Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-23 / 237. szám

Nyíregyháza, 1919 •któber 23 Csütörtök XL. évfolyam 237 Cenzúrát : SobMetfui Nioolae Pop Bahfl SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetes : f^esz évre 72 K, félévre 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. == Taniioknak félevre 24 korona. == Alapította JÓBA ELEK Felelés szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ ( Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENVI-ÚT 9. SZAM. TELBrON SZAM 329. POSTACHEOUE 2955t Kéziratokat nem adunk vissza. Magyar renaissanoe előtt Egész nemzetünkön átható ha­talmas szóra volna szükség, mely ntk megrázó erejét az adná ueg, amit mond : elpusz'ulunk ha most meg nem fogjuk tgymás kezét. Akadna e ma oly8n, t>ki a Kos­suthok, Széchenyiek vateai ere­jével fogná össze aszivektt, igaz­ságának delejével állítaná, meg a magyar fórum zsibaját? Aligha. Ma a közös célíörést, az össze fogást hirdető szó szarnyavesz­tetten hull ala, atutötten az el­fogultság, szük láttkör, öüzés, bosszúvágy s mas alig tlemezfee'ő indulatok mérgezett nyilától, amelynek kiiöpitesére olyham»r készen van um mindenki Az ifjú magyar nemzedék öterejii eidejét lt döntöttek á háborús évek fejsztcsa pasai. Talán dvesz tük miat fogvott meg a mcgyar héroszok szama oly kevésre, hogy nincs titán, &ki megmozdítana a magyar glóbuszt. Tuian eivesziüs billentette azok számára az eiő merlegét, akikben sokkal keve sebb a verben. idegikben aáott ösztönös készség a magyar kö­zösség éltesére, semhogy vs>laha is tlszáman tenni tudíak vo na érte és a ma olyan bonyolult ma­gyar probléma megoldásara al kelmasak voln&nuk. • Talán friss (ner^ia forrásain­kat a haboru iitozatos szenve­dései aparztották meg annyira, hogy bkciókepielenségig bágyadt a nemzeti öntudat és kialakulha­tott a cinizoius, a közöny, a kö­zéleti ledér ség, a moralitasnak bianya, mely lthetövé teszi a legdrágább javak negacióját és azt a politikai vabank játékot, amely közállapotainkat ma jel­it m».i ; Kétségtelen, hogy erős, fiatal­ember anyagunknak, a háború­ban iörtént elvesztése nagymér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar közösség olyan könnyen agonizált, de ennek bekövetke­zése sokkal tragikusabb semhogy egyedül az erőmegcsappanás vol­na az oka Annak, aki a nemzeti rekonstrukció nagy müvéhez ön­zetlenül akar hozzájárulni, a bu­kás egyéb okait, egész okozó előzményét világosan kell látnia, mielőtt építéséhez tervet készi tene. E kutaló ír.unkában pedig a tár­gyilagosságnak arra a magaslatára kell emelkednie, ahol az emberi tényeket a tudományos vizsgálat elfogulatlanságával nézik és ku tatják, még akkor is, ha az ered­ményként előálló megállapítás amennyiben a lezajlott esemé­nyekben néki is része volt, akár elhatározásból, akár a politikai jégzajlásra sodortatva — szub­jektive, magára a kutatóra is le­sújtó kritikát tartalmaz. Heroiz­mus ez, de a najiy tá'sadalmi evolúciókat csak a névtelen hé­roszok ereje tette lthetövé, mig a hereiku- vállalkozások héroszi lélek nélkül azzal a katasztrófá­val járnak, amelybe éppen a kö­zelmúltban sodorta tűn*. Azon a ponton aiiunk hogv el­szánt tattek várnak iánk, d-i a fejlődésünk utjaba esett szikla­omlast csak millió (s millió váll egymáshoz levésevei dobhatjuk felre. A közös célra ható munka előtt elszánt akarat s ez előtt, minc előző teJektani tolyamat, érzelemben s az elhatározásra döntő motívumokban ,vaió egy ség kell. Élelmet, célt, elhatározást és