Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-26 / 265. szám

Nyíregyháza, 1919. november 26 * Szerda XL. évfolyam 4 265 Cem;urat : Süblocotonentul J. Berpa SZABOLCSVARMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA tttfMWfismMHMMKi ftWawW'WBftaaaws kifizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. . Tanítóknak félévre 24 korona. = Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr S. SZABŐ LÁSZLÓ Figyelmeztetés! Az utóbbi időben nagyon el­terjedtek a kósza liirek a román hadsereg visszavonulásáról. Ezek a hirek nem felelnek meg a váló­ságnak, mert a román hadsereg csak a Tiszáig üriti ki a meg­maradandó Magyarország meg­szállott részeit. Akik az ilyen hireket a legkisebb mértékben is terjesztik, le lesznek tartóz­tatva és hadbíróság elé állíttat­nak az érvényben levő rendele­tek értelmében. (21. és 23. sz. rend. kibővítve.) Térparancsnoksás. Devalváció Az értékek csökkenése. Valamikor régen a Kossu h-bfciifedk révén ugy hallgattuk mint valami gyermekmese hátborzongató epizódját. És valósággá vált. Elértéktelenedett a hatalmas cseieeszköz, a pénz. Nagy csapás! Átéltem én két évet egy olyan állam köteléke­ben amely öt esztendei vesztett háboiu terhei alatt ugy eleiőtlenedett, hogy még ma 80 év után is lábadozik miatta a pénzpiac. Talán akadnak najd olyan pénzügyi felfedező szel­lemek minálunk, akik lángeszű intézkedésekkel itt majd tiettetik a gyógyulást. Ha a teimészét kiegyenlitődő erejére bizzuk, csük tz expor­tunknak importunk felé kerekedése az orvosság, vagy a magyar munkaeiő egyrészének időlegese küllöidön való elhelyezése. Azok a pillanatnyi­lag távol dolgozó méhek, akik azt az össze­gyűjtőit drága mézet ösztönösen ha2ahordják. A legnagyobb veszteséget, még sem az anyagi csereeszköz devalválódásában látom. Ez a háborúnak kérlelhetetlen következménye. Hanem napiól-nepra felénk sir egy másik de­valvált dás, az erkölcsi értékeknek csökkenése. Amely már inkább a vöiös örü'etknek utó­baja. Ha nem is egészen, de majdnem egészen megszűnt a tekintély elösmerése és tiszteletben taitása. Csak ott kapja sapkájához a kezet, ahol attól a tekintélytől valami kérnivalója van, egyebekben „mit nekem Hekuba!" Magyaror­szágon ma leghálátlanabb szerep, ember­nek lenni. Talán azért kevés a nagy emberünk, S ha végre egynek akadt önfeláldozó merész­sége megmutatni nagyságát, nemcsak vissza­fojtott lélegzettel, de összeszorított ököllel vár­juk, mit fog tenni. Igy merülnek el nagyszerű hajótestek a magyar közélet tengerében, csak azért, mert az uralkodó szél útjában finnen­onnan, önérdekből ertdö szeleeskék belefujdo­gáltak. Martir-halált halt, sokunktól nem szere­tett, de mindnyájunktői tisztelt Tisza István példája megmutatta, hogy a tömegek vezeté­sére erős kéz kell, s ha nem is tartja min­denki igazságosnak annak vezetését, mégis jobb vezetv e lenni, mint fejetlenül szertehal­Szerkesztéség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZAM 32B. POSTACHEQUE 29SS4 Kéziratokat nem adunk vissza. lani. A jövő egyik feladata a tekintélynek nem a kölsőségben, de a szivekben való helyreállí­tása. Viszent a jővö feladata megszabadítani a közéletet a konjunktura-prófétáktól. De ne kívánjunk embertől, bármilyen nagy ember is, mithosi hősnek való tulajdonságokat, s ne dobjuk a semmiségbe ha nem bizonyult sár­kánytölő Szent György lovagnak. Mert sz értéknek túlbecsülése végered ményében ugyancsak devalválódás. B. Jósa Jolán. Mi történik Budapesten? Nyíregyháza, iov. 24. (Saját tudósítónktól) Napról napra erősfdő figyelemmel, a béke az alkotó munka vágyával néz minden sztm a megfrissült magyar fő­város, Budepest fele. Megszűnt a rette­gés és iszonyat, amellyel a vidék csak­nem egy eszfecdŐ óta az eltévelyedett fővárosra gondolt. Ma már felengedtek a szivek és az ősi meleg vonzalommal em­legetik országszerte Budapestet, meljnek hagyományukkal szentelt földjéből most uj életet sarjaszt a feliámadt nemzet akarata. Horthy fővezér serege n ár megteremtette azt a retdet, amelyet komolyan kell biz­tcsitsni, tegy leíeiőilen izgatás, féktelen gyűlölet lázba ne vihesie újra a hóna pokon át agonizáló s most gyógyuló íő­várost, amelynek te jes nyugalomra van síiiksége, hegy dolgos egészségre épüljön. Igaz-e a terror? Budapestről friss impressziókkal érkező a társcdalmi és politikai élet erőinek egész müködéí ét közelről látó férfiú ada t képet mun­katársunknak a mai Budapestről. Ások a tendenciával terjesztett hirek — mondotta — amelyeket egyesek már annyi kárt okozó szokott könnyelműséggel abban a foi mában terjesztenek, mintha Budapesten a szó szoros értelmében „fehér terror" és kímé­letlen üidözés volna, rosszakaratú kitalálások Horthy katonái őrzik a munka, vagyon és életbiztonságot, kemény szigorral, statári­ális intézkedésekkel biztosítják a szigorú ren­det, zavargást, lázitást egyik oldalról sem en­gednek meg, de pcllitikai üldözésről és ebből kifolyó letartóztatásokról szó .sincs, bántódása senkinek sem esett. Azok, akikcek letartózta­tása valóbtn foganatosíttatott, olyanok, akik a vörös uralom ide jén viselt dolgaikért vétke­stkrtk bizonyullak s aióta sem veízélytelenek, most sem mutatnak készséget felfogásuk revi­diálására, fózan okulásra. Ezekkel is azonban annyi történt, hogy a Hajmáskéren felállított politikai internáltak tá­borában helyezték el őket. A politikai élet döntő hete Az elmuh hét politikai eseményei a hely­zet kezeli egyensulyoződását igérik. A keresz­tény nemzeti politikai tendencia változatlan erejű elvi alapot teremtett meg, amelyre a csoportosulások, a pártok és gruppok döntő nagv többsége helyezkedni fog. Mindjobban siketül a súrlódási felületek simítása aövekszik a készség a tárgy nehézségek kiküszöbölésére és a szimélyi követelések egy irányba fogását Sir George Cierk energikusan kisérelte meg. A pártköíi konferencián történt ez, amelyet kedden Clerk rendelkezésére hivtak össze. Az értekezleten, jelen volt valcmennyi párt kép­viselője, tov: bbá Horthy fővezér és Apponyi Albert gróf is. • C'erk a győztes ántánt nevében, de a sa­játos magyarországi viszonyokat megértő és méltányoló antánt politikus hangján beszólt. Rámutatott, hogy mily nagy károkat szen­ved az ország, ha a kormány kérdésében ve­zetői megegyezni most sem fognak. Az ántáct­nak nem sürgős a magyar béke. Ha a párt­visztály tovább tart s a magyarok nem kapják meg a békét ez Magyarországnak lesz tovább is óriási kárára. Ö misszióját félbeszakítja, el utazik s a magára hagyott ország ismét a blo­kád szenvedéseinek lesz kitéve. A beszéd, amelyre Apponyi Albert angol nyelven váleszolt s amelyet magyarul közölt a pártvezérelkel, a jelenlévőkre rendkivül mély benyomást lett. Andrássy Gyula, gróf Bethlen, Bárczy István, Apponyit ajánlották kormány elnökségre. Csefey miniszter azonben kijelentntte. hogy Apponyi Albert miniszterelnökségéhez nem járulhatnak hozzá, mert a keresztény Ara 60 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents