Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-08 / 31. szám

s JtöíRVIDÉK. 1920 február 8 nemzetközi kötelességét, ha nem csatlakoznék a rendelkezésére álló eszközökkel a többi nemzetekhez azért, hogy az elkövetett bűntetteket megtorolják. A midőn a szövetséges hatalmak megkeresésüket átnyújtották a németalföldi kormánynak, hangsúlyozzák, hogy kötelességüknek tartják a békeszerződés 227 szakaszának végre hajtását, a nélkül, hogy különbözö jogi érvekkel befolyásoltatnák magukat. Az adott esetben nem rendes közvádrói van sző, amelynek alapjában bírósági jellege volna, hanem a legmagasakbrendü nemzetközi politika által megkövetelt aktusról, amelyet az emberiség lelkiis merete követel meg és ameyben a tételes joganyag csak azért nyer alkalmazást, hogy a vadlottnak különböző biztosítékokban legyen része. A holland nép bizonyára igyekszik elkerülni annak látszatát, hogy azt az embert, aki a nemzetek szolidaritásának elvét oly súlyosan megsértette, védi területén, hanem ellenkezőleg érdeke annak a bírósági eljárásnak megköaynyitése, amelyet az áldozatok millióinak hangja követel. Clemenceau. Áiiglia megvédelmezi Németországot London. A Times ma főhelyen közli a következő érdekes fejtegetést. Az angol nép már megelégelte a káborut s most békét akar. Ha Németországgal szemben folyton a megtorlás politikáját akarnók érvényesíteni, akkor a bolsevizmus karjaiba kergetik ezt az országot s vele magunknak csinálunk ujabb bajt. Helyesen fejtegette Wiastin Churchill a kamarában azt, hogy nekünk az az érdekünk, hogy Németország gazdaságilag újra feléledjen. Hatirozattan elitéljük az angol sajtó egy részének azt az igazgalását, melyet még ma ts folytat Németország ellen Hiszen ha a kereskedelmi életben Németország olcsóbb árut. fog adui, mint ánglia, majd kerítenek módot arra, hogy azt ide becsempésszék. Mit csinált Wilson Párisban? Óriási o munkája — Az öt válság — Miért engedett egyes pontokban? Egy amerikai ember könyve Wilson működéséről A párisi „Le Temps" irja: M. Ray Stannard Baker, aki az amerikai sajtóiroda fönöke volt Párisban a békekonferencia alatt, könyvet adott ki ezen a a citnen: Mit csinált Wilson Párisban ? Azt akarja kimutatni honfitársainak, hogy mily nagy szerepet játszott az elnök a francia fővárosban és mily nagy akadályokkal kellett megküzdenie egész Európában feladatának teljesítése közben Baker könyvét olvasva az a benyomásunk, hogy senkise dolgozott annyit, mint Wilson, amikor egészsége már régtől fogva fenyegetve volt. „Mindig Wilson elnök volt — mondja — aki a kezdeményező szerepet vitte. Többet dolgozott, jobban el volt foglalva látogatásokkal és sokkal kevesebb pihenést engedett magának, mint bármely más államférfi a konferencián, lett légyen az nagy vagy kicsiny. Ö volt a központi főtényező és minden ő körülötte forgott." Az elnök igazolására, hogy^bizonyos pontokban engednie kellett elveiből, Baker felsorolja a békekonferencia öt nagy válságát, melyek folyamán a Wilson liberálismusa ellen támadás minden egyes esetben alkalmas lett volna a konferenciát szétrobbantani. Ez az öt nagy válság a következő volt: 1. A világ gyarmatpolitikájának",szabályozása a mandátumok uj rendszerének elfogadása által. 2. A fcarc^azok közt. akik azt okozták, hogy a népek íszövateégéről szóló egyezmény integráns rész3 legyen a békének és azok, akik az egyezmény tárgyalását későbbre akarták halasztani. 3. Az áprilisi válság, amikor Wilson a „George Washington" hadihajó visszatérését rendelte el, számolva a lehetőséggel, hogy Amerika visszavonul a konferenciáról. 4. Az elnök jegyzéke az olaszokhoz Fiume kérdésében, minek folytán az olasz delegátusok elhagyták a konferenciát. 5. Santung szabályozása. Baker elbeszélése folyamán gyakran viszszatér azokra a nehézségekre, amelyekkel az elnöknek meg kellett kü?dan

:. — A legkülönösebb a békakonferencia egész tartama alatt — irja — az angol és francia külügyminiszterek makacssága, vagy ha ugy tetszik, diplomáciai machinációja volt. Mindig volt egy kész tervük, minden részletében befejezve, még a másodrendű bizottságokban is, melyekben két-három ízben résztvettemAlig volt valami kérdés e.kezd/e, a fran ciák vagy augolok azonoal előálltak egy nagysz erü gépírással leirt kész tervvel. Ebből igan nagy előnyük volt, mert amint ezek a tapasztalt alkudozók tudták, egy terv szükségképpen befolyásolja a részleteket és az összes tárgyaló feleket abba a helyzetbe hozza, hogy bírálatot gyakorolhatnak. Baker annak a nézetének ad kifejezést, hogy a francia sajtónak Wilson elleni támadásait a francia kormány sugalmizta. A legnagyobb krízis április elején volt. Az elnököt jobban, mint valaha, szorították Franciaország, Anglia és Olaszország, de főleg Franciaország, amely a Rajnahatárt é3 a Saarmedmeét követelte. Ekitor rendelte az elnök Brestba a „George Washington" hadihajót, aminek aztán frappáns hatása volt. Az impjrialista követelések azonnal elhitlgattak. Az antant missziók elhagyták Irkutzkot Páris. A Le Mat.n jelenti : A szövetségesei képviselői még Irkutzí elfog laiása előtt felhívták Kilcáágot, hogy tegyen jelentéát a helyzetről. Miután ez a j.lentés nem érkezett be, a hatalmak képviselői 24 órás fegyverszünetet esz közöltek ki. Mikor azutáa nyilvánvalóvá vált, hogy fegyveres ellenállásra kerül a sor, a britt, amerikai, francia és japán missziók kivonultak lrkutzkból. A Bajkáltótót nyugatra fekvő összes városok meg vannak szállva, de van kilátás arra, h)gy a lakosság közbenjárásával megmentik e helyiségeket a pusztulástól. Háztartási cikkek |gj mosópor, surolópor, fémtisztitók, ^ " csillagos kékítő paszta, parkett fényesítő viaszk és padló beeresztő parkett kefe, súroló kefe és cipő kefék, cipőkrémek minden színben fogvájó nagy választékban kapható Rőmer Testvéreknél Takarék-palota Nyíregyháza. BRILLIAHT kövekért, arany és ezüstért magas árat (izet SÁNDOR RÉZSŰ ékszerész Nyíregyháza 172 Elegáns női-, férfi- és gyermekcipők, gyermek patent harisnyák minden nagyságban, női- és férfi harisnyák nagy választékban " a Hungária Cipőgyár üzletiben, Nfireoyiiáza, zn„

y

i. 5.