Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-25 / 289. szám

1919. december 25 JÍYifOnDÉK. KHii&ogsss&a Hogy juthatnánk magyar pamuthoz, uj kenderhez? A pamutvirág ismertetése A világháború és a rákövetkező sajná­latos események olyan nagy terheket zúdí­tanak reánk, hogy azok elviselésére meg kell többsző'ösen hatványoznunk közgazdasági tevékenységünket, fel kell kutatnunk minden kínálkozó jövedelmi forrást mezégazdaságunk és iparunk fokozására. Legelhanyagoltabbnak látom a cérna­és szövöttáruk anyagának termeiébét. Itt éppen azért egy olyan növényt fo­gok az érdeklődőkkel megismertetni, amely ezeket az anyagokat bőven szolgáltatja s mint ilyen, megbecsülhetetlen. Ez a pamutvirág. E kevesektől ismert növény másfél, sőt jól müveive két méter magasságra is megnő, szárán sarjú dohánylevelekhez hasonló, tizenöt, husz levelet növel. A nyolc-tizedik levél és következő levelek hónajából bontja virágait. Ezek a virágok sötét lilaszinü, apró csilla­gocr-kákból vannak összetéve, mintegy ötven­hatvan, vékony kocsányon ülő csillagocska alkot egy ilyen összetett virágo\ A virágzat labdarózsa nagyságú és egy-egy tövön hat­nyolc van belőle. Kellemes illatok vanilliára emlékeztet. Akár, mint virág is helyet érdemel ker­tünkben A méhecskék nagy ki dvvel száll­nak rá. Nincs virág, amelyen állandóan méz­gyüjtés ne volna Sokszor öt-hat méhecske is meglep egy virágot. Minthogy pedig a vi­rágok egymás után fejlődnek s a virágzás hat hétig is eltart, sőt kedvező időjárás ese­tében két hónapig is, a pamutvirág a legjobb méhlegelő, mert hisz az akác és hárs leg­feljebbb három hétig ad mézelő virágot. Már virága is hasznos, sokkal nagyobb jelentősége van azonban termésének, mely igen jó pamutanyagot ad. Az elvirágzás utáa egy-egy virágzat helyén szivaralaku magvak borulnak össze, ugy, hogy a termésnek tobozszerü képe van. A magvak nyers pamut­anyagot vesznek körűi, amelyet ha kezünk között összedörzsölünk, azonnal észrevesszük, hogy finom pamutanyaggal van dolgunk, amely éppen ugy, mint a melegövi pa » ut­cserje anyaga, pamutá uk feldolgozására alkalmas. Egy másik, nem kevésbbé fontos ter­méke ennek a növénynek, a száráról lefejt­hető szívós háncs Ezt ugy nyerjük, hogy ősszel, az első dér után tőből lemetsszük a pamutvirág kóróit és azokról lehántjuk a héjjat. Ez rend­kívül szívós kötözőanyagot ad, amely jól helyettesíti, pl. befőttes üvegek bekötésénél a spárgát De a háncsot kender módjára fel is dolgozhatjuk és ekkor jól fonható és sző­hető erős szálakat nyerünk. Hogy ez a mai visszonyok között mit jelent, nem kell fej­tegetnünk. A pamutvirág levele is hasznos és pedig dohány pótlására. Valódi dohánnyal vegyítve kitűnő dohánypótló, sokkal jobb az eddig megkísérelt pótlékoknál A legfinyásabö dohányosok is elismeréssel szóin k róla. Még csak arra utalok, hogy a pamut­virág felmetszett szárából tejszerű mirigy­váladék cseppen ki, gyökere pedig a tormá­hoz hasonló Lehet, hogy használható anya­got is tartalmaz. A pamutvirágnak tehát sok íjó tulaj­donsága van. A kertnek illatos és pompás dísze, elsőrangú méhlegelő, pamutanyagot ad, a kender rostjaihoz hasonló fonásra alkal­mas háncsa van mely kötözésre kiváló, végül dohánypótló levelet terem. Haszonnal járna, ha érdeklődést ébresz­tenék e virágos növény iránt s a szakembe­rek figyelme felhívatnék reá. Egy természetbúvár. A kisebbségek védelme és az egyházak autonómiája a magyar békeszerződésben. Mit tettek a magyar protestáns egyházak ? — A svéd király kőzbea­járt Magyarország ügyében az angol királynál és Wiisonnál — Magyar vasárnapok Angliában. — Smuts tábornok szerepe a ntagyar^békeszerződés körül. — Scotus Viator: ellenségből barát. Most egy esztendeje ... A forradalom kormánya szétkergeti a hadsereget, a rend föl­bomlik, minden erő széthull s az országot hatalmába keriti az anarchia. Köiülöttünk hamar észreveszik, hogy a forradalom „vezérei" konok következetességgel az ország meggyöngitésén dolgoznak Az események mind szembeszökőb­ben igazolják ezt a föltevést: a pacifizmus magyar kalandorai térdet-feiet hajtanak s meg­indul az invázió Magyarország ellen. Valami megmagyarázhatatlan dermedtség szakad rá a lelkekre. Abból a halálos ícábultságból, amely az országot ezekben a napokban fogva tartotta, elsőnek az egyház ébredt föl. Magyarország katasztrófájára a magyar protestáns egyház hívta föl leghamarább a külföld figyelmét és jajkiáltásaira olyan tényezők vetették latba befolyásukat, akiknek szava döntő sulyu ott, ahol most népek sorsáról határoznak. Most van egy esztendeje, hogy a magyar protestáns egyházaknak huszonöt tagii bizottsága elindult a külföldre. A delegáció két-három tagu küldöttségekre oszlott és ilyen kisebb csoportok mentek Német-Svájcba, Hollandiába, Dániába, Svéd és Norvégországba, sőt Francia­országba, Nagybritanniába és az Egyesült­Államokba is. Mind a három protestáns egyház­ból : a református, az evangelikus és unitárius egyházból a legkiválóbb egyházi férfiak vállal­koztak a nagy feladatra, olyanok, akiknek összeköttetéseik voltak a legbefolyásosabb kül­földi tényezőkhöz. Svájcba, Hollandiába, Dániába és Svédországba el is jutottak a küldö'tek, azonban Franciaországba, Nagybritanniába és az Egyesült-Államokba ők maguk nem juthat­tak be, sikerült azonban megtalálni a legteljesebb összeköttetést ezekkel az országokkal is. Svájci protestánsok vállalkoztak ugyanis arra, hogy átmennek Franciaországba és a vezető államférfiakat tájékoztatják a magyar kérdésről. Heteken át tanulmányozták a magyar kérdés anyagát és adatokkal, vitairatokkal, me­morandumokkal fölszerelve átmentek. Angliába kiváló holland egyházi férfiak mentek át hasonló küldetéssel; többek között Pont utrechti egye­temi tanár és Cramer hollandi lelkész, akik több mint két hétig tartózkodtak Londonban, sorra felkeresték az angol politikai élet vezetőit és beható tárgyalásokat folytattak velük a ma­gyar ügy érdekében. A magyar protestánsok külföldi propa­gandáját dr. Kovács János István református lelkész, a budapesti theológia kiváló professzora, szervezte meg és irányította itthonról páratlan energiával és lelkesedéssel. Az összeköttetés csakhamar annyira ki­fejlődött és Magyarország sorsa iránt már akkor annyira élénkülni kezdett künn az érdeklődés, hogy Angliából, sőt Amerikából is jöttek át Hágába egyházi férfiak, akik a semleges terü­leten rekedt magyar protestánsokkal érintkezésbe léptek és készséggel vállalkoztak arra, hogy a magyar protestantizmus érdekeinek szószólói és támogatói lesznek. Amikor Magyarországnak egyetlen elismert külföldi képviselője sem volt, amikor a kormány mulasztása folytán semmisem történt a külföldnek a magyarországi esemé­nyekről való tájékoztatása ügyében, akkor hónapokon kérésziül a magyar protestantizmus