Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-11 / 277. szám

s 1918. deeamber 11. Én ott házkutatást akarok tartani ! Addig le tartóztatom ! A szembesítésnél egy pillanatra megtörik Steiger és ennyit mond : Kérem, beismerem valóban vitatkoztunk Löbllel. Az államigyósz : Soffőr volt ez az ember ? Dögei": Ileinte igen! Aztán maga jelentkezett terroristának. (Mozgás.) Sehönfeld Jó*seí 19 éves szahósegéd a következő tan*, vézna gverek«re«, rossaképa eaaber. Mikor a biróság elé áll, Váry foállamggyész felkiált: Ex is terrorista volt! Valéban grotosxk a látvány, ®ssrny is elmosolyodik és sxégyenkoave hajtja le fejét. Sehönfeld elmondja, hogy a szovjetházban volt jaoias 24 éa a kapu előtt állt és a aagy kiabálásra lett figyelmes. Csak annyit vett ki, hogy ant kiáltja*: „Cserny jön, Cseray jöa!" A vezér valóbaa autévai jött Sshön Béla társaságába*. I pillanatba* lövések dör4Oltok el, Sehönfeld kifntett a Mária Valériaatca sarkára és látta Berendet összerogyva a kövezete*. Másnap hallotta, hogy Löbl, Alexaadrovies és Rosen voltak a gyilkosok. Az elaök: Kik álltak közelebb Beread tanárhoz ? T&nu: Seböa Béla, akiaél fegyver is volt. Slaök : Hát Löbl látta-e ? Taaa: Melyik az kérem? Elnök: Löbl álljon fel. (Sehinfeld felé fordul.) Elég jé area vaa, megjegyezhette magának. Sebönfrld kijelenti, bogy a bullához legköxeleb Sebőn Béla álit. Cterny távolabb volt és mire az utcasarokra ért, Bsrend már halott volt. Utolsónak kihallgatták még Ssaloata

1 Stndor terroristát éi Fensrlöseher Lajos mii' szerészt. Elnök ezután szünetet rendel el és közli, hogy következik a Madarász így tárgyalása. Megmondja Cssrnynek, hegy most nem lesz rá szükség. Cserny elmosolyodik, feláll 03 őrével távozik. A ayole napja tárté tárgyaláson most történik először, hogy aines a teremben, ahol a szünet alatt Löbl il fegyveres őre mellett a vádlottak padján Madarász Béla orvosnövendék meggyilkolása A janius 24 iki ellenforradalom alatt Lukács György népbiztos megparancsolta a vörös öröknek, hogy ha valahol világosságot látna az ablakban, menjenek be a lakásba s akr ott találnak, végezzék ki. 1 Az Eskfi-ct 6 szám* házba* levő lakásán jusias 24 én este sz

;gorlitra késxtlt Madarász Béla orvosnövendék Néhány vörös ör kicipelte a lakásbél az utcára, megölte, kirabolta s holttestét & Danába dobta. £z ügyben dr. Váry Albert föállamigyéiz a kővetkező vádinditváayt terjesetette a biróiág elé. Gyilkosság bűntettévei vádolom Löbl Mért, továbbá Max Miksát, Foláasiky Lajost, valamint a szökésben levő Weisz Józsefet, Alexandrovszky Leót, Kövér Lajost (időközben olfogták) Mártó* Istváit, Vajda Ignácot, Uerbies Jánost. Bávid János, Kopf Nándor vörös őröket és régül a szökésben levő Lakács György népbiztost, mint íelbajtót. Egybe* ngyanexeket rablás bűntettével is vádolom, mert Madarast: Béla meggyilkolása után az áldozat aranvéráját, láncát. 1000 K készpénzét, ruháját, cipőjét abból a célból vették el, hogy anokat jogtalan*! eltalajdonitsák. A legfőbb tanács elfogadja Apponyi Albert grófot a békedelegáció elnökének Newyork, deeember 10Az ötöstanáes azért határozta el magát, hogy azonnal meghívja a magyar békedelegáa»ot, mert Sir George Clarknak jelentéséből kitűnik, hegy Magyarországod most szilárd kormány van. A legfőbb tanács valószínűleg elfogadja Apponyi Albert grófot a békedele gáeió elsökéaek, noha Apponyi kemény ember hírében áll még a magyarok között is. Megalakult az oj román teán? Bukarest, dee. 10. A ko»raáayválság megoldást ayart. Vajda Sándort tegnap kíhaiigatásoa fogadta a király ós megbízást adott neki a kormányalakításra. A kihallgatás hasz psreig tartott. Vajda a kihallgatás után ezoanal lakására sietett, ahova értekenletet hivott össze. Ás értekezletre a parlamenti blokknak azokat a tagjait hivta meg, akikből kormányát összeállítja. Msnia Gyala nem vállal tárcát, sem fioga Oktavíáa. Az erdélyiek közül Vlad Aarélt, Popovies Mihályt és Braniste Valért emlegetik, mint ax uj kormány tagjait. Böntés az aláirásrói Az uj kerm&ny elhatározta, hegy a békeszeesőAést alá fogja írni, a médositások következtében, amelyekről két külön futár hozta el az utolsó jegyzckbt Párából. A szövetséges hatalmak bukaresti képviselőit az aj román kormány már értesítette is, hogy a békeszerződést alá szándékozik irai. Ez elhatározásról drótnélküli távírón jelentés*, küldöttek Párisba. Ezssal a külügyi válság elintézést nyert. Az ország végre jelentékeny módosításokhoz és engndméayekhez jutott A békeszerződés aláírásának ilye* formáját az erdélyi politikai pártvezérek jelentős sikerének tulajdonítják. Maniu Gynla és Goga Oktavíáa az erdélyiek mai és tegnapi párt értekezletén bejelentették azt a megoldást, amit nagy megnyugvással fogadtak. A módosítások 1. Kihagyják az osztrák békesseraődés bevezstőrészéOől azt a passzust, hogy a berlini szerződésbea Románia függetlensége esak feltételesen volt elismerve. 2. Kihagyják a zsidékérdésre vonatkozó pontokat és elégtótelképea kinyilvánítják, hogy ez a probléma Romániába* már törvény-rendelettel el van intézve. 3 A Népek Ligája lemond minden oly kérdésbe valö beavatkozásról, melyekre nézve Románia szükségesnek látja, hogy azok az etnikai kisebbségekkel egyetértve, törvényhozás atján oldassanak meg, mart a Népek Ligája a maga külön szempontjait nem érvényesítheti és igy esupán e törvények megalkotásánál fog majd közreműködni. 4. A tényleges állapotok megvizsgálása ntán a helyi határok ratifikálását biztosítják. Módosítják a választójogi rendeleteket Budapestnek harminckét képviselőt A választási eljárásra és a kerületi beosztásra vonatkozó kormányrendeleteket a minisztertanács annak a terveretnek a figyelembevételével tárgyalja, amelyet a baloldali pártok a rendeleteken végrehajtandó módosítások ügyében a kormány elé terjesztettek. A nemzeti demokratapárt, a kisgazdapárt és a szociáldemokrata-part a módosítások ügyében már tárgyalt dr. Mihályfíy Vilmos belügyi és dr. Kassay Gynla igazságügyi államtitkárral és a legtöbb kérdésbe* megegyeztek, a többi módosításra nézve pedig a minisztertanács dönt. A baloldali pártok első kívánsága az, hogy a fővárosi választókerületek és az ánálló képviselőküldési joggal felruházandó városi és községi kerületek számát sssporítsák. Az 1914 évi XV. törvénycikk, amely az országgyűlési képviselő választó kerületek megállapításáról intézkedik, Budapestet huszonkét kerületre osztji fel. I

