Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-12-10 / 276. szám

4 JSCYÍRÍTIDÉK, 1919. december 10, ismeri, hogy kétszer is lövöldözött hatalmaskodásból. A vád beigazolt. A vádbeszéd elhangzása után dr. Elekes Aladár védő ügyvéd emelkedik izólásra. Védőbeszédének gondolatmenete a következő: A vádló ügyész ur — mondotta — különös tekintettől arra is, hogy az itteni perek bizonyos vonatkozásban hangulati perek is, szükségesnek látta allegóriával vezetni be vádbeszédét. Ma a szomorú nap i* segítségére jött. Erősen a kedélyre ható miliiőtől aláfestetten vonultak fal azok a szomorú jelenetek, amelyek Magyarországon a közelmúlt időkben lejátszódtak. Ha azonban a kőzvádló az igazságot ugy akarta mérni, ahogyan azt ilyen történelmi akkordok magütéaénél mérni keli, észre kellett volna venni a válottat is, amint harminchat hónapig tűzvonalban teljesített négy évi harctéri szenvedés után, testbon, lélekben kifáradva ugy jött meg, mint sok százezerje az országnak. Nem látta meg a vádlott hazatérő íáradt alakját. Érről csak egy kérdése volt: Megsebesült e? Vádlott azt felelte: — nem. Nem tudom, mennyiben fokozta le ez vádlott érdemeit. A harctéren szenvedik közül nagyon sokan viaszajöttek s ha azt mondjuk róluk, hogy nem haltak meg, ez nom lekicsinylés. Lerongyolódva, faradtan jött haza vádlott is telve keserűséggel, hisz sem a háború okáról, »em sok más egyébről nem világosította lel őt sem senki, csak akkor, amikor azon az augusztuson hallották, hogy a háborút elvesztettük. E keserűséggel jött haza. Nem a pihenés karjaiba vetette magái. Fosztogatás veit Rakemazon, melyre vádló nem tartotta szükségesnek kitérni. Miker a fáradt ember hazajött és látta, mi történik, nem a pihenés veit első vágya. Harmad magával kiment egy szerelvényen Rakamazra és a fosztogatást és zavargást elfojtotta. Ezt védő felhozza, mert vádló a használt allegóriával és a beszédje régén használt politikai elmefutásával ugy állítja be vádlottat, mint aki rajongott a ránktörö rendszerért ós örömmel szolgálta azt Ögyész következtetése és vádlott lelkülete közt nagy ellentétek vannak. Aki első feladatának tekinti, hogy ha kell, hazáját áldozatok árán is szolgálja s bajban is kötelességét teljesítse, az nem lehet izaturálva a nemzetközi komromunizmus érzelmeivel. Azt nem lehet ugy beállítani, mint egyik szereplőjét annak a színjátszásnak, ahol tisztán az önérdek, a stréberség, alacsony nézőpontok vezettek, ellentétben a gavallér és hazafi gondolkodásával. Vádlottat megkérdezték, mivel foglalkozott. Igy felelt: Mikor a háború kitört, a fegyver kiütötte kezéből a tollat. November l én hazajött állás, kenyér, foglalkozás nélkül. A remény és esüggedés szirtjei között egy gyertyafény tartotta fenn lelki egyensúlyát, nogy nem merült kétségbeesésbe. ©sz óta vezetője volt özv. Levelekiné gazdaságának. Uj helyzete tényéből nem szabad levezetni azt, hogy nem lett volna mostan szüksége állásra, foglalkozásra. Kilátása volt házasságkötésre, ambíciója azonban, mely a katonaságnál is sarkalta, most sem engedte meg, hogy állás nélkül maradjon. Nem akarta feleségét oltár elé vezetni addig, mig állást nem kap. Nem stréberség, hanem az életberendezkedés természetes ösztöne készteti arra, hogy már a népköztársaság idején Nyíregyházán társadalmi pozíciót keres sen magának. Az akkor még legális hivataloknál járt el kineveztetáae érdekében. Kiss Roland valbmása bizonyítja ezt. Kiss Sándor nyugdíjazása iránt már a kérvény be volt adva. Vádlott nem akart senkit állásából kitúrni, de az sem allithaté, hogy a