Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-03-18 / 64. szám

Nyirígyháza, 1924 mártius 18. * Csütörtök. XLI. évfolyam * 64 szám SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NVIREGVHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA issae iilíiíetés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 h. , . Tanítóknak félévre 40 korona. . Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ KSMMASSS'MIMl^ Szerkesztőség és Kiadóhivatal 1 SZÉCHENYI-ÖT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 295M Kéziratokat nem adunk vissza. Március 15-áir A város hétfői szabadságünnepén elmondotta Ruttkay Gyula g. kath. főesp. kanonok II. Ha végig tekintünk azon politikai, társadalmi,-gazdasági és kulturális fej lődésen, amelyet nemzeti életünk az 1848 iki törvényalkotások emlőin a mai napig megfutott, a nemzeti erők kétségtelen megizmosodásán felül kü lönösen két körülmény az, mely valamennyiünknek nyomban a szemébe ötlik, — az egyik az Ausztriával való szakadatlan közjogi és gazdasági harc, mely az évek hosszú során lassankint csaknem valamennyi éitékes parlamenti erőnket fölemésztette s meddő vitáival utoljára is parlamentáris életünk csődjéhez, alkotmányos életünk teljes és tökéletes összeomlásához vezetett — s a másik: az 1848-iki márciusi napok nagy hagyománya ból kisarjadt faji és nemzeti érzésnek az évek hosszú soráp át beállto lassú elsorvadása s an nak alapján egy szemérmetlen pökhendi ós a magyar lélektől teljesén idegen nemzetközi irányzatnak a lassú, de annál Jbiztosabb előretörése, mely befurakodott mindenfelé, a tudományba, irodalomba, politikába s felrúgva, bemocskolva mindent, ami mult, ami tisztes, ami magyar, arai keresztény, — a közéleti erkölcsök korrumpálásával 1918 év végén elérkezettnek látta az időt, hogy a világháború vórzivatarában kimerült s nem mondom sok méltó haraggal és keserűséggel telitett magyarságot politikailag is hatalmába kerítse, 1919 óv tavaszán pedig a világot megváltó szociáldemokrácia nevében oly őrületbe hajtotta bele, mely ezeréves államiságunknak és a keresztény társadalmi etikának teljes és tökéletes -negációja. Megvallom, valósággal düh fog el, a mikor még komolynak látszó emberek szájából is azt a szót hallottam, hogy „nemzetközi szociáldemokrácia". Először is . . . mert én magamnál értsük meg jól — a demokráciát, tehát amit e szó kifejez : a népuralomnak igazibb és meggyőződése3ebb hivét nem ismerem. Csakhogy az én demokráciám nem az a demokrácia, melynek az az elve, hogy ránts le mindenkit magadhoz a piszokba . . . a sárba ... a szennybe, hanem a 48 as időknek az ae igazi és nemes értelemben vett demokráciája, melynek a jelszava, hogy emelj föl magadhoz mindenkit a fénybe, a jólétbe . . . másrészt, mert teljes egészükben ismerem én is azokat az égbekiáltó igazságtalanságokat, amelyek különösen ma a dolgozók társadalmát a nem dolgozik társadalmától elválasztják. Átérzem én is teljes egészében azt a fájdalmas nyomort, melybe különösen ma a magyar munkásság belejutott. S végül mert meg lehet győződve arról e gyűlésnek minden egyes munkás tagja, hogy nincs Nyíregyháza város közéletének olyan embere, aki ezeket a nagy és égető társadalmi problómá kat nálamnál igazabban, becsületesebben ós gyökeresebben kívánná megoldani, szóval ugy érzésemre, mint aka rásomra nézve is sz«eiálista vagyok . .. Csakhogy az én szocializmusom nem az osztálygyülöletre, hanem annak ép pen az ellenkezőjére, az emberszeretetre van alapitva s tápláló nedvét nem a nemzetköziség vad vizeiből, hanem fajom, hazám, nemzetem szeretetének tiszta vizű forrásából meriti s a keresztény világaézlet, a keresztény erkölcsök sziklafalára van felépítve. Erre a sziklafalra hivők én most fel mmden becsületes magyar embert, minden becsületes magyar muLkást. Értsük meg végül kölcsönösen minden oldalról, hogy &z idők kerekeit nem lehet