akaratot pedig az összességre diktálni nem lehet, ez csak to vábbi fejlődesi zavart okozhat, mert azzal a természetes vissza­hatással jár amelyet a é !en pzabbdságának megsertése m ;n dent'or okozott, hz. fgy közös célra förő cselekvés akaratát- csak belátással erhetjük el A közelmúltak örökre tanúsá­gos konkrétumai e belátás é» be­Játtatás Boeggvőző adatait adják Bacsó Béla Éjjeli orvtámadás A megszúrt detektív — Lövések az éjszakában Nyíregyháza, okt. 22, (A Nyirvidék tudósítójától) Kedden este tizenegy óra tájban két revolver dörrenés riasziotta fel első álmukból a Kállói utca békés polgárait A lövések után fgy sötét alak futott az utca felé, s az elősiető őijárat már csak egy vérben fekvő embert talált a járda kövezetén A rendőrség emberei a se besültben BOJOSS András de tektivet ismerték fel, akit rögtőn beszállítottak a leg­közelebbi őrtanyára, ahol első segélyben részesítették. Bo­ross itt magához térve elme­selte a támadás történetéi. Hazafelé igyekeztem, s ami dőn a Kállói-utca 18 számú ház elé értem, a sötétből egy is-meretlen férfi ugrott elém ezen szavakkal; — Te vagy az a hires de­tektív ? Ismered-e Nyeste Sán­dort? megra­Meglepetésembeu gadtam a férfi mellén a ka bátot és a falhoz lódítottam. Ez megtántorodott, de a kö­vetkező pillanatban ismét ne kem ugrott és késsel az ar­comba szúrt, mire elvágód­tam és elvesztettem eszmé­letemet. Mikor pár perc mutva magamhoz jöttem, láttam, hogy Nyeste mellettem áll és néz engem. Végső erőfe szitéssel kihúztam zsebemből szolgálati revolveremet és rá­lőttem. Erre Nyeste lutni kez­dett, amidőn még egy lövést eresztettem uténa. A lövései azonban nem találtak s Nyeste sértetlenül megfutamodott. Borosst ezután az Erzsé­bet közkórházba szállították, ahol azonnal orvosi segély­ben részesítették. Állapota nem súlyos, néhány nap múlva elhagyja a kórházat. Az esetről nyomban érte­sítették a rendőrségi közpon­tot, ahonnan az ügyeletes rendőrtiszt azonnal intézke déseket tett Nyeste Sándor kézivkeri ésére Nyestét, aki Nyeste Ferenc direktóriumi tag öccse, sikerült, még az éj folyamán letartóztatni s jelenhg a rendőrség logdá­jában várja további torsát.. Kih-illgatásá alkalmával ki­je entet e, hogy nem ttd visszaemlékezni semmire, mert nagyon ittas volt. Véd- kezá­tével szemben azonban már a rendő.ség birtokában van a véres zsebkés, amivel meg­szúrta Borosst. Előre látható tehát, t ogy a bizonyítékok súlya alatt rövide-en lörtdcl­mes btbmerést fog tenni. Vertse K. Andor. Meghivo ez angol vásárra A bukaresti briit konzulátus értesite te az erdélyi kereske­delmi és iparkamarákat, ho^y 1920 febiuár 23-tól március 5 ig Londonban nagy ipaii vásárt rendeznek, amelynek kiegészítő részeit fogják ké­pezni a Giasgowban és Bur­minghaóiban rendezendő kiál­lítások. A kiállításra beérke­zett ipari termékeK jegyzékét a kamaráknak megküldik. Az angol főkonzulátus a kama­ránál jelentkező érdekelteknek egy későbbi időpontban füze­teket is fog küldeni, amelyek az ipari vásárra vonatkozó tudnivalókat tartalmazzák. Százmilliós arany kölcsön a németeknek A Reuter ügynökség jelenti, hogy egy német misszió az argentínai kormánnyal egy százmilliós arany pezatákban nyújtandó kölcsönről tárgyal. A pénzt Németország élelmi­szerek vásárlására fogja for­dítani. Caitax - képviseiípt A „Chemarea" irj Le Mans­ból: A Sortheben megtartott képviselőjelöléínél az 5 köz­társasági jelölt közé, lö5 szavazattal, Cailleax is be­került. Ara 60 fillér. *

Next

/
Thumbnails
Contents