Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-10-23 / 237. szám

s J^YÍRVIDÉK. IS 19. ektóber 23 Hol nyerte meg az entente a háborút? A Marne megmentette Franciaországot — Mikor a németek már Páris előtt állottak — A gigászi küzdelem k washmgtoii munkáskor fereiicia s a nsmstek Félreértések elkerülése végett... • Bukarest, okt. 22. Az „Indreptarea" irja: Az orosz delegáció közli Párisból, hogy a sajtóban megjelent tudósítások szerint, az utóbbi napokban orosz tábornokok és volt magasabb tisztviselők Berlinben szerveztek kormányt Nyugatoroszország számára ésaKurlandban levő német hadsereggel összeköttetésbe léptek. Félreértések elkerülése végett a párisi orosz delegácó kötelességének tartja kijelenteni, hogy csakis egyetlen jogosult orosz kormány van és ez a Kolceag teugernagyé, Omak ideiglenes szekhelylyel. A Danikin kormanya teljesen egyesült ezzel és egyesültek a többi kormányok mind, amelyek Oroszországban alakultak. Trotzkij őszinte Bukarest, okt. 22. A „Viitorul" irja: Helsingforsi tudósítás szerint Troizkij kijelentene a kommunisták egy gyűlésén, hogy a szovjet csapatok nem viselhetnek téli háoorut. s a győzelemre sincs kilátásuk. Memel Németországnál akar maradni (Berlin) A Memel-vidéki H;ydekrug lakossága népgyűlést tartott, amelyen íeihivta a kormányt, hogy az utolsó órában sürgősen kíséreljen meg mindent, hogy a Memelvidék megmaradjon a német birodalom részének, mert ez a terület történelmi, gazdasági és szellemi vonatkozásai nál fogva elszakitbatatianul Németországhoz van kötve. Mivel azonban egyedül nem képes a német szociális berendezkedést keresztül vinni, Németországtól való elszakítása teljes, kulturális és gazdasági összeomlását jelentené. Zavargások és ostromállapot a Saar-vidéken Saarbrückenből jelentik : Andener tábornok falragasz utján a következő kiáíltványt t >tte közé : Dálután négy óra óta Saarbücken utcáig zavarsások fdlynak. A nyugalom és rend fentartása érdekében mint a Saar-vidék legfőbb parancsnoka, az egész Saarvidék fölött elrendelem az ostromállapotot. Egyik párisi folyóiratban érdekes cikket olvasunk arról, hogy a Marne folyó ho gyan meni ette meg a franci kat a végzetes vereségtől. A Marne! Ezt a hiressé vált nevet mindig eszébe fogja juttatni a franciáknak augusztus és szeptember hava. S mindenkor csak hálával gondolhatnak rá. Két izban, a háború kezdetén és a háború végén, a Marne partjain keilett visszaverni a franciáknak a legázolással fenyegető német offenzívát. A franciáknak két ragyogó győzelme lüződik a Marnehoz 1914. szeptember 5 én hat hat német hadsereg, amely 1.4000,000 bán osból á lőtt, megyéinken át t-lőrenyo -auiva, oly hatalmas lökést tett, amelynek lendülete megállíthatatlannak látszott. A németek a cherlerni-i sikerüktől elragad'atva azt hitték, hogy m^g szeptember 15-ike előtt már Ghamps-Elyséesben fognak táborozni. Sőt Párisban is a legroszszabbra gondoltak már és szeptember 1-tŐl kezdve különvonatokon költözködött el a kormáuy és elvitték a minisztérium okmánytárát Bordeauxoa. a muzeális műkincseket Toulousebe és mintegy egymillió párisi lakost s a német invázió elől kiürített francia megyék menekülteit szállítottak folyton a különvonatok. Komolyan foglalkoztak Páris elfoglalásának lehetőségével s a Szajna mögött készültek egy végső csatára. A porosz tróüörokös hadserege előnyomult az Argonneokon át, a würienbergi herceg hadserege az Aisne völgye és Gtialoas közt, von Einem hadserege Gaalons és Beims közt, von Bülow hadserege Beimstől keletre, elő védeivel Estenayban, végül Kluck hadserege, amelynek feladata volt egyenes irányban haladni Pár s felé, az Oise völgyén át. Meaux