vissza forgatni, hogy nemzeti és társadalmi fejlődésben nincs megállás, de ugrás sincs. Hogy a szo ciálizmus végcéljához az általános szociális jóléthez nem osztályharc, nem pusztítás és rombolás, nem nemzetköziség, nem tudományos hazugságok, h?nem a megértés, a széretet, a béke alkotó korszaka, a tiszta keresztény erkölcsök és a nemzeti demokrácián keresztül vezet csak az ut . . . arnak a nemzeti demokráciának az utján, amely mig egyrészt szervesen be tud illeszkedni a mult hagyományaiba, másrészt, ha vagyonos polgár, meg tudja érteni a 48-as idők koszorús költőjének ama nagy intelmét . . . hogy , áldjon, vagy verjen sors keze", de itt ebben a hazában mindenkinek meg kell találnia a boldogulását, mirdenkinek ílnie kell . . . há pedig munkás hogy a hazáért nemcsak élni, de tudni kell meghalni is. Ezt üzeni a mai idő törpe gyermekeinek az 1848 iki ^márciusi^nagy napok nagy szelleme! És ezért van az, hogy bármilyen halálosan tragikus óráit élje is ez az ország nemzeti életének, a mai napon itt mégis összejöttünk és , . . ünnepelünk. Mész-uzsera Igy keli neveznünk, — legt agyobb sajnálatunkra azt az üzérkedést, amely a mész eláiusitása körül ma folyik. Amint hirlik, egy kiló mészért már tiz koronát is merészkednek követelni az eladók, nem lévén senki, aki ezt az elsőrangúan fontos életszflkségleti cikket ellenőrizze Mert a mész: elsőrangú fontosságú cikk. Három főszempontból fontos Úgyis, mint építőanyag, úgyis, mint mezőgaz daságban szükséges anyag, de legfő ként, mint lakást tisztántartó, desinfi ciáló és házfenntartó anyag fontos. Igy húsvét felé, amikor a mezei munkák még meg nem indultak, vagy épen csak hogy megindultban vannak, az a szokás, hogy a házakat belül és kivül, alaposan meglakaritgatják. Ilyenkor alapos kitakarításon esik át a lakás. Aki nem látta még ezt, az nézzen ki a falukba húsvét előtti időkben, vagy akár nézze meg a nádas házakat, ott is meggyőződhetik erről. Természe tesen a mezeit falu házakra vonatkozik ez, mert ahol drágább pingálásos a fal, ott már a nagytakarítás csak a pádimentomra, na mpg a bútorzatokra terjed ki. És itt rejlik fontos volta a mésznek a mai időkben, amikor igen szűkösen áll rendelkezésre, épen ezért az építkezési ós mezőgazdasági fontossága ma elenyészik "A tavaszi tatarozások és meszelések fóként hygienikus szempontból fontosak. A télen át lerakódott párák letakaritása, a s£ellőzésben szűkölködött szobafalak színének felfrissítése mellett, a meszelés egyúttal mint fertőtelenités nélkülözhetetlen. Így van ez nemcsak a szegényebb emberek lakásában, de iskolákban, sőt kórházakban is egyaránt. A frissen meszelt szoba levegője is felfrissül, mert a mész szára dása nem más, mint oxydálódás, amely folyamat a levegőben levő szénsav felhasználása mellett megy végbe. A lélekzés folytál elhasznált levegőnek, az emberre káros anyagait használja fel a szárádó meszelés. Ámde a külső falak meszelése nem kevésbbé fontos. A külső falrétegeket n egvédi a csapadéknedvek káros hatásától A meszelt é3 rendszeresen ápolt külső fal hosszabb ideig áll ellen a külső levegő káro3 hatásának, mint a gondozatlan és igy az utóbbi sokkal gyorsabban pusztul, mint az előbbi Ha pusztul, nemzetgazdasági veszteség áll be. Hogy mit jelent tehát a mész a lakás szempontjából ugy hygienikus, mint nemzetgazdasági szemszögből tekintve, bővebben nem kell magyaráznunk. És épen ez a fontos anyag mi a legszü kösebb mórtékben áll rendelkezésre, Itt üti fel azután fejét az áruuzsora hydrája Kicsiny a kínálat magas az ár. A kereskedelmi tudomány alfája, talán ómegája is. De kérdjük: szabad-ó megengedni azt. hogy az emberek tisztálkodási vágya kielégítést épen ott találhasson legkevésbbé, ahol arra a legnagyobb szükség van, a szegény embereknél. ? Szabad-é megengedni, hogy épen ezeknek az embereknek házai ne legyenek tatarozhatók, mert a mésznek hiánya oly horribilis árakban nyer kifejezést, amelyet eme szegény emberek megfizetni nem tudnak ? Hiszen a békében egy kilogramm mész oltatla.nul 3—4—5 fillérbe került, ami ma belekerül 1000 fillérbe Még az 1919 év nyarán és őszén ugyanezt megvehettük 100-120-200 fillérért. Azóta nem volt szállítás. Hogyan nőtt meg ez az ár ? Másként nem, mint csakis az áruuzsora ranglétráján. Hogy e téren segíteni kell, az kétszerkettő Ha másként nem lehet, akkor a készlet lefoglalásával ós méltá nyos áron való elárusitásával De to vább tűrni azt, hogy a legszegényebb lakosság, amelynek talán . legnsgyotb szüksége van" a mészre, ne juthasson hozzá annak mérhetetlen ára miatt, már nem lehet. A legszigorúbb közérdek kívánta e kérdés roegpenditését anélkül, hogy az árusokat bántani ki váncók. Hiszen elvégre ők, csak a kínálat kereslet álláspontjára helyezkednek Pisszer János. Nyíregyháza város márciusi ünnepe Magyar katonák jelenlétében, egy idegen faj su'yos nyomása alól felszabadult lélekkel, megtörésre, csonkításra kárhoztatottan, de dacos e'szá nással a jövendő szemébe nézve, ünnepelte Szabolcsvármegye székváros* a márciusi szabadságünnepet. Felejthetetlen szép ünnep volt. A díszes Kossuth téren még a bevonulás ma gasztos perceire emlékeztető keretben folyt le a lelkes ünnepi délután. A közönség egészen megtöltötte a teret. A hatósagok vezetői az erkélyen helyezkedtek el. A Városháza előtt a testületek, a tűzoltóság s az iskolák helyezkedtek el zászlóikkal. Szemben velők egy szakasz nemzeti hadseregbeli katona állt fel. A városi dalárda a Ssózattal nyitotta meg az ünnepélyt. Majd dr. Bencs Kálmán polgármester megnyitó beszédéban ennek az első boldog márciusi napnak uj varázsára mutatott rá. A lelkes megnyitó az ünnepi szónoknak Ruttkay Gyule főesperes kano noknak adta át a szót, aki magas beszédben tárta fel a magyar lélek tragikumát es világosan megjelölte boldogulásának, igazi szociális és nemzeti fejlődesének jövő útját. A nagy készültséggel és szónoki hévvel előadott hatalmas beszédet lapunk élén két egymásra következő számunkban örökítjük meg, A beszédet a közönség meleg átérzssenek tanujeleképpen lelkes tetszésnyilvánítással többször szakította meg. Ezután a Városi dalárda a Talpra magyar tüzes akkordjaira gyújtott rá s a lelkesítő dalszámot a tőle megszokott briilans előadásban énekelte el. Hálásan megtapsolták érte. Most Sasi Szabó László nagyszerű alkalmi ódáját adja elő elragadó hévvel. Az óda az emelkedett hangulatu ünnepi napok viharosan hu lamzó érzésviiágából ébredt gyújtó költemény: melyben az atrantói hős vezérbe vetett magyar hit törhetlen ereje kap érces szavakban kifejezést. Az emlékezetes költeményt, melyet lapunk március 15-i számában 8dtuk közre, ünneplő éljen fogadta. Az ünnep a Himnuszt áhítatos imádságával nyert befejezést. A példás ünnepi rend a rendőrség rutinos és körültekintő munkáját dicséri. A németországi nagy események legújabb liirei Budapest, márc. 17. Berlinből érkezett jelentések a németországi eseményekről különbözőképpen hangzanak. Meklenburgban, Keletporoszországban mindenütt elismerik az uj kormányt. Ugyanígy Brandenburgban is. Kielben zavargásokra került a sor. A birodalmi védő csapatok Berlintől eltekintve mindenütt szilárdan álianak Noske mellett. Németorsz igból érkező egyéb hírek szerint a würtenbergi és bajorországi birodalmi védőkerületek parancsnokai felajánlották szolgálatukat Noske hadügyminiszternek. A szász csapatok is alárendelték magukat Noskénak. A hesseni kormány is hasonló szellemű kiáltványt bocsátott ki. Kapp hrodalmi kancellár tegnap este értesítést küldött a Berlinben időző ántánt követségnek a kormányban bekövetkezett változásról és egyidejűleg kijelentette, hogy az uj kormány teljesen a versaillesi békeszerződés alapjára helyezkedik. Az ántánt követek e nyilatkozatot tudomásul vették. Dr. Kapp, birodalmi kanÁra 60 fillér