Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 216-291. szám)

1919-11-19 / 259. szám

s >Hyíryidék. 1919, november 19. Hazaszállítják a magyar foglyokat Bécs, november 18. Cuningham ezredesnek, a bécsi angol misszió vezetőjének hivatalos közlése szerint az ötös tanács elhatározta, hogy az összes magyar és osztrák hadifoglyok azonnal hazájukba szállitandók. Azokat, akik nyugat felől szárazföldi uton térnek haza, Kölnben, akik pedig viziuton jönnek, Triesztben kell átveani. Az átvételre szükséges rendelkezések már megtörténtek. Sopron város az elszakadás ellen Sopron, november 16. A város törvényhatósági bizottsiga ma sürgönyt küldött Budapestre Clarkhoz, amelyben kéri az antant megbízottját, hasson oda, hogy Sopron városát ne szakítsák el az anyaországtól. A sürgöny hivatkozik a lakosság magyar érzelmére és kifejti, hogy Sopront gazdasági érdekei is Magyarországhoz utalják. Ujtantargyak az erdélyi középiskolákban Politikai ós szociális ismeretek — Tanitani kell közgazdaságtant is Kolozsvár, nov, 17. Az erdélyi kormányzótanács a kö * zépiskolák számára u) tanrendet állapítod meg. A felsorolt tantárgyak között a középiskolákban újnak tünk fel az a néhány tárgy, amely a valóságo? élethez igyekszik vezetni az ifjúságot. Politikát, szocio'.ogiát. kell tanítani a növendékeinek, természetesen mindenből azokat az alapfogalmakat, amelyekre az élet küszöbén az iskolából kikerült ifjaknak szükségük van. Á régi középiskolai oktatásból tényleg hiányoztak ezek a Urgyak, az életben pedig sokan érezték ezt a nevelési hiányosságot. A kibocsátott tanrendszer szerint a következő tárgyak kerülnek bele a középiskolai oictatás feladatai közé. A régi középiskolai tantárgyak mellett a tanterv ujakat sorol fel. Ilyenek a polgári jogok, az alkotmánytani és közigazgatási ismeretek és a gazdasági politika. A tanterv felöleli a polgárok politikai jogait, továbbá az egyénnek önmaga s az állam iránti kötelezettségeit, a tan- és és katonakötelezettség tudnivalóit, továbbá a községek, törvényhatóságok és az állana szervezetet. Meg kell ismertetni a tanulókkal a polgári jogok, gyakorolhatásának fettételeit s az idegenek kötelezettségeit. A kisebbségi jogok, gyámügyek, a vagyoni haszonélvezet, vagyonörökösödés, adományozás, végrendelkezés és a különböző szerződések alapfogalmait, valamint a büntetőjog legszükségesebb ismereteit. Tanítani kell a kereskedelemről, a kereskedőkről, kereskedelmi és iparkamarákról, a csődről. Ezeken kivül még a munkáról, a munkafelosztásról, a tