Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-29 / 242. szám

Nyíregyháza, 1919. október 29 Szerda XL. évfolyam 242 Cenzúrát : Sublocotenentul Nicolae Pop Baljp •MVi SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA WMMVFP&IMIMBíWWIWi&iW* íléfizetés: Egész évre 72 K, félévre 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. . Tanítóknak félévre 24 korona Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE Kéziratokat nem adunk vissza. A magyar politikai helyzet még mindig nem tiszta Kolozsvár, okt 28. Budap^fibó'l jelentik: A politikai helyzet újból nagyon zavaros. Egyik partnak sincs már kifogása az eileu, tiogy a képviselőház összehivassák, de egyébként athida !hatalan elvi ellentétek vannak egyes pártok között A demokraták nyi tan kijelentenék, hogy nem működnek együtt Lö­vi szyval és a Friedrich kor mányhoí fognak csatlakozni. (Dácia tá> irati ügynökség.) Spanyol-marokkói viszály Madridból jelentik; Marok­kóban komoly zavargasokra került a sor. A marokkói és a spanyol hatoságok között megir dúltak a tárgyalások, amelyek során Spanyo ország csak ugy volt hajiandá az ellenségeski dések megszünte­tésére, ha Marokkó elismeri Spanyolország szuverénitását. Bűnügyi zárlat a Szairueiy­fívérek többmilliós hagyatékára A Pesti Magyar Kereske­delmi Bankban egy kétmilliós és egy négyszázezer koroná­ról szóló tétel szerepel Sza­muelly néven egy másik nankban pedig egy kétmilliós betét. Az áldatlan emlékű Szamuely-fivéreknek e négy­milliós hagyatékából a keres­kedelmi Bankban deponált kétmilliós betétet a budapesti államügyészség rendeletére Schrank József állami végre­hajtó bünügyi zárlat alá vette. Holbán tábornok a bánáti csapatok parancsnoka Bukarestből jelentik; Az Epoca jelentése szerint, Hol­bán István tábornokot, Bu­dapest volt parancsnokát, a bánáti csapatok parancsno­kává nevezte ki, Lúgos szék­helylyel. Budapestiek küldöttsége Mosoiu tábornok előtt Kérik, hogy a románok ne Kolozsvár,' okt 28. Budapfsíről j^enlik: A h^ lyeties polgármester vezetésé alalt pesti polgárokból Össze­állított küldöttség íelent meg tegnap Mosoiu tábornok élőit. A küldöttség szónoka Buda­pest lakossága nevében meg kérte a tábornokot, hogy a román csapatok egyelőre ne vonuljanak ki Budapestről, mert a lakosság nagyon fél a bolsevizmus kitörésétől uíí­ban az esetben, ha a csapa­vonuljanak még ki Budapestről tok a fővárost, elhagyják. Mosoiu tábornok rmgnyug tatta a küldöttséget, hogy a román parancsnokság a s?ö­veiségesekkel egyetértésben eddig is |mindent megtelt a bolsevizmus lehe őségé fiién s a románok mindadd g Bu­dapesten maradnak, mig csak biztos garanciáját nem látják annak, hogy a magyarok a maguk erejéből képesek or­száguk rendjét fenntar'aei. (Dácia távirati ügynökség.) Nagy harcok Pétervár eleste után Judenics uj támadása Kolozsvár, okt. 28. Koppenhágából jelentik ; A Carszkoje Szelő környékén irtózatos harcok folynak. A bolsevisták főhadiszállásukat Péterbofra helyezték át. Pé­tervár eleste után a várostól délre és nyugatra a város közvetlen közelébe vonullak vissza, ahol jelenleg rendkí­vül véres harcokat vivnak Judenics tábornok katonáival. A bolsevisták délről az utóbbi napokban erősítéseket kaptak a vologdai vasút ellen Rotterdamból jelentik : Ju­denics táoornok korán reg­gel nagy támadást kezdett meg a vologdai ^sut. vonal ellen, hogy a bolsevisták ke­zéből az utolsó vasúti vona­lat is elvegye Judenics nagy erőkkel támadott és kijelen­tette, hogy most a bolsevis­ták vagy megadják magukat vagy meghalnak az utolsó emberig. Mindkét fél nagy vitézséggel harcol. (Dácia távirati ügynökség.) Lutíendorlf különbéke tervei Igen érdekes 1918 januári feljegyzésekben bukkanunk rá most először megjelent páratlanul szenzációs intim leleplezésekre. Megtudjuk, hogy a tavaszi offemivát Ludendorff akarta, Hindenburg ellenezte. Hinni már ekkor nem tudott Lu­dendorff, de az offenzívát mindenáron megakarta koc­káztatni, bár a sikert nagyon bizonytalannak tartotta. A felfogása az volt, hogy Né­metország helyzetét csak az javíthatja, ha a német had­sereg kezébe adja egész Fran­ciaországot s ha francia ki­kötőben akadályozza meg az amerikai csapatok partraszál­lását. Ludendorff azt szerette volna, hogy a Monarchia és Bulgária kössön külön békét az offenzíva megindítása előtt vagy a német offenzíva si­kere után, mert az volt a nézete, a monarchia támoga­tásának már akkor nem volt többé katonai értéke. Viszont remis, vagy akár kudarc ese­tén Németor.-Z'g egymaga könnyebnen kapha'na méltá­nyos békét, mintaa kényte­len sikra szálini a monarchia fenntartásáért. Ludendorff is­ii.éteten kérte a császárt, hogy szílitsa fel Bécset a különbéke megkísérlésére. Ugy hitte, hogy a különbéke gyors megkötésének ajánlásá­val Németország megment­heti szövetségesét anélkül, hogy saját katonai helyzeté­nek ártana. Ezzel szemben Hindenburg az erők kímélésével, az ab­szolút óvatossággal szeretett volna időt nyerni. A császár a hivatalos történetírás által peroizált hagyományok hatása alalt állt és csak ugy, mint Ludendorff, inkább a gran­diózus megsemmisüléít akarta mint a megalkuvást. Egyéb­ként is minden nagy kérdés­ben már ekkor 3—4 év óta Ludendorff döntött. Kívüle nem számitott senki, Hinden­burg sem. Megállapították azt is, hogy a mazuri csata ide­jén Ludendorff vezetett és Hindenburg csak asszistált. A közvéleményt ugy tá­jékoztatták, hogy Hindenburg választotta maga mellé ve­zérkari főnökül Ludendorffott mikor a császár a nyugalma­zott öreg tábornokra bizta a kritikusra fordult helyzet megmentését a keleti fronton. A valóságban éppen ellenke­zőleg történt. Ludendorff volt a háború első Pour le me­rité lovagja. A felvonulás brilliáns lebonyolítása és Lüttich gyors bevétele jórészt Ludendorff érdeme. Ezért fordult feléje a császár bi­zalma, amikor keleten Kö­nigsberg alá jutottak az oro­szok. A császár tehát Ludendorf­fot vezérkari főnökké nevezte ki és rábízta, hogy válasszon maga mellé egy hadseregpa­rancsnokot, mert a legfiata­labb vezérőrnagyát mégsem lehetett a keleti front élére állítani. Ludendorff Hinden­burgot választotta. Ara 60 fillér. *

Next

/
Thumbnails
Contents