Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-10 / 276. szám

1919 december 10 Jífönrajfcr 3 Dr. Lakafos Ernő bünpö réneh befejezése A vád és védbsszédek — Hét hónapi börtön, három évi hivatalvesztés — A Nyirvidék tudósítójától. — Dr. Lakatos Ernő bünpörónek harmadik n

apján voltak a legérdekesebb tanúvallomások, sajnáljuk, hogy azokat helyszűke és papirhiány m|att teljes egészükben nem hozhatjuk, csak f tosabb vonásaikban. o

n Mikecz István alispán a proletárdiktatúra kitörését megelőző éjszakának, s dr. Lakatos kineveztetésének történetét mondja el. Kijelenti, hogy dr. Lakatos kinevaztetését nem tartotta törvényesnek, mert az kinevezési okmányát sohasem mutalta ba neki, és nem is jelentkezett náia hivataiosan, Az tény, hogy későbben meg volt elégedve működésével, de az nem igaz, hogy ő, amikor Lakatost értesítette, hogy távoznia kell állásából, akkor azt mondotta volna, hogy csak legyen türelemmel, majd meghirdetik a jtályá atot, s akkor majd kinevezi lökapitánynak. Már azért sem tehetett ilyen kijelentést, mert a rendői kapitány kinevezése a főispán hatáskörébe tartozik. Arra sem emlékszik, hogy dr. Lakatos az állását önként felajánlotta volna. Dr. Reccs Kálmán polgármester, miután hivatalos esküje alól Szabolesvármegye alispánja feloldotta, nagyjából ugyanazokat mondja el, mint Míkeez István alispán, hozzáfűzve még azt, hogy dr. Lakatosnak Nyíregyháza rá res tanácsa, távozása alkalmából köszönetét fejezte ki eredményes müKödéséórt Izay Géza readőrfőfelügyelő dr. Lakatosnak rendőrkapitányi működéséről mond kedvező vallomást. Téger Béla és Jakab József a Szabolcsi Hírlap betiltásáról és papirkészletének elkobzásáról vallanak. Vallomásuk terhelő. Male3ko«cs János detektív a Szamuelii merénylőinek nyomozásáról tesz vallomást. Mikor a nyomozás irányára Lakatostól felvilágosítást kért, ez azt mondoita neki ugy csinálja, hogy a kecske is jó! lakjon, a kaposzta is megmaradjon. Kiss Róland és dr. Tompos Endre is vallomást teszuek, Kiss Róland logikus okfejtéssel, szabatos előadásban magyarázza kormánybiztosi szereplését és a kommunizmus alatt történteket, amennyiben azok a dr. Lakatos ügyével összefüggésben vannak. Higgadt modora és előadásából kicsillanó éles logikája érdekessé teszi. Dr. Tompos bricsessz nadrágban jelenik meg. A fogság rettenetesen megtörte. Mikor azt kérdik tőle, hogy mi a foglalkozása, azt feleli: rab vagyok. Egész megjelenése és viselkedése végtelen elkeseredésre vall. Réviden végeznek a kihallgatásával. A túszok kihallgatása utáa, amely nem tartalmaz egyebet, mint dr. Lakatos hiábavaló kísérletezését tzok kiszabaditasa iránt, befejezik a bizonyítási eljárást. A vád és védbeszédebre vasárnap folyamán került a sor. Vasárnap Három napja folyik Lakatos Ernő volt rendőrkapitány bünpörónek tárgyalása s a tanúvallomások csak a harmadik napon, szombaton az esti Órákban fejeződnek be. A lankadatlanul érdeklődő nagy közönség vasárnap reggel már a vádbeszéd és a védő beszédének meghallgatására gyűl össze- A terem szorongásig

