Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-25 / 289. szám

4 J#lHrmÉir számára. Smuts intervenciójának tulajdonítják azt, hogy az angol kormány Magyarország érdekeire és jövendőjére nagy figyelemmel volt békeszerződésü n k el készítésénél. Protestáns egyházi körökben a magyar békeszerződés tervezetének két lényeges pontjáról tudnak. Az egyik a, hogy Smuts tábornok közbenjárására az angol kormány belefoglaltatta szerződésünkbe a nemzeti kisebbségek védelmét s az egyházak és iskolák teljes autonómiájának biztosítását. Bármiként döntsön is a szövetségesek legfőbb tanácsa Erdély területeiről, az kétségtelen, hogy az ott lakó magyarság számára biztosítják a törvényelőtti egyenlőséget, a teijes politikai és polgári jogokat A magyar békeszerződésben is benne lesz tehát a kisebbségi védelem, amely az osztrák békeszerződésben a következőkép van megformulázva : „Minden állampolgár, faji, nyelvi és vallási különbség nélkül egyeniő a törvény előtt. A valláskülönbség a polgári és politikai jogok tekintetében nem korlátozhat senkit, hasonlóképen nem lehet akadály közhivatalok, méltóságok és különböző állások betöltésénél. Ausztria kötelezi magát, hogy minden polgárának születésre, nemzetiségre, nyelvre, fajra, vagy vallásra való tekintet nélkül teljes életszabadságot biztosit. Azok az alattvalók, kik faji, vallási vagy nyelvi tekintetben kisebbségben vannak, ugyanolyan elbánásban részesülnek és ugyanazokat a jogokat élvezik jogilag és tényleg, mint 3 többi állampolgárok, joguk van tehát vallási és szociális intézményeket, iskolákat és nevelő intézeteket feutartani, nyelvűket és vallásukat szabadon gyakorolni." * A magyar protestantizmus, amely annyiszor védte vérével a nemzetet és küzdött szabadságáért, csak múltjához maradt hü, A nemzet mindenkor hálával fogja méltányolni a magyar protestantizmus vezéreinek nehé« időkben teljesített megbecsülhetetlen szolgálatait. 110 heti szenzációK Epur sí muove — dacára az amerikai tudatlan tudós jóslatának, mégis mozog a föld. Nem hiába könyörögtek egyik közeli faluban nteahosszat sárban térdepelve az egek Urához jámbor síró asszonyok. Meghallgattatott! Gyenge tüzű fénylő napsugaras reggel vezette be a finálénak jósolt nagy napot, amely ímhol bebizonyította, hogy nem pergeti alá utolsó homokszeme földűnk életének, a mindenség homokóráján. Némi erkölcsiavulást vártam ettől a szent félelemtől Vártam, hogy az emberek egymás nyakába borultan váltsanak engesztelő bucsucsókot. Vártam, hogy híres-neves árfelhajtók, iankadtan ejtsék le az árakat, némely ezer percentre dolgozó árusok halotti lepelnek penderítsék nyakamba kelméiket és saraxzák íel sarutlan Iábomat. Vártam a nagy piacon, hogy édesre szelídült kofanyelvek pirosló almát kínáljanak felém. Hogy megenyhült fűszeresek tenyerükoől édes mézzel etessenek, dacára a kiütéses tifHsznak. Mert hiszen már minden mindegy, a semmiségbe való kirándulásra jó kisérő' a bacillus, nem kell esőköpenyeg, nem előny az eleraózsiás kosár és legjobb kisérő a jó szóért jó szóval való jótevés. Csalódtam. Alig hogy Isten napocskája ránk pillantott mondván „a föld váltója prolongáltatott", ki ki maga njesterségét folytatta tovább és törte a fejét a más zsebén. Kárba vesztek a némely divatdámák begyakorolt pózai ar utolsó jelenésre és tűzre kerültek Pompeji és Herkulanum éló'szobrot szemléltető könyvei. A megkönnyebbülés sóhaja szélnek csapott össze és keményre fagylalta Nyíregyháza sártengerét. Egyetlen pozitív eredmény tehát a talpalási ipar fellendülése. Örül mindenki a tovább éléének a „rajtam ngyan ki nem fogsz" diadalérzésével. Akadnak mégis akiknek eszükbe jut, hogy ez a rettegve várt nagy pillanat kinekkinek külön-külön, előbb vagy késő'ob de kér élhetetlenül bekövetkezik. Es azatán is, még:s mozog a föld 1. . . * Nem hiába ajánlottam én Nyíregyházát mintakönyvnek természeti csodákat kereső természetbúvárok figyelmébe. Mert minálunk csodák esnek. Napok óta bújom Brehmst és Linnét és keresem az okozati összefüggést a disznó és a rizskása, a tyúk és a tojá^tétel között. Alig akadt jobbfajta udvar ahol a 42-ős fedezékek mintájára falakkal, galyakkal, disz és dísztelen bokrokkal furfangosan elselyezefct ólakban vígan be folyt volna a röfögő tőke befektetés. És alig akadt kirakat, ahol fehérszemü rizsmezők ne emlékeztettek volna sárga kulilábakra. öe a családi ünnepek i jegyében indáit meg a hét, pengtek a hentes kések és elnémult'az ólak élete. S egyezerre láíhaílan erő szippantotta fel a kirakatok rizsmezőit. A jó tüdőshurkák semmivé váltak rniat a szóló-zérus amiből csak akkor lesz tíz, ha egyes kerül elébe. Mikor egy-egy elszánt háziasszony merészen portyázta végig az üzleteket valamennyi rizskásáért, mégis akadt egy-egy Spliix-areu kereskedő, aki áldozatát boltja mélyébe vonva, hörögte a fülébe: „van de csak a Nagysád résstére". És « nagysád borzalomtól meredő szemmel szúrta le nem, nem a kereskedőt — * kék bankók tömegét, Végezetül pályázatot hirdetek találós kép megrajzolására : Adassék rengő rizsmező, rajta vonagló sertés. Kérdés: hol itt a2 árdrágító . . . * Majd hogy el nem feledkeztem+a tyúkokról. Felnőtt valóságnak vált a gyermekmese : Akarsz házat venni ? Vegyél egy tojást tojásból lesz cirke, csirkéből tyúk, tyúkból sok tojás, kevés tojásból sok ház". IdCszeri alchimía. JStegíletőáéssel szemlélem a tyúkoknak előttünk végberneaő természetváltozását. Idáig a tyúk tojást rakott ka itt volt az ideje, ha volt meleg eledele és háborítatlan vacka. A tyakok között azonban ugylátszik fellépef az ellen kommunizmus, a más portájára hordják a tojásaikat vagy önmagukban halmoznak. Elég az kozzá, hogy hetek óta nincs tojás. És a háziasszonyok area sárgára vált az okkersárga „Tojatin" increganyagátél, amelynek annyi köze a tojáskoz, mint a cipŐKefének a rniiói Vénuszhoz. Elérkezett pedig szent karácsony előző hete. t:s egyszerre kéz alatt annyi a tyúkot érő tyúktojás mintha a termékenység istenasszonya dupla bőség szárút öntene a baromfi ólakra. Nyíregyházán ma egyetlen tyúk naponta átlag három tojást tojik. Ismét rejtvény-kép pályázat. Megrajzolandó nyugvó tyúk, várakozó „deres" — kérdés hol marad a kofa Bacsó Béla: Háborús napokból Itthon is .. . Titkon itthon is csak hull a vér, Feltörik sok selyempuha kéz, Rózsás ajkon hervad a mosoly, A dal fakó s minden szó nehéz . . Óh, ha nem jön meg a várt tevéi, Kömvbe fal az asztali ima S a remény, e félő, gyönge mécs Bevés» a gond éjszakáiba. S ha az éjjen egy szó villan át, Egy hir gránátja ha becsapott, Titkon itthon is csak hull a vér . És itthon is — óh, mennyi halott! Ne nézz az ablakokra Ne nézz az ablakokra, hol Nemrég a boldogság fénylett: Mtstilytalan, ijedt szemmel Keresik a messzeséget. Ne nézz az ablakokra, hol A*t a kit szép rózsát láttad: Árva virág reszket most ott, Mindenik nap haloványabb. Ne állj meg ott « ház előtt, Azt Ű csendet ne figyeld meg, faj, Mtha épp akkor sir fel Árva «ssz«rry, árva gyermek . . . Fáj #tt az is, hagy ember vagy, Az a csend agy vádol téged, Ne nézz az ablakokra, fwl Nemrég a boldogság fénylett S egy nap mindent semmivé tett. Rigómadár Ablakomon bt muzsikái Rigómadár hangja. Megérzik a boldogságnak Édes íze rajta. beragyogja a szivemet, Nem virul most rája : Eltiportan hervad attm Az öröm virága Rigó madár repülj vissza Erdő békéjébe. Odavaló kis szivednek Gyönyörű beszéde. Nefelejtsek bokra fölött Ragvog ott a reggel, Itt meg hitét, boldogságát, Virágok sziromhullását Siratja az ember. Palrona Hallgat mélyen most kicsi szobám, Hajnal felé jár a szorgos óra, Átfutottam bús gondok során És nem értem most sem nyugovóra. Álmok selymén pihen asszonyom, És mellette szunnyad drága csöppiink, Ahogy ide lelkem meghozom, A gondok im eltűnnek közöttük. A Madonna della Sedia Mintha szólna hozzám ott a falon : „Védtm őket, ahogy védi a Kis Jézuskát ölelő két karom.*