Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-29 / 242. szám

I JÍYÍRYIDÉK. 1919. október 29. Vilmos excsászár kiadatásáért A francia követ Hollandiában Kolozsvár, okt. 28. Hágából jelentik : Benoist, Franciaország uj követe Hágába érkezett, A követ a holland kormánynak átnyújtotta a szövetségesek jegyzékét, mely Vilmos excsászár kiadatásáról szól. (Dácia távirati ügynökség.) Vonatösszeütközés Lúgos mellett Nyole halott, 18 sebesült Lúgosról je'entik í Az onnét két kilométernyire levő Ilona-telepen tegnap fél hat és Int óra köpött végzetes vasúti szerencsétlenség tör tént. A ÍVhrosillye felől Lúgos felé haladó tehervonat ugyanis nekiment az iparvágányon indított tartalékgépnek, melyhez egy pár kocsi volt csatolva. Az összeütközés színhelyén nyolc halottat és 18 sebesültet találtak. A szerencsétlenségnek az volt az oka, hogy a tehervonat a szabadnak jelzett vágányra befutott, jóllehet ugyanakkor az iparvágányról is in ditottak egy mozdonyt. Csehországban se fenékig tejfel minden Bonyodalmak a határkérdések miatt Páris. A Matin különtudósitója Prágából a következőket irja lapjának : Kötelességem a francia közvélemény figyelmét felhívni azokra a veszélyekre, amelyek Középeurópa romlásából származtak és pedig annak folytán, hogy a rombolás müvét nem követte nyomban az épités müve Csehországnak, mely Bajorországtól majdnem Romániáig terjed, több mint kétezer kilométeres határa lesz, amelyet szükség esetén védenie kell. Északi és nyugati hatc'rai Németországgal közösek, azzal a Németországgal, amelyet a versaillesi szerződés, fájdalom, egységessé és félelmetessé tett. A berlini kormány kénytelen támogatni a csehországi németek heves tiltakozó mozgalmát, mely mozgalom nem elégszik meg a polgárjogok teljes egyenlőségével, hanem privilégiumokat követel és Nagynémetországhoz folyamodik segítségért. Délről Ausztria Csehország tőszomszédja, az az Ausztria, amelyet a háború tönkretett s amelyben csupán egy szen vedéiy él — a cseh elleni gyűlölet. A csehek nem bíznak az antant ujabo meg ujabb kísérleteiben, amelyek arra irányulnak, hogy a kis | osztrák köitársaság Németországtél távol maradjon. A csehek tudják, hogy akár Németországhoz csatolják Ausztriát, akár nem, mindig tartaniok kell tőle. Délkelet felől Csehország egyetlen szomszédja Magyarország. Ha azonban Magyarország tótlakta vidékeit C ehországhoz csatolják, ez mélységes elkeseredést fog kiváltani a magyaroktól s ezek annál szivesebben hajolnak mindennemű cseh ellenes kombináció frlé, — mennél ovénebb kormány székel Budapesten. Végül keletről Csehország határai Lengyelországgal lesznek közösek. És épen itt van a legnagyobb baj, amely az antant közép és keleteurópa politikáját fenyegeti. Ez a két Németországgal határo? ország, amelyet mi keltettünk életre, ellenségnek tekinti egymást. Ennek a tescheni kérdés az oka. A csehek azon az alapon követelik a tescheni szénmedencát, hogy az mindenkor a cseh korona alá tartozott. A lengyelek viszont arra alapítják igényüket, hogy a kérdéses területen a lakosság többsége lengyel. Csehország helyzete mtudenképen zavaros. Tisza István ellenezte a buvárháborut A német császár akarta a kíméletlen harcot Wien. A „Der Tag'' ott. j 20. száma igen érdekes cikket közöl, amelyből kiderül, hogy Tisza István mindig ellenezte a búvárhajó harcot s hogy azt a német kormáay forszírozta. A cikkben egyébként el van moidva, hogy 1917. év januárjában a központi hatalmak képviselői tanácskozásra gyűltek össze Berliaben. A konferencia után Hohenloae herceg nagykövet ebédet adott, melynek folyamán a követ a következőt mondotta €rhillányi bárónak: Tudja exkllenciád, hogy Tisza a mai konferencián majinem krízist idízett elő a kizponti hatalmak vezetőségében? Amikor Ghillányi meglepődve tekintett Hohenlohere, az a következőket mondotta : — A ma délelőtti tanácskozáson a búvárhajó harc tervezete Került sorra és mindenki