A íőváros jelenlegi népességét pontosan megállapítható adat nínes, de hozzávetőleges becslések szerint a háborús esztendők ós a megszállások kővetkezteben idaözönlött menekültekkel együtt a főváros lakossága körülbelül másíélmillió, De ha euik egy és negyed milliót veszünk alapul tekintetbe vesszük azt, hogy a régi Magyarország régi lélekszámú fővárosában a huszonkét képviselő nem volt a népesség számarányának megfelelő akkor egy megkisebbedett Magyarországban egy megna gyobodott fővárost, népességénél és kulturális fejlettségénél iogva feltétlenül megillet legalább harminckét kerület. Ami a vidéki városokat illeti, az 1914 évi törvény egész sor olyan önálló képviselőküldési joggal felraházott városi és községi kerületet szüntetett meg, amelyben a lakosság száma az 1910 évi népszámlálás adatai szériát megközelíti vagy felülhaladja a húszezret. Az S ilyen városok és községek szintén igényt tarthatnak a képvisslőküldísi jogra. Így megszüntette az 1914 évi törvény a kivetkező városok képviselőküldési jogát : Eger 28000, Hajdúböszörmény 2S000, Pápa 20150, Gyöngyös Í8Ü03, Békés 26000, Csongrád 25800 és Szarvas 25900 lakossal. A törvény tíz oly városi és kozséji kerületet szüntetett meg, melyeknek lakossága felül van húszezren. Békéshez példáül hozzácsatolták Menőberényt, amelynek .13000 lakosa van. Szarvashoz két közságet, Hajdúböszörményhez hármat, a 18000 lakosú Gyöngyőshöz 18 községei, a 28000 lakosú, Pápához 14 községet. Más községgel egyesítették Szombathelyet, ameiynek 30000, Mezőtúr amelynek 25006, Karcagot, amelynek 22000 és Sátoraljaújhelyei, amelynek 20000 lakosa van. Egy kerületté alakítottak olyan községet mint Erzsébetfalva és Kiípast, holott mind a kettőnek 30000-et felülhaladó lakosa van. A további módosítások, amelyekről a minisztertanácsnak döntenie kell. értesülésünk szerint a következők: 1. A választói névjegyzék ne két napra, hanem nyolc napra tétessék ki közszemlére, hogy mindenki megtehesse észrevételeit 2 A választási eljárásban a bírói személyek hivatása szigyruan elválasztandó a közigazgatástól. Kívánják, hogy a választási biztosokat ne a belügyminiszter, hanem az illetékes ítélőtábla válassza meg teljes ülésében. 3 A választási biztos az esküt ne a közigazgatási tisztviselő kezébe, hanem az illetékes biróság vezetőjének vagy helyettesének kezébe tegye le. Általában azt kívánják, hogy azt a magas közjogi funkciót, amit a bírák betöltenek, teljesen függetlenítsék a közigaz| g&tási hatóságoktól. 4. Közhivatalokban, iskolákban, templo' mokban és imaházakban miadennemü válasz{ tási agitáció tilos. Hivatalán kivül minden í tisztviselő szabadon nyilváníthatja véleményét. í. A választási agitáció teljes szabadsága szóban és írásban. Megfelelő biztosítékok. [ Az a közhivatalnok, aki jogosulatlanul vagy illetéktelenül, birói paranes nélkül sajtóterméket lefoglal vagy elkoboz, hivatalvesztéssel sulytandó. 6. A választási helyiségnek az a fülkéje amelyben a titkos szavazás történik, teljesen elzárandó, hogy a választót senkise befolyásolhassa. 7. Az összeirási biztosokat a fővárosban ép ugy, mint a vidéken a polgármester nevezze ki, nem pedig a belügyminiszter. A kötolező szavazás kérdésében e vélemények a baloldali pártok között is megoszlanak. Ezt a minisztertanács állásfoglalása fogja véglegesen eldönteni. József főherceg a nemzeti hadseregért József főherceg a nemzeti hadsereg céljaira 200.000 koroaát adeaiányozott.