Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-11 / 277. szám

Nyireflrháem, ISI® dccencber 11. * Csütörtök XL. évfolyam 4 277 Omni: pKOtUl 63pÍtlH M CÍZIMS. SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA S?«fizetés: Egész évre 72 K, télévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. •--;, •. Tanítóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelőt szerkesztő Dr S. SZABÓ LÁSZLŐ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELErON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29851 Kéziratokat nem adunk vissza. Szamueli György bünpöre A mindenki által gyűlölt és retteget Szamueli-dinasztia egyik fiatal sarjadéka ül a vádlottak padián. Mióta nem volt szerencsénk látni, mngnőtt és meghízott. Arcán nem latsaik a megbánás, cinikus egykedvűséggel méri végig a közönséget, a hölgyeket, akik az ő kedvéért jöttek ide, öltözködtek ki, hogy jelen lehessenak a kommunista tárgyaláson s közvetlen közelből szemlélhessék az ártalmatlanná tett fenevadat. A vádirat felolvasása után bizonyos csalódottság fogja el a hallgatóságot. Hát ennyiből állott Szamueli György bünlajstroma ? Öszszesen ncgy rendbeli izgatásról ván szó. Az első a proletárdiktatúrának a munkástanácsban való bejelentésekor, a második a hírhedt Zöldség-téri gyűlésen, a harmadik a diákszakszervezetben, a negyedik pedig egy zárt m«nkastanácsi űiesen történt. Mikor a aaeionáléját kérdi tőle Szabó László tanácselnök és a vallására kerül a sor, ezt feleli Szamueli Qyörgy: Zsidó vallásban születtem, azonban hiszem az Istent, Krisztust a szépet és a jót. Furcsa volt ezt hallani attól, aki nemrégiben még az ateizmus nyilvános hirdetésével botránkoztatta meg az istenhivő embereket. Ait lehetett volna következtetni, hogy Szamueli vallomásába* a politikai meggyőződést is meg fogja változtatni, de nem. Hi maradt a Marx elmélethez, amelyet Proudhon müveivel együtt olyan sokat tanulmányozott. Általában müveit és eszes ember benyomását kelti. Németül és franciául beszél, rengeteget olvasott. A kérdések feltevésekor akaratlan is izgalmas vita fejlődik ki az elnök, illetve az államügyész és a vádlott között melynek során öles intelligenciát árul el. Csak azt nem értjük, kogy ilyen képzett agy* ember miként merülhetett bele annyira a fertőbe és lelkileg hogyan durvulhatott el annyira. Petőfitől, Madáchtól és Bernhard Shaw-tól citál mondásokat és kifejezéseket, ugyanolyanokat, amelyekért most az államügyész ellene vádat emel. Mikor a bolsevizmus térhódításáról beszél, francia közmondást idéz : „ az éhség kihajtia az erdő farkarait." Gazdasági s nem erkölcsi okokra vezeti vissza a kommunizmus kitörését. A szocializmus tanaitól erősen át van itatva. Természetesen a históriai eseményeket is a materializmus szemüvegén át nézi. Erre val a diákszervezetben elmondott és inkriminált beszéde. Általában véve tagad, amiket pedig beismer, azokat hosszasan magyarázza. A tanukat elsősorban a zöldségtéri népgyűlés lefolyására nézve hallgatják ki. Ezek, szerencséjére Szamuelinek, nem sokat tudnak s általában azt vallják, hogy ő csak megnyitotta az uiést, az izgató bestédet juoűban Gzamueli László mondotta. Eötvös Dénes pincér meg volt döbbenve, amikor Szamueli László azt mondotta, hogy nincs Isten, Bleier Márton főpincér pedig ugyanekkor „köpött" egyet és mindketten eltávoztak a gyűlésről. Aszalós tanú arra emlékszik, hogy a népgyűlés üdvözlő táviratát Szamueli György szövegezte meg s ebben Kun Belát „fenkölt szellemű apánk"-nak titulálta. Ezt maga Szamueli sem tagadta. Kifejtette, hogy ő Kun Béla tudása, képzettsége előtt hajolt meg, tetteivel azonban nem azonosította magát. Mindig ellensége volt a terrornak s több enetre hivatkozik, amikor ezen álláspon/ját k fejexésre juttatta. Az elnök azon kérdésére, hogy miért nem igyekezett Tibor és László bátyjait ennek a felfogásnak megnyerni, azt feleli: az az én legnagyobb bűnöm, hogy Számbeli Tibornak és Lászlónak vagyok az öccse! A tárgyalás