tudta, ho^y a császár akaratihoz képest a kmferenciának a tervezetet el kell fogadai. Ekkor azonban felállt Tisza és a legelszántabb hangon kikelt az ellen és kifejtette, hogy vélemSaye szerint ennek a hircmMnak a jelea háború ián nem szabad érvényesülni. A kijózanodott Páris Levél a világ szivéből — A frank és a dollár harca — Az amerikai invázió — Nincs cukor — A magyar béke — Európa uj térképe Páris, okt. 28. Páris már kiheverte győzelmi mámorát, de azért még sem bofdog A győzelem mámora után a gazdasági kijózanodás következett, a munka ideje, a gazdasági küzdelemé. A frank és a dollár harca. Mert az amerikaiak nemcsak ünnepelni tudnak, de gazdasági politikájukkal elárasztjak iparcikekkel Franciaországot. Mi sem jellemfőbb ennél, , mint az, ho^y ma Párisban a „francia cipök8f' — Amerikából importálják s ugyancsak győzik a versenyt, mert egy cipőszállitmány két három napon belül elfogy. A német árucikkek is megje lentek a piacon, különösen a festékárukat importálják. Anglia is résen van s igy bátran jelezhetjük, hogy ma valóságos harc folyik Parisban az egyes államok penze^ységeinek valutája körül. Egy svájci frankért 15^ centimet kell Párisban fizetni. Egy lei értéke 46 francia centime, mig egy font sterlingért 110 leit kérnek. A korona értése nagyon ingadozó, mint valóságos fizetési eszköz nem is szerepel, bár a francia bankok nagyban árujitják korona értékeiket. Érdekes az a küzdelem, mely a mirka körül folyik. A márka három francia frankói ér és éppen ez a valutárisjdifferencia, az, ami tönkreteszi a francia ipart. Igy például a bot előállítása Németországban egy márka, Franciaországban egy frank. A márka és frank valutáris fiszonya folytán egy francia frankért három német gyártmányú botot lehet előállítani, mig csak egy franciát. Ezt az egyenlőtlen versenyt persze a francia ipar csak nehezen állja. A fényűzési adót mindenre kiterjesztették. Megállapították minden árucikk hivatalos árát és annak tíz százaléka a fényűzési adó. Illatszerek után husz százalékot kell fizetni. Érdekes, hogy az idegenek a bevásárlásoknál egy kiviteli boant kapnak, amelynek alapján a határvámnál viszszaadják a tíz százalékot. Igy akarják a Franciaország kivitelét előmozdítani Páris a legoagyobb ínséget a cukorban szenvedi. A legtöbb kávéházban csak sacharint lehet kapni s ahol mégis van cukor, ott nagy tábla hirdeti: „Itt cukrot adnak a kávéhoz." Amíg Franciaország gazdasági élethalál harcát vivja, a békekonferencia tovább működik. Ma már csöndes, egyszerű hivatal csupán, amellyel a résztvevőkön kivül alig törődik valaki. C<ak akkor van némi érdeklődés, ha elkészült valamelyik szerződés. Beavatottak szerint a magyar szerződés már készen van, sőt a határok és a gazdasági záradékok pontjait már közölték is az érdekelt kisebb hatalmakkal. Párisban különben alig lehet magyar szót hallani, legfeljebb a svájci konzulátus előtt, mely a magyar alattvalók védelmét látja el. A kirakatok különben a térképek egész garmadáival rakottak, amelyek az uj „Európá"-t ábrázolják Ez a hatalmasan kifejlődött tórképipar árulja csak el, hogy Euiópa uj térképét ott, a világ szivében csinálják. Páris még nem feledte el a háborút és még nem szokta meg a békét: a béke és a háború átmeneti városa. A fraQcia nép érzi, hogy az igazi munka csak most kezdődik és a régen vig, könynyelmü Páris most erős elszánt sággal készül arra, hogy uj életet kezdjen a város háborús romjain. A gazdasági és iparkiállitáson ezüstéremmel és díszoklevéllel kitüntetve. Gabulya Mihály ruhafestő, vegytisztitó, gőzmosó és plissérozó intézete, Nyíregyháza, Zöldség-tér és Vésö-u. sarok. Xélefon 248 Fest bármilyen színeket, Ruhákat vegyileg tisztit, Gyászruhákat 24 óra alatt fest Plisséroz 2—3 óra alatt. Fa ellenében rr | r „JÚLIA*-MALOM GutyánJános fest, tisztit gyászruhákat. 24 óra alatt készít mindennemű bontott kelmét és kendőt mintáz Nyíregyháza. Oszőllő-utca 4.