6megtelt s egyre jönnek az érdeklődök. A teremajtókat végül is el kell zárni. A birói tanács más helyén ül, minden szem az államügyészen van, aki mély csendben, feszült figyelemmel kísérve emelkedik szólásra. Künn ídlhős, esős, szomorú délelőtt s a vádbeszéd, amint első szavaival a ránktörő rendszer fájdalmas előbontakozását vázolja, szigorú mementó, mely a bus délelőtt kátteréből mólyen a szivekbe talál. Az ölnegyedórás vádbeszéd a következő aposztrófalással indul meg. Beborult az ég. az emberek hangulatán nehéz, szomom köd, amelyben a reménységnek csak halvány gyertyaszála világít. Négy esztendős vesztett háború súlyos csapásaitól földredöntve, aióltan fekszik az ország A harctérről leroogyoit, szomorú katonák jönnek, otthon beesett arcú, panaszos szájú gyermekek fogadják, ha ugyan az otthont tel nem dúlta, — megint csak —^a háború, tii A véres markoláshoz szokott kéz ökölbe szorul, hatalomra vágyó, üres fejű álmodozók uszítására felkavarodik az indulat és kirobban a forradalom! Az állami főméi óség képviselője szalmabáb, aki meredt bábk&rjaival nem tud mit kezdeni az ölébe hullott hatalommal, üvegszemeivel tehetetlenül bámul, mikor pedig háttérben álló kezek megindítják a gépezetet, meggyőződés nélküli, hamis jelszavakkal, hatalmának egyetlen támaszát, a hadsereget szélnek ereszti — a fővárosi utca nép szenvedélyének játékszerévé válik, tehetetlenségében gurul a lejtőn, raig végre oda hull az általa erkölcsileg fegyelmezetlen, lezülesztett, katonának már nem mondható legyveres csőcselék szuronyai közé Báb és mester eltűnnek a színpadról, de az előadásnak még nincs vége. A nézőtér semmittevő naplopói, statisztának állítva a karzat csőeselékét, fellopakodnak a színpadra, — államot játszani. Azon veszi észre magát a közönség, hogy a saiki boltos fianak fején királyi korona ragyog, a szomszéd utcai fekereskedő ludtalpu fia tábornoki ruhában feszeng, gimnázÍ3ta fiu pedig kultuszminiszter. A közönség vállat vonva haza indul és halálravált arccal csak akkor torpan vissza, mikor látja, hogy a lezárt kijáratok felől fegyverek csöve mered felé, éretlen sihederek állanak mögötte de a gépfegyver akkor is halált oszt, ha ravaszát nem harcedzett katona, hanem tiz éves gyermek nyomkodja. Ékszerükből, pénzükből, minden vagyonukból kifosztva, lehúzták róluk a iuhat ós mikor már a nőktől is elrabolták a szemérem hímporát, mindnyájukat kirúgják a d.dergő éjszakába. A kulisszák mögül megkínzott emberek halálordítása hallik é3 a színpad peremé ről lassan megcsordul a hiába annyiszor pazarolt, szenvedélyes, átkos drága magyar vér. Ez a szinház nálunk március 21 én kez dődött, abban Lakatos Ernő a rendőrkapitány szerepét játszotta. A vad beszéd ezután a bizonyítás anyagát összegezi ós csoportosítja Igazoit, hogy Lakatos Ernő bitorolta a rendőrkapitányi hivatalt. Tanúvallomások bizonyítják, hogy mikor elfogadta a rendórkapitányi áuást, tudta, hogy egy uj rendszer, a tanácsköztársaság tzolgalatába áll. Azon az összejövetelen, ameiyet Kiss Rc^nd a március 21-én éjjel érkezett táviratra hivott össze, Kiss Roland közölte, hogy gyökeres változás állott be, tiszta szocialista kormány alakult. Az értekezlet Lakatos lakásán volt, őt az elsők közt tájékoztattak az eseményekről s ö tudatosan adta szolgalatát J.Z uj rendszernek. Megbízatása nem törvenyes ér intezkedosei sem azok. Ezzel a jóhiszeműséget hangoztató védelem s az abból vont kö vetkezietesek megdőlnek. Tanúvallomások bizonyítják, hogy a tanácsrendszert szívvel lélekkel szolgálta s érzelmeinek többször kifejezést adott. Móricz Zoltán tanúnak vádlott felesége mondta, hogy nem ment volna hozzá, ha tudja, hogy ilyen nagy mértékben odaadja magát a tanácsköztársaságnak. Az első munkástanácsi gyűlésen lelkes örömmel számolt be a fegyverek elrekvirálásáaak eredményiről. A Szabolcsi Hírlap beszüntetésénél a kiadó ós szerkesztő eiőtt szemrehányóan kijelentette, hogy megvetéssel dobta el magától a lap elkobzott számat, amely ahelyett, hogy a tanácsköztársasagot üdvö zölné, reakciós vezércikknek ad helyet. A rendőrlegénység fegyelme meglazul, elrendeli, hogy többé ne legyen „ur