és Coulomóiers irányában operált. Kluck hadseregének a mozdulata birta Jotfre gene rálist az offenzíva ujabb megindítására a német hadsereg szárnyára dobva a 6. francia hadsereget. Joffre tábornok szeptember 5 én najiiparancsot adott ki, amely így kezdődött: Most egy oly csata kezdődik, amelytől országunk sorsi függ . . . A fracia hadsereg elhelyezése a következő volt: jobbra Sirrail táöornot serege, a mely Verdunre és a Meuse felső folyására támaszkodott; Langle da Cary generális serege a M írnenál állott, délre Vitry le Francoistól, arcvonallal északra; Focü generális serege a Marn alatt Sézanne Milly helyezkedett el. Az összes felállott haderő 900,000 emberből állott, beleértve a 130 000 főnyi angol sereget ie. Sz a sereg szállt szembe a uémet tö negekkel. A katonak ki voltak fárkdva a- tiz napos visszavonulásban, amelyoen éjjel-nappal harcoltak. Az elelmezés nehéz volt. A lovasság minden lova rosz volt. A tüzérségnek nem volt tartalék muníciója. Ilyen körülmények közt kezdődött a csata szeptember 6 án, a Marnetól északra. Szeptember 6-tól 10 ig gigászi küzdelem folyt. Szeptember lO én a csata meg volt nyerve. A német hadsereget visszaszorították az Aisnéig, ahol csak azért állhatott meg, mert a tranciaangol seregnek hiányzott a szükséges muníciója. Négy évvel később, 1918 március 21-én újra a Marnenél állott a német hadsereg. A németeknek lehetett 1.400,000 harcosa. A franciáknak 1 600,000 embere voltlü seregcsoportban. Foch marsall vezette a küzdelmet. Az első marnei csata 5 napig tartott. A második, amely a világháború sorsat eldöntötte, 17 napig tartott. A németek repülőgépekről és ágyukból lőtték Parist. A Marne kétsier mentette meg Párist attól, hogy a németek elfoglalják 'Dolgozz teljes erődből, mert szerencsés ember az, aki dolgozhat Épen ezért ne feledkezz meg azokjról, akik nem tudnak munkához ütni 1 — Az Ujságboltba megérkeztek az összes tóvárosi napilapok, heti és képes újságok. Budapest, okt. 22, Az „Allgemeen Handelsblad" hágai tudósítója ezt rja Németországnak a washingtoni muakáskonferencián való részvételéről : Németországnak tanácsolták, vegyen reszt a konferencián és bizonyára értesültek már a németek a francia és belgamunkásvezéreknek arról a ki jelentestről, hogy a német delegátusok mint egyenlő jogú tagoá jelenhetnek meg a konferencián. Ezzel megszűnt az utolsó akadáiy is, am a németeket a koferenciákról távoltarthatta volna. Németország most már remélhetően a konferencián való részvétel mellet fog dönteni, mert ha ragaszkodnék engesztelhetetlea álláspoutjíhoz, nagyon rossz szolgálatot teane a konferenciának. í ri§i magyar parlament választja az államtanácsot Paris, okt. 22. A ,,Chicago Tribüné" jelenti Budapestről : Friedrich István miniszterelnöknek a régi magyar parlament összehívásával az a célja, hogy három napi ülésezés alatt alkossa meg az uj választási törvényt és egy öttagú államtanácsot válasszon meg, mely a választások tartama alatt vezetni fogja a kormányzást. B szétik, bo*y ebben a tanácsban Friedrricben kívül Lánczy Leó és Wekerle Sándor volt miniszterelnök is helyet kapnának. Anatole Francé a szocialisták jelöltje Bukarest, okt. 17. A „Chemarea" jelenti Párisból: A francia szociá'isták 17-ik osztálya az érteimisé get képviseli. Heaty Guernut előterjesztette, hogy a képviselőjelöltek sorába vegyék fel Anatole Francét, J. Paul Bencourt és V. Bescbt. Nem valószínű, hogy Anatole Francé hajlandó lenne elfogadni a jelöltséget. Egyébként, ha megválasztanák, feltehető, Jhogy a Bourbon palotába épp oly keveset járna, mint amilyen kevéssel látták a tudományos akadémiában azóta, hogy tagnak választották.