további lefolyását bolnapi számunkba* közöljük. Kevéssel kilenc éra atán Stokker eleik eq sunyította « tárgyalást. Folytatják a B»rend-«g7 tanainak kihallgatását. Az első tanú Rossnfc'd Margit mafántisatviselöné, ah ae Orsxagházban volt gépiróüö. Ismori Cserayt és ®íeígert ős M OrMágkázbél itmesi Englenderl is, aki megkért* egyszer, hogy küldje el ftouá Radét, me#abarja kóréi, hogy sse valljon ellene a Beveadűgyhan Rosenfeid Margit kSeölU, Englenderrel Radé lakása einét és tudsmása szerint meg is törtéit a találkozás. Englender Rosenfeld Margitnak ajándékot igéét szolgálatai fejében, de nem adott semmit. • kévetkezé tana Stíiner CUrjely, aki a srovjeíháafcan volt alkalmazva, misst pincemester. A saesatilalom idejében i kezelte a népbistesok korát és pezsgéjét. Mmendja, kogy jvain* 24 és mikor estefelé a siovjetbásba mist, látta a Mária Valléria-ateábaa Berend tanti kelHestét, Bgy oresa kommnnistátél megkérdette, miért létték agyon, azt a válásit kapta, hogy a« illető act kiabálta, „Le Kna Bélával" és fekőr zsebkendőt lobogtatott. Benn a ssovjetkásbaa egy terporisla kangosan kiabált : „Jaj a barsaujnak." faael is beszélt BeresA agyonlövetéséről, de kegy ki volt aat aem tadja. Befejezték a Berend-gyilkosság tárgyalását Madarász orvosnövendék gyilkosainak felelőségre vonása megkezdődött A terroristák bfiapSre Az ellök: Milyen ember volt ? Steiner : A nevét nem tadom. Hosszú, sovány, beretvált ember volt. Az einök : Zsidó volt? Steiaer: A nevét nem tudera. Steiner elmondja, hegy nem látta, amikor a hullát kifosztották, de este tiz éra tájban mikor hazafelé meat, látta, hegy négyen a Duaa felé eípelik a holttestet. A védő: Cseray nem mondta később magának, begy kilőtte le Berend tanáJt ? Steiaer: Néhány nappal később mondta Csaray, hogy Sehőn Béla lőtte ágyon. Én azonban nem ismertem Sehőn Bélát. Ujabb tanú Kántor János soffőr, aki látta, hegy Steiger ós Löki lőtt Berend tanárra A tanút sxemkesitik Löbllcl, aki mikor Kánkor szemébe mondja, hegy é lőtte le Berendet emelkedett kangon vágja vissza: Sz bazngság ! Az elnök Ilyen hangon itt nem leket buxélei Legfe!j»kb ftst mosdja, hegy ne® fs I lel meg a vaiéságnak Löbl : Hát nem felel meg a valóságnak. | Kántor soffér nem látkatta a Timr István-uteábúl, hogy én lőttem vagy sem. Kántor : Én is láttam és látta K«eker János soffőr is, aki ma is a kelfigyminisKtériumban szolgál. A tanút megesketik »a!lomásara. A kivetkező tana Brinda Antal detektívfelügyelő, akit a Berend-ügyben a nyomozással bíztak meg, mikor az entente missziók sürgették a vizsgálatot Kun Bélánál és Jancsiknál. Á vizsgáist során megállapította, hogy a gyilkosság tanni Weisx Jézsef ée Somogyi Lássló véres katonák tettesei Steiger János, Löbl Mór, Rosen Antal, Steiger, Lééi és Résen, akiket egyenként hallgatott ki a főkapitányságén, beismerő vallomást tettek előtte jálius 20 ka táján. Vallomáankat nem vette jegyzőkönyvbe, mert félt a terroristáktól. Csak jegyzeteket késaített, de ezeket későkb megsemmisítette. Besendné az elnök kéviésére elmondja, hogy az értéktárgyak még mindig a főkapitányságon vana&k. A ssembesitéskor Lékl elismeri, kogy beismerő vallomást tett Brinda előtt, de esak (Menekedett. Steiger tagadja, hogy ő beismeré vallomást tett volna és most már Brinda sem mert határozottan állítani. Mara János és Reiss Árpád terroristákat kallgatták ki ezután. A következé taaa Dégei Imre, a snovjetkáz hírhedt paraaesnoka. Viszszatassitó igazi gonosztevő arc. Aanyira állatia> az aroa, hogy a közönség sorai közt a megdöbbenés moraja fut kereszttl. Dögei elmondta, kogy Steiger ée Löbl vitatkoztak, bogy ők a gyilkosok. Yáry főállamigyésa: Maga volt Kan Béla őriégének a paraaesnoka ? Igen tizenegyen voltnak. Igy ember miadig Kant kisérte, egy másik f«dig az ajtó előtt állott. Berend tanár felesége előkbte jön : Kérem a szemébe mondom, hogy engem le akart tartóztatni, mert Kun Béiát kerestem. A fejére atött és igy uólt: Hopp maga Berend özvegye ?