak egyezni és ezzel meg lesz a béke a két párt között azon az alapon, hogy a kontroverz kérdések nagyobb részét nyitva hagyják. A keresztény nemzsti egyesülés pártja uiriii ii Elkobozták Tírpitz emlékiratát Berlinből jelentik : A belügyminisz­ter elkoboztatta Tirpitz és Ludendorf megjelent emlékiratait. Imre SátÉr kultusz áiiamtítkár ügye Budapest, január 14. Hire járt, hogy a keresztény nem­zeti egyesülés pártjának protestáns köre­iben kinos hatást keltett az, hogy a pár­hivatalos lapja állandóan támadta Imre Sándort, a közoktatásügyi minisztérium protestáns államtitkárát, akit azzal vádol­nak, hogy túlságosan enyhén itéli meg a kommunizmusban való részvétellel vá­dolt tanárok és tan tók ügyét. Erről a dologról Haller István kultuszminiszter a következő nyilatkozatot tette: Ennek az ügynek a protestantiz­mushoz semmi köze nincs, azt nem is lehet felekezeti szempontból elbírálni. Imre Sándor államtitkár engedélyt kért és kapott arra, hogy sajtópert indítson és ezzel meg van oldva a lehetősége an­nak, hogy az ügy a maga rendes utján lezáródjék. Az 1919. esztendő nagy KIMI Az elmúlt esztendő sok viszontag­sága és felfordulása közepette alig volt módunkban értesülni é, megemlékezni a kulturvilág minden nagy halottjáról. A legismertebb nevek, amelyek mellé az 1919, esztendő tette oda a keresztet, dátum szerint itt következnek: Roosevelt Tivadar, az Egyesült Ál­lamok elnöke, január 6. Salvatore Farina, azt hiszi, hogy mindössze C3upán harminc ke­rületben, tehát a kerületek számának csak el­enyésző kisebb részében fognak megegyezni oly módon, hogy ezekben nem állítanak egy­másnak ellenjelöltet, mig az összes többi ke­rületben szabad harc lesz. A kisgazdáknak egyik nevezotes kíván­sága az volt, hogy a miniszterek csupán régi, közismert kerületeikben lépjenek fel, ezt a kí­vánságot azonban a másik párt nem hajlandó teljesíteni és valószínű, hogy az egyesülés pártjához tartozó miniszterek tovább is mag­tartják összes eddigi jelöltségeiket. Itt jegyezzük fel, hogy a Kisgazdapárt a hét folyamán több nagyobb alföldi városban tart választási gyűléseket, amelyeken nagy­atádi Szabó ístván közélelmezési miniszter is részt vesz, — igy Cegléden és Szolnokon. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának legutóbbi választmányi ülésén Haller István kultuszminiszter és mások felszólalása után azonban mégis ugy döntöttek, hogy tovább ÍJ is súlyt helyeznek a másik párttal való jé viszonyra és azért törekesznek a pártközi béke megóvására. Mint értesülünk, Sárospatakon jelélték Windischgrütz Lajos volt minisztert. olasz regényíró, január 9. Paul Margu­erite, francia regényíró, január 14. Carl Larson, svéd festő, január 23. Mehring Ferenc dr., a német szociáldemokrácia történetírója, január 29, Körber Ernő, osztrák államférfi, március 5. Sir William Crokes, angol fizikus, április 5. D:. Liszt Ferenc, német nemzetközi és büntető jogtudós, junius 21. Lord Riyleigh, an­gol fizikus, julius 5. Dr. Daussen Pál, német filozófus, julius 8. Riemann Hugó, német zenetudós, julius 10. Fischer Emil, német vegyész, julius 15. Haackel Ernő, német zoológus, augusztus 9. Carnegie Andrew, amerikai milliomos és emberba­rát, augusztus 11. Iswolski, orosz állam­férfi, augusztus 17. Botha Laios délaf­rikai miniszterelnök, augusztus 27. Patti Adelina, énekesnő, szeptember 28 Gjel­lerup Károly, námet-dán költő, október 12. Pierre Renoir, francia festő december 4. MJ yCS Városi Színház Mozgó. J}^ Csütörtök, péntek, szombat este 8, vasárnap este 6 és 8 órakor DEÉSY ALFRÉD, LÓTH ILA és GÓTH ANNI főszereplésével LAVINA Magyar filmek koronája. J^CJNAGY SLÁGER NAGY SLÁGER •< fc fö

Next

/
Thumbnails
Contents