misszionáriusai képezték az egyetlen összekötő kapcsot Magyarország és a külföld kőzött. Érintkezésbe léplek a külföldi vezető pro­testáns férfiakkal és feltárták előttük azt a veszedelmet, amely a magyar protestantizmust ésheti. A külföldön, ahol az egyház oly hatalmas befolyást gyakorol a politikai közéletre, sikerült az államférfiak figyelmét felhívni a magyar kérdés politikai és egyházi jelentőségére. Elő­adásokat tartottak, röpiratokat, memorandumokat adtak ki angol, francia, német, holland és svéd nyelven, az újságcikkeknek egész halmaza jelent meg a legnagyobb világlapokban és a külföld pontosan tájékozva volt Hazulról is megindult egy nagyarányú propaganda, memorandumok mentek egyházi és politikai kiválóságokhoz az antant-országokba és többek között eljutott Wilsonhoz és Lloyd Georgehoz is egy harminc oldalas nagy emlékirat, amelyet dr. Kovács István budapesti református theológiai tanár készített. Sokat fáradozott ebben az irányban gróf Bethlen István is, aki az ittjárt különböző antantmissziókat nyerte meg az ügynek. Az egyház megmozdulásának csakhamar komoly eredményei jelentkeztek. 1. Nagy sulyu személyiségek léptek so­rompóba a magyarországi protestantizmus érde­kében. Elsősorban a svéd királyról kell hálával megemlékeznünk. A svédek uralkodója interveniált érde­künkben az angol királynál és az tgyesült­Államok elnökénél, Wiisonnál A legmelegebben támogatta ügyünket a holland királyné, hasonlóképen a dán anya­királynő, továbbá Bernadolte svéd herceg, aki­nek óriási befolyása van a világ nagy keresz-, tény mozgalmaiban, azután Söderblom, a hire« upsalai érsek, Svédország főpapja, továbbá Hollandia és Svájc számos egyházi és világi vezető férfia. 2. Megmozdult érdekünkben a több mint száz millió reformátust egyesítő Presbiteri Világ­szövetség, amelynek vezérei nyolc évvel ezelőtt végig látogattak Magyarország nevezetesebb református gócpontjait és igy közvetlen tapasz­talat alapján méltányolhatták a magyar kérdés nagy fontosságát. 3. Gyűléseket tartottak Nagybritanniában a magyar kérdésről. A magyar közönség még nem tudja, de bizonyára jóleső örömmel és büszkeséggel fogja hallani, hogy az angol protestánsok magyar vasárnapokat rendeztek a templomokban, amelyeken a lelkészek a magyarországi hely­zetről prédikáltak. Több száz gyűlést is rendez­tek ezenkívül a protestánsok érdekünkben és a gyűlésekről nagy memorandumokat' küldtek az angol külügyi hivatalnak, Balfournak, aki maga is buzgó protestáns ember. De Anglia és Amerika érdeklődése még ezzel nem merült ki. Küldöttek jöttek, hogy tanulmányozzák a helyzetünket. Itt járt többek között Morehead theologiai tanár, J Hall és Macdonald Wehster angol lelkészek és, hogy milyen óriási változást idézett elő az egyházak mozgolódása Angliának és Amerikának irántunk való vélekedésében, annak legfigyelemreméltóbb eredménye az, hogy Seaton Watson, az ismert angol politikai iró, aki Scotus Viator néven Magyarországról irt munkáiban oly súlyos vá­dakat emelt ellenünk, már is revideálta állás­pontját. Mozgalom indult meg, hogy az ellenségből barátunkká lett Scotus Viator Magyarországba jöjjön és a magyarság sorsáról személyesen győződ­jék meg. 4 Smuts tábornokot, a brit hadi-kabinet volt tagját, aki hollandi származásn buzgó kál­vinista s aki a bolsevizmus alatt egy izben nálunk járt, sikerült megnyerni a magyar ügy

Next

/
Thumbnails
Contents