Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-08 / 31. szám

1920. február 8. JSÍYÍR7IDÉKL 3 Károlyiak ellen Megfizették a franciák Windischgra!z Lajos herceg Sárospatakon a Rákóczi-várkastély udvarában mondotta el programbeszédét. Elsősorban azokkal az ese­mény9kkel foglalkozott, amelyek az országot a mai katasztrófális helyzetbe juttatták. Szemé­lyes harcok és ellentétek tették lehetővé, hogy 10—15 ember kezébe vegye a hatalmat és azt személyes érdekei javára használja fel. Hibáztatja, hogy a báboru elvesztése ide­jén a vezetőszemélyek gyáván félreállottak és szabad teret engedtek a Károlyi féle nemzet­rontó irányzatnak. Mindenki abban a hitben ólt, hogy Károlyiék kedvező békét tudnak kötni és a háború likvidálását szerencsésen végre­hajtják. Ö erről a helyről nyiltan szemébe vágja, hogy Károlyi Mihály megfizetett embere •olt a francia államhatalomnak és 1916. óta az volt a feladata, hogy a hadsereget szét­bomlassza. Ezután arról a különbóke-akcióról beszélt, amelyet gróf Andrássy Gyula é3 ö indított meg. Ez az akció már a legszebb eredménnyel ke­csegtetett, azonban a nemzeti tanács közbelé­pése folytán nem sikerült azt megkötni. Meg emliti, hogy ő a Wekerle kormánytól kérte a nemzeti tanács tagjainak letartóztatását, azon ban Wekerle nem m8rte ezt megtenni. A Diaz­féle fegyverszüneti szerződésben már érvényesült az a felfogás, amely a különbékét akarta ki­domborítani és ennek alapján az országot nem szállották volna meg. A koronatanács október 28-án elhatározta, hogy Magyarország védel­mére tizenhét teljesen felszerelt, tüzérséggel ellátott hadosztályt hozzanak, amely csak a határvédelemre szolgált volna. Ha oz megtör ténhetett volna, birtokon belül tárgyalhattunk volna az entente tal 03 nem ugy mint mo3t. Ezt a hadsereget Károlyiéi é3 Lin derék szét bomlasztották. Ezutáa az állap formáról beszélt, Szent István koronájának hagyományos erejében látja a nemzet jövőjének biztositékát, nagy hibának tartja azonban, ha azt hisszik, hogy bármely dinasztia alkalmas volna erre a feladatra. Végül gBzdasági, pénzügyi ós népjóléti kérdésekről beszélt. HÍREK /I vak panaszol. Kémlelgetek fénytelen szemmel Tapogva, némán ballagok, Ó, hiszen én nem vagyok ember, Csak fáradt vak vagyok. Állok naponként megmeredten A lármás utcasarkokon. Hivalkodva robog előttem Nagy-nagy sokadalom. Kezem, de ha feléjök tárom : Elfordul mind — mind, aki lát És igy játszák (óh szomorú ez.) A vak komédiát. Pegig egyszer ismertem én is A fényt, a nőt, üdvök ölét: Kétszeresen fáj most az élet. Kétszer fáj a sötét. Futott, rohant a fény előlem. Kétszer van éjem, egy napon. Vihog a nép. Ó, ki segíthet Szegény, szegény vakon. Szigeti Sándor. — Elzárjak a Széchényi-uti átjárót. A város képviselőtestülete legutóbb elhatározta, hogy a Széchenyi ut végében lévő vasúti át­járó nyitva tartásának költségeit többé viselni nem hajlandó A vasat e határozat alapján a sorompót f. hó 8-án reggel 8 órakor el fogja zárni Ez időponttól kezdve a városból a do hánygyárba és az azon tul fekvő területre gya­logosok csak a kis felüljáró hídon, szekerek pedig csak a nagy kocsi ut felüljárón közle­kedhetnek. — Fizessük az adót ! A nyíregyházai ál­lampénztár értesiti a közvetlen adófizetőket, hegy adó és ártérhátralákait, valamint 1920 l-ső negyedi adótartozásaikat f. hó 15 ig befizetni szíveskedjenek, mert nem tizétés esetén intés mellőzésével a zálogdás fog elrendeltetni. Ár­terek a társulatok kérelmére C3akis kékpénzben mig az adók fele része fehérbankjegyekben fi­zethetők. — A Júlia malom értesiti a t. közönsé­get, hogy a hiába való fáradozás elkerülése végett a következő rendszert vezeti be: Az őröltetni szándékozó termény nélkül elmegy a malomba ott sorszámot kap s ugyanakkor meg ­mondják, hogy mely napon viheti el terményét. Ezen a napon aztán elviszi a terményt s az érte járó lisztet azonnal megkapja A jö7ö hét folyamán terményt a malom nem vesz át, mert ezen idő alatt a már eddig átvett termény* őrölik ie. — Orvosi hir. Dr. Fried Manó volt Szé­kesfővárosi Szent István kórház orvosa f- hó 9 én megnyitja rendelőjét Egyház-u. 20. sz. alatt. Rendel'd. e. 9-10-ig, d. u. 2—4-ig. — Halálozás. Herskovits Olga a helybeli özv. Herskovits Gyuláné varrógép és villany­szerelő cég leánya f. hó 7-én reggel 22 éves korában hosszas betegeskedés után elhunyt. Temetése f. hó 8-án délután fél 3 órakor lesz. — Magyarország fizeti az állampapírok kamatait. A „Neu Freie Pressernek jelentik Budapestről: A magyar kormány rendeletben közli, hogy az alant felsorolt értékpapírok után február 1-től kezdve teljesiti a kamatfizetési kötelezettségét: 4 százalékos aranyjáradék, 3 és fél százalékos korona járadék, az 1916 no­vember 11-én kibocsátott 5 és fél százalékos kincstári jegy. Ezen értékpapírok tul jdonosai akkor tarthatnak igényt a kamatra, ha érték­papírjainak 1919 évi november 1 én már birto­kukba voltak. — A marhalevél kiállítási dijak feleme­lése A magyar földmiveléaügyi miniszter te­kintettel a megváltozott viszonyokra és különö­sen a gazdasági haszonállatok magas árára; a marhalevél kezelési dijakat a következőkben állapítottak meg: egy marhalevél kiállításáért tekintet nélkül a reájegyzett állatok számára, 1 korona; tutajd-nátruházási záradékert 60 fii lért, az egészségügyi bizonyítvány, vagy a kü­lön eszközölt irányítás msgnyitásáért úgyszin­tén a leírásért 40 fillért állapított meg. — Főtörvónyszókek a Tótföldön. Kassa. A tót földön két főtörvényszéket állítanak fel, ozsonyban és Kassán. Ügyvédi kamarák Kas­in, Pozsonyban és Besztercebányán lesznek. — A „Gőg'- dráma 4 felvonásban. A fő­szerepet Lóth Ila, Medgyasszay Jenő és Pé­terdy Klára játsza. Rcpriz házasság vígjáték 2 felvonásban. Bemutatja a Városi Színház Mozgó szombat, vasárnap és hétfőn. Előadá­sok kezdete hétköznap 6 és 8, vasárnap és ünnepnap fél 5, fél 7 ós fél 9 órakor. NYILTTÉR* Nyilatkozat. Ifj. Oláh Károly buji lakos az olass harctérről lelkileg és szellemileg betegen jött haza. Betegsége miatt nam beszá­mítható, ezért az általa csinált, adósságok­ért semmifele felelőséget nem vállalok. id. Oláh Károly buji lakos. * E rovatban közlőitekért a felelősség & beküldőt terheli. Árverési hirdetmény. A Kupfestein Mihály hagyatéki tö­megéhez tartozó, következő ingóságok, úgymint: 128" göngyben l-ső osztályú toll, mintegy 56, 92 100 mázsányi súly­ban kilónként 15 kor. becsárban, 58 göngyben mintegy 1422 kilónyi sulyu II-od osztályú liba toll kilónként 10 kor. becsárban, mintegy 1060 kilónyi sulyu III-ad osztályú vegyes toll kilónként 5 korona becsárban és 6 göngyben mintegy 87 kilónyi sulyu pehely kilónként 40 kor. becsárban göngyével számítva együtte­sen 108380 korona kikiáltási árban. Első tétel alett árverésre kitéve, továbbá 3 bál mintegy 150 kilónyi sulyu gyapjas juh­bőr kilónként 20 kor. becsárban, 23 darab sós lóbőr darabonként 100 kor. becsárban, 9 darab száraz lóbőr dara­bonként 100 kor. becsárban, 10 darab csikóbőr darabonként 50 kor. becsárban 1 bál hibás nyulbőr, és két darab hibás rókabőr darabonként 80 kor. becsárban együttesen 7510 korona kikiáltási árban. Második tétel alatt árverésre kitéve, to­vábbá 60 darab szaru, mintegy 70 kiló bruttó sulyu gyapjú kilónként 50 kor. becsárban, mintegy 40 kilónyi sulyu ló­szőr kilónként 15 kor. becsárban, göngyé­vel számítva együttesen 4280 kor. ki­riáltási árban harmadik tétel alatt árve­résre kitéve, továbbá mintegy 100 kiló sulyu különféle cinklemez kilónként 2 <or. becsárban és mintegy 135 kilónyi fülönféle rézlemez és anyag kilónként 4 kor. becsárban együttesen 740 korona kikiálltási árban negyedik tétel alatt ár­verésre kitéve és végre 1 zsák mintegy 35 kilónyi sulyu borkő, 1 drb. hibás ti­zedes mérleg, 1 drb fekete bőrtáska (ócska) egy csomagban ócska ágyhuza­tok együttesen 265 korona kikiálltási ár­ban ötödik tétel alatt árverésre kitéve a folyó évi február hó 16-ik napján dél­előtti tiz (10) órakor a hagyatéki biróság Pk. 6639 1919 3. sz. végzése alapján alulirt közjegyző, mint bírói megbízott által megtartandó nyilvános árverésen Nyíregyházán, Zöldség-tér 15-ik számú ház raktárában eladatnak az alább meg­állapított és alólirt közjegyzőnél ennek irodájában Nyíregyházán (Rákóczi-u 8. szám.) a hivatalos órák alatt megtekint-

Next

/
Thumbnails
Contents