tanácsköztársaság adott eszmét ahhoz, hogy állást foglaljon. Itt védő azt igyekaaik aebiionyitaní, hegy ttlesik a vád kiinduló pontja, mert vádlott legális uton jutott állásába A március 21- események Nyíregyházán a rendőrséget fejetlenül találták. Kiss Roland okulva az ÖBZÍ torradalom eseményein, a nyugdíjazás előtt álló rendőrkapitány állását erélyes emberrel akarta beteltetni, aki a zavargások elfojtására képes, Lakatosnak, aki már előbb reflektált az állásra, arra minden személyi és tárgyi feltétele megvolt. Kiss Roland, mint a népköztársaság kormánybiztosa őt is nevezte ki. Védő szerint a még fentálló népköztársaságtói jött a sürgöny, mely tudatja az ántánt szándékát területünk megcsonkítására s azt, hogy uj kormány alakul az ország integritásának védelmére. A A tanuk vallomása szerint a vezető tisztviselőket is az indította fogadalmuk letételére, hegy az uj alakulás az integritás biztosítására ken. Csak 22 én jött aztán az a sürgöny, amelyben szint vallottak. Vádlott azonban még törvényes kézből veszi át kinevezése okmányát. A tenyek jóhiszeműsége mellett bizonyítanak. Ö megelégedett kinevezése alakszerűségével s ha félrevezették, nem csoda, ha négy és félévi harctért szolgálat után jogi náanszokat nem vett észre. Itt védő idén a Nyír vidékből, mely arról ad hírt, hogy Kiss Roland kormánybiztosi minőségében Kereste ki Lakatost. Védő aztán sorra veszi az izgatásra és zsarolásra vonatkozó vádakat. Az izgatás tanúit elfogultaknak tartja. Bizonyítja, hogy Móricz tanúi vádlott haragosai. A Birka tanya nagyazámban felvonultatott cselédei közöl egyik sem tud izgatásról. Igyekszik kimutatni, hegy a zsarolás még ha el is fogadjuk azt, hogy vadiott bitorelta a natalmat es rekvirálás a bűncselekmény, nincsen bebizonyítva s nem okozott kárt. Rámutat arra, hogy vádlott köztiszteletben részesült, előzékeny, leiíiismeretes volt, meg voltak vele elégedve felsőbb hatósagai is. Arról, hogy reg gelensint nem jelentkezett az alispánai, kije lenti, hogy nem tud ilyen kötelezettségről nem is tartja azt kivihetőnek. De vádlott nem is veit abban a helyzetben, hogy csakis az alispánt tekintse egyetlen legális teijebbvalójanak. Korlátozottan érintkezhetett CSUK vele. Utal azokra a szolgálatokra, amelyeket a túszok érdekében tett. Keri vadiottja felmentéséi es azonnali szabadlabra helyezését Viroszt védelme Vaes Jenő dr. Viroszt István védelmére kijelenti, hogy vádlott bűnössége nines bebizonyítva. Viroszt nem voit poiiukai megbízott, csak a detektívekhez volt beosztva. Nem volt más, mint szerve, közege annak ae írásbeli parancsnak, amelynek kezébe adtak, hogy hajtsa végre a lórekvirálast. Zsarolásra nem lett volna képes. Az ispánok kijelentettek, hogy tiz ilyen legénytől sem télies voltak. A leadott ijesztő lövés wián csak pajkosságból, verebekre történt, nem pedig azért hogy zsaroljon Kéri vadiottja felmentését. Ai Ítélet Délután fél kettő, mire a védőbeszédek elhangzanak. Dr. Sarvay János elnöK az itelet kihirdetését héttő déli i

J2 órara tuzí ki. Erre az időre ismét szorongásig telik meg a tárgyaló terem. Egy órakor uj terminust állapítanak meg ítélet délután uegy órakor. A nagy órara üjra egybegyűlt izgatottan varakozó közönség öt óra íeie tudja meg az eredményt. A bíróság bevonul, Dr. Sarvay János tablabiró, a tanács elnöae a „Magyar Kózcarsasag" nevében hirdeti ki az ítéletet, mely Lakatos Endre volt rendőrkapitányt egy rendbeli ízgatasért es négy rendbeli zsarolásért het havi börtönre három evi hivatalvesztésre és politikai jogainak feitüggesatéaéfe itéli. A vizsgálati fogságból egy hónapot beszámítanak. Viroszt Istvánt zsarolásért 7 hónapi börtöars, három évi hivatalvesztésre és politikai jogainak felfüggesztésére itéli. Az indoklás Lakatos Ernőnél enyhítő körülménynek tudja be előéletét lelkiismeretes, előzékeny hivataloskodását, hősi érdemeit, Virosztnál büntetlen előéletét, szegény, nagy családos voltát. Sajtóankét Huszár a béketárgyalásról Bárczy István igazságügyminiszter a cenzúra kezelése tárgyában megbeszélésre hívta össze a sajtó képviselőit. A megbeszélésen Huszár Károly miniszterelnök is megjelent és fel is szólalt. Beszédében rámutatott arra, hogy a sajtónak ma elsőrendű feladata a munkafegyelem helyreállítása, a jogrend és a szociális fegyverszünet biztosítása és a külföldi relációban a haggadtság megőrzése Különösen érdekes volt beszédének az a része, amelyben a sajtónak a béketárgyalásokkal kapcsolatos feladatairól szólótt. Gondoskodni fog arról, hogy a sajtó megkapja információit, de viszont a sajtónak gondoskodnia kell arról, liogy a békedelegáció kifelé teljesen egyöntetű akaratot képviseljen. Eddig ugy látszott, hogy nem lesznek béketárgyalások, most azonban örömmel közölheti azt a reménységet, hogy valószínűleg nem fognak ketrecbe zárni bennünket, hanem a huszonöt-harminc napig tartó tárgyalás folyamán abban a kellemes helyzetben leszünk, hogy közvetlenül tárgyalhatunk. Ezt tartsá a sajtó minden munkása mindenkor szem előtt s akkor ő nem fél attól, hogy a sajtóval szemben különösebb rendszabályokhoz kellene a kormánynak nyúlnia. A megindult vitában részt vettek: Ágai Béia (Az Újság), aki praktikus javaslatokat terjesztett elő, Diósy Béla (külföldi iaptudósitók szindikátusa), Malcsiner Emil (Magyar Kurír és Nemzeti Újság), Somogyi Béla (Népszava), Eckhardt Tibor (külügyminiszteriumi sajtóosztály), Béla Henrik (Budapesti Hírlap), Halász föállamügyész, Pandl Kálmán belügyi osztálytanácsos, Sebestyén Arnold (Az Est), Vészi József (Pester Lloyd), Nagy Béia föállamügyész, Görgey őrnagy, (fővezérleti sajtóosztály), dr. Kemeny fővárosi tanácsos, Szalay rendőrtanácsos, Halász Lajos államtitkár, Bonitz Ferenc miniszteri tanácsos (miniszterelnökségi sajtóosztály) és Légrády Ottó (Pesti Hírlap). A felszólalások elhangzása után Bárczy miniszter reaszumálta az elhangzott véleményeket és a megvalósítandó praktikus intézkedések kidolgozását egy szűkebb bizottság elé utalván, megköszönte a megjelentek érdeklődését. Olasz grófnő mint bstörő-vezér Repülőgéppel fogták el a bandát Berlinből jelentik. Egy igazi mozifilmre kívánkozó eset történt most Berlinben, Az Offenbacher-uton lakott a szép Colorna grófnő, aki egy pár nap óta a berlini rendőrség foglya. A grófnő állaadóan testvére, Stutz Erich kíséretében járt. A társaságba tartozott még egy repülő hadnagy és egy Betty nevfi báróné is, akiről megállapította a rendőrség, hogy az egy Gadegasst nevü divatáruslány. A társaság hónapok óta kiszimatolja azokat a helyeket, ahol eredményes betöréseket lehet végezni ős azokat egy rovottmultu lakatos segítségével végre is hajtja. A zsákmányoknak orgazdája is volt és több százezer korona értékes berendezési tárgyakat találtak ott. A banda lelke a grófnő volt, aki magához csalta az áldozatokat és azután utasítása szerint a banda ellátogatott az áldozat lakásába ós onnan mindent elvitt. Legutébb a grófné beállt egy divatáraházba, hogy ott tereptanulmányokat végezsen. A banda másik tagja pedig gazdatisztnek szegődött egy tösbszörös milliomoshoz. Egy meghatározott időben azu'án a társaság elkezdte működését, da a readőrség rajtuk ütött.