Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)
1919-10-29 / 242. szám
Nyíregyháza, 1919. október 29 Szerda XL. évfolyam 242 Cenzúrát : Sublocotenentul Nicolae Pop Baljp •MVi SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA WMMVFP&IMIMBíWWIWi&iW* íléfizetés: Egész évre 72 K, félévre 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. . Tanítóknak félévre 24 korona Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE Kéziratokat nem adunk vissza. A magyar politikai helyzet még mindig nem tiszta Kolozsvár, okt 28. Budap^fibó'l jelentik: A politikai helyzet újból nagyon zavaros. Egyik partnak sincs már kifogása az eileu, tiogy a képviselőház összehivassák, de egyébként athida !hatalan elvi ellentétek vannak egyes pártok között A demokraták nyi tan kijelentenék, hogy nem működnek együtt Lövi szyval és a Friedrich kor mányhoí fognak csatlakozni. (Dácia tá> irati ügynökség.) Spanyol-marokkói viszály Madridból jelentik; Marokkóban komoly zavargasokra került a sor. A marokkói és a spanyol hatoságok között megir dúltak a tárgyalások, amelyek során Spanyo ország csak ugy volt hajiandá az ellenségeski dések megszüntetésére, ha Marokkó elismeri Spanyolország szuverénitását. Bűnügyi zárlat a Szairueiyfívérek többmilliós hagyatékára A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankban egy kétmilliós és egy négyszázezer koronáról szóló tétel szerepel Szamuelly néven egy másik nankban pedig egy kétmilliós betét. Az áldatlan emlékű Szamuely-fivéreknek e négymilliós hagyatékából a kereskedelmi Bankban deponált kétmilliós betétet a budapesti államügyészség rendeletére Schrank József állami végrehajtó bünügyi zárlat alá vette. Holbán tábornok a bánáti csapatok parancsnoka Bukarestből jelentik; Az Epoca jelentése szerint, Holbán István tábornokot, Budapest volt parancsnokát, a bánáti csapatok parancsnokává nevezte ki, Lúgos székhelylyel. Budapestiek küldöttsége Mosoiu tábornok előtt Kérik, hogy a románok ne Kolozsvár,' okt 28. Budapfsíről j^enlik: A h^ lyeties polgármester vezetésé alalt pesti polgárokból Összeállított küldöttség íelent meg tegnap Mosoiu tábornok élőit. A küldöttség szónoka Budapest lakossága nevében meg kérte a tábornokot, hogy a román csapatok egyelőre ne vonuljanak ki Budapestről, mert a lakosság nagyon fél a bolsevizmus kitörésétől uííban az esetben, ha a csapavonuljanak még ki Budapestről tok a fővárost, elhagyják. Mosoiu tábornok rmgnyug tatta a küldöttséget, hogy a román parancsnokság a s?öveiségesekkel egyetértésben eddig is |mindent megtelt a bolsevizmus lehe őségé fiién s a románok mindadd g Budapesten maradnak, mig csak biztos garanciáját nem látják annak, hogy a magyarok a maguk erejéből képesek országuk rendjét fenntar'aei. (Dácia távirati ügynökség.) Nagy harcok Pétervár eleste után Judenics uj támadása Kolozsvár, okt. 28. Koppenhágából jelentik ; A Carszkoje Szelő környékén irtózatos harcok folynak. A bolsevisták főhadiszállásukat Péterbofra helyezték át. Pétervár eleste után a várostól délre és nyugatra a város közvetlen közelébe vonullak vissza, ahol jelenleg rendkívül véres harcokat vivnak Judenics tábornok katonáival. A bolsevisták délről az utóbbi napokban erősítéseket kaptak a vologdai vasút ellen Rotterdamból jelentik : Judenics táoornok korán reggel nagy támadást kezdett meg a vologdai ^sut. vonal ellen, hogy a bolsevisták kezéből az utolsó vasúti vonalat is elvegye Judenics nagy erőkkel támadott és kijelentette, hogy most a bolsevisták vagy megadják magukat vagy meghalnak az utolsó emberig. Mindkét fél nagy vitézséggel harcol. (Dácia távirati ügynökség.) Lutíendorlf különbéke tervei Igen érdekes 1918 januári feljegyzésekben bukkanunk rá most először megjelent páratlanul szenzációs intim leleplezésekre. Megtudjuk, hogy a tavaszi offemivát Ludendorff akarta, Hindenburg ellenezte. Hinni már ekkor nem tudott Ludendorff, de az offenzívát mindenáron megakarta kockáztatni, bár a sikert nagyon bizonytalannak tartotta. A felfogása az volt, hogy Németország helyzetét csak az javíthatja, ha a német hadsereg kezébe adja egész Franciaországot s ha francia kikötőben akadályozza meg az amerikai csapatok partraszállását. Ludendorff azt szerette volna, hogy a Monarchia és Bulgária kössön külön békét az offenzíva megindítása előtt vagy a német offenzíva sikere után, mert az volt a nézete, a monarchia támogatásának már akkor nem volt többé katonai értéke. Viszont remis, vagy akár kudarc esetén Németor.-Z'g egymaga könnyebnen kapha'na méltányos békét, mintaa kénytelen sikra szálini a monarchia fenntartásáért. Ludendorff isii.éteten kérte a császárt, hogy szílitsa fel Bécset a különbéke megkísérlésére. Ugy hitte, hogy a különbéke gyors megkötésének ajánlásával Németország megmentheti szövetségesét anélkül, hogy saját katonai helyzetének ártana. Ezzel szemben Hindenburg az erők kímélésével, az abszolút óvatossággal szeretett volna időt nyerni. A császár a hivatalos történetírás által peroizált hagyományok hatása alalt állt és csak ugy, mint Ludendorff, inkább a grandiózus megsemmisüléít akarta mint a megalkuvást. Egyébként is minden nagy kérdésben már ekkor 3—4 év óta Ludendorff döntött. Kívüle nem számitott senki, Hindenburg sem. Megállapították azt is, hogy a mazuri csata idején Ludendorff vezetett és Hindenburg csak asszistált. A közvéleményt ugy tájékoztatták, hogy Hindenburg választotta maga mellé vezérkari főnökül Ludendorffott mikor a császár a nyugalmazott öreg tábornokra bizta a kritikusra fordult helyzet megmentését a keleti fronton. A valóságban éppen ellenkezőleg történt. Ludendorff volt a háború első Pour le merité lovagja. A felvonulás brilliáns lebonyolítása és Lüttich gyors bevétele jórészt Ludendorff érdeme. Ezért fordult feléje a császár bizalma, amikor keleten Königsberg alá jutottak az oroszok. A császár tehát Ludendorffot vezérkari főnökké nevezte ki és rábízta, hogy válasszon maga mellé egy hadseregparancsnokot, mert a legfiatalabb vezérőrnagyát mégsem lehetett a keleti front élére állítani. Ludendorff Hindenburgot választotta. Ara 60 fillér. *