l

i c*ak „elvtára" a tisztekkel való érintkezésben. A harangodi beszédben elkövetett izgatás igazalva van. A vádbeszéd részletesen rámutat ennek kétségtelen bizonyítékaira, Vádlott „a bárók, grófok, urak ellen beszélt, akiknek, mint dologtalan heréknek pusztulniok kell. ők vitték vágóhidra a népet". Majd a négy rendbeli zsarolás bizonyítás anyagát tárja fel sorra a vád. Mefállapitja, a zsarolás kritériumait. Aztán a vádlott általános ténykedéseit jellemzi. A vádlott simulni igyekezett minden változáshoz. Állásához íznó jan ragaszkodott. Lemondhatott volna, nem tette. Mikor a románok bejöttek és még nem alakult ki teljesen az eltávolítandó tisztviselőkről a felfogás, ő marad s most is örül ennek minden körülmények között görcsösen kezében tartja a vezetést. Mikor lemondásra szólítják fel, ijedt arcai hallja nem ismeri el az okokat, amiért távoznia kell. Előrelátó hogy, minden körülmények között megmaradhasson. Minden oldalról szimpátiát keresett. A védekezés többször igen szép erköUei bizonyítványt állított ki róla. A vallomások előzékenynek, pártatlannak mondják, aki nem tett külömbséget proletár és burzsoá között, kötelességiudóan segített mindenkin. £ védekezés azonban nem dönti meg ügyész álláspontját, hogy vádlott a tanácsköztársaság fent maradása érdekében működött közre. Egy rendszer tartósaágát kötelessógtudé tisztviselői biztosítják legjobban. Budapesten, a tanácsköztársaság gazemberei siettették a rendszer összeomlását. Itt rendes mederben folyt sok minden Igaz, hogy pl fegyvert tartani nem lehetett, valasztaní nem lehetett, de nagyobb zaklatások nem voltak. De éppen az a magatartás, mely ezt lehetővé tette, nagy mértékben támogatta a tanácsrendszert. Vádlott magatartása eéltudatos volt, a tanácsrendszer meggyökereztetése érdekében, amelyet sokkal inkább szolgáltak a rendszernek, ő hozzá hasonló okos katonái, mint a hatalomért mohón kapkodók éa azzal visszaélők. Vádlott többször hangsúlyozza, hogy o szociáldemokrata, A kommnnista és szociáldemokrata pártok lényegében azonos elveket vallottak, a célhoz vezető ut kérdésében azonban nagy eltérés volt a két párt között. Mikor azonban a cél a szociáldemekratáktól soha nem remélt időben váratlanul megvalósult, a szociáldemok;aták is habozás nélkül ragadták magukhoz a hatalmat s a két párt egybeolvadt. Aki akkor is meggyöződeses szociáldemokrata volt. félreállt. Vádlott azonban nem ezt tette. Nem állt szerényen félre, mint aki, mint igazi szociáldemokrata nem helyesli a kommunizmus eszközeit, hanem a tanácsköztársaság érdekében álló rendőrsapitánvi állást elvállalta. Majd aira tér a vádbeszéd, hogy vádlott interpellált, miért nem tette az ügyész vád tárgyává többi ténykedését is, továbbá azokat a rekvirálásokat, amelyeket a román megszállás óta eszközölt. Többi ténykedése nyomozás alatt van, a törvényes hatalom hozzájárulásával végzett rekviralása pedig nem büntetendő cselekmény. 0 azonban bitorolt állásban, a tanácsrendszer fenmaradása érdekében rekvirált, amivel zsarolást követett el. Vádlj államügyész ezek után Tiroazt István ügyóra tér át, aki két zsarolást kötetett el. Vádlett & bűncselekményt beismeri. Bt-