Nyírvidék, 1920 (41. évfolyam, 1-74. szám)

1920-02-08 / 31. szám

Qenznrat: Sublt. PASCA. Nyíregyháza, 1920. február 8. * Vasárnap XLI. évfolyam * 31 szám p^

r

u p

r€

0{ Capt. loaa Cfetnas oaCMAanRmaaMtoMuvat SZABOLCSVÁRMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VAROS HIYATALUS WAFILAKJA IÍÍJII 1u^imm» m i éktáiii m tinimirirrirr iTrmn ur r wwtrfiwwiirnwwiírTniMr^ "" '''' tmzeíés: Egész évre 120 K, félévre... 60 K, negyedévre 30 K, egy hónapra 10 K. . Tanítóknak félévre 40 korona. • Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLÓ •T/W* WMWN •• IW/VBPPBWMB mm mtmm^trm* Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZAM. TELEFOK SZAM 829. POSTACHEQUE S55» Kéziratokat nem adunk vissza. Kopácsy Kálmán bűnügyének fűférgyalása Harmadik nap. — Nyíregyháza, febr. 7. (A Nyirvidék tudósítójától) TegDap a tanuk kihallgatásának folytatásánál a túszokat hallgattak ki. Dr Zelenka Lajos, Qsgyani JózsefTóth Pál, KJár Samu, Paulusz Márton, Kovács László és Eurger Pál elfogatásuk történetét mcndják el. Tóth Pál elmondja, hogy Kopácsy valósággal írjcngőtt és ökiével verte az asztalt, amitor szóba kei ült a túszok szabadonbocsátása. Pivnyik Gyula azt vallja, hogy Ko' pácsy erősen vitatkozott valakivel azon, bogy Pogánynak nincs joga & túszokat szabadonbocsátani. Milor Pivryik ellenvetette, hogy Pogácynak, mint teljhatalmú megbízottnak igenis jcga van a luszokat elengedni, Kopácsy ; i;eki is határozott ellenvetést tett, hogy nincs j joga, me rt ez kizárólag a munkástanácsot illeti. F,2ut^n Lyacbovits Sándort vezetik fel a fogházból. Lyschovits előadja, bojj a munkás tanács ülésén leghangosabban a Popcsa testvérek, Kcpáesy, Margittay és Báivay követeltek a tussok letartóztatását. Pogány József későbben Lyacbcvits intervenció jája beleegyezett a túszok szabadon bocsátásába a a direktórium ezt is elhatározta, de Kopácsy és Margittay ebbe nem egyeztek bele, hanem a munkástarács elé vitték a dolfot, ahol a direktórium hatáiczatát elvetett*k Elmondja még Lyachovití. begy smiker Tokajban az isméit apokrif táviratra a túszokat szabaden bocsátották, Ko pácsy beroriott a fülkéjükbe és kérdőre vonta őket. hogy kinek a rerdeletére bocsátották e* a túszokat. Ezután elnordja, bogy miként tartóztatták le őket és szállították el előbb Kassára, majd Tberesinstadtba, ahol három hónapig internálva voltak. Stricker Jenőt hallgatják ki ezután, aki e'moidja, bo^y egyszer jött essze Kovácsyval. de ekkor is éles összetűzésük volt a gyógyszertári alkalmazottak kollektív szerződése miatt. Előadja, hogy a forradalom előtt találkozott először Kopácsyval, aki bejött hozzá a vasúti állomáson levő hivatalos helyiségébe és Csehi Kopácsy Kálmánnak mutatta be magát és el mordotta, hogy Majláth grófhoz megy vadászni Ófeheitóra. Ezulán a forradalom jött s ekkor Kopácsy mint a d< mokrata eszmék harcosa hallatott magáról. Később a szociáldemokrata párt t< gja lett. Míg egy epizódot mond el Kopácsyról. Amikor a Kiss Róland direktóriuma tanácskozott s ezén Stricker is jelen volt. észrevették, hogy dacára a keső éjjeli óráknak. az üres* előszobában Kopácsy ül és vár. Ül rendéletlenül órák hosszat, kitartóan. A direk tórium tagjait nagyon feszélyezte Kopácsynak ez a különös és megmagyarázhatatlan viselkedése, míg végre Kiss Róland maga ment ki és közölte Kopácsyval, hogy nincs rá szükség, hazamehet. Ezekből a jelekből Strickernek az az impressziója, hogy Kopácsy nem normális elméjű. Berecz Antal vallomása sem kedvező Kopácsyra. Berecx véleménye szerint Kopácsy a Popcsa és Margittay által vehetett legszélsőbb elemeknek volt a hangadója, akit semmiféle eszközzel nem lehetett lékentartani, s akiknek jelentős része van a túszok letartóztatásában és fogvatartásában. Akarni kntk titulálja Kopácsyt, aki mindenáron, minden eszközzel törtetett fölfelé, nem törődve semmivel, csak a saját személyével. Egyébként Bereez Antal ellenezte a túszok letartóztatását, amit a kihallgatott Hasuly Atdras és Hasuly János is igazolnak. A tárgyalást ezután ma reggelig félbeszakították. Ma reggel 9 órakor tovább folytatták a tanuk kiha lgatását. Elsőnek Bőkönyi Imrét veze'ik elő, aki azt a vallomást teszi, hogy a túszok letartóztatását kizáró.ag a húszas bizottság intéite Nyeste János szerint Kopácsy , doapszi" ember, de hogy milyen az a csapszi azt nem mondotta. Élénk derültséget kelt, mikor előadja, hogy ő a túszok szabadon bocsátása mellett foglalt állást, mert „azok között vannak igen tisztességei emberek." Neubauer Hugó kihallgatásával tejezik be a bizonyítást. Ezután dr Simkó Endre védő terjedel mes bizonyítás kiegészitéi indítványt terjeszt elő. Az államügyész vádját részben módosítja. A túszokra vonatkozó 8 rendbe i személyes szabadság megsértésének vétségét súlyosabban minősítő paragrafus alá vonja, az izgatás bűntettét azonban magánosok .elleni erőszak vétségére szállítja le. A bizonyítás kiegészítését ellenzi Rövid tanácskozás után Szabó elnök ki hirdeti a bíróság határozatát, mely szerint a védő által előterjesztett bizonyítás kiegészités iránti köreimet egész terjedeln ében elutasítja és a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. A vád és vádbeszéd elfargzása után Szabó elcök közölte a Ulekkel és a balgató sággal, hogy az ítélet kihirdetése vasarnap iélelőtt tél 12 órator lesz. Hazaengedik a brassói hadifoglyokat Nagyváradról irják : A Brassóba internál nagyváradi magyar hadifoglyok hozzátartozói kéréseket nyújtottak be a prefekturára, melyben családfenntartójuk hazabocsátását kérik. Az internáltak családjai megfosztva a kenyérkereső apától a nagy drágaságban nyomorral küzdenek s ezt a szenvedést ecsetelték a kérésekben is. A prefektura a kérvényeket pártoló véleménnyel áttette az erdélyi csapatok fő arancsnokságához. A kérvények' tegnap érkeztek vissza a főparancsnokság átiratával, amely azt mondja, hogy a hadifoglyokat a legközelebbi napokban egyszerre mied hazaoocsátják. Kivételeket fgyes kérvényekre nem tesznek, mert az ö szes internáltak szabadlábra helyezése csak napok kérdése. Vilmos császár bünfajstroma Az enlente jegyzéke a volt német császár kiadatasa ügyében A szövetségeseknek az a jegyzéke, amelyben a holland kormánytól a német császár kiadatását kér k, a következőképpen hangzik: A szövetségesek mellékleten megküldik a holland kormánynak a Németországgal kötött békeszerződés ratifikált példányát és felhívjuk a holland kormány figyelmét a békeszerződés 227 szakaszára A szövetséges hatalmak tisztelettel kijelentik, hogy elhatározták e szakasz rendelkezéseinek k sedelem nélküli végrehajtását. A holland kormány ismeri azokat az okokat, amelyek parancsoló módon követelik, hogy a nemzetközi szerződéseknek megfontolt szándékkal való félrevetése ós az emberiség legszentebb jogainak semmibevétele még azon esetekben is megbüntettessék, amidőn a tettes a legnagyobbraugu személyek sorából kerül ki. A szövetséges hatalmak egyéb büntettek közül röviden emlékezetébe idézik a németalföldi kormánynak Belgium és Luxemburg semlegességének cinikus megsértését, tuszvetel barbár és könyörtelen rendszerét, a lillei fiatal leányok elhurcolását, egesz területek rendszeres elpusztítását, a könyörtelen tengeralattjáró háborút és mindazokat a cselekedeteket, amelyeket a német hatóságok a hadviselés törvényeinek fittyet hanyva követtek el. Ezekért a cselekedetekért legalább is az erkölcsi felelősség a német államtőre hárul, a ki m gparancso ta azokat és teljhatalmát s^ra használta föl, hogy az emberi lelkiismeret legszentebb parancsait megsértse, vagy azok megsértését tűrje. A szövetséges hafaltnakt'l távol áll az a gondolat, hogy a németalíödi korma y .-z öveknél kevesebb megrovással iteije meg a ro t császár óriási felelősseget. Hollandia megszegné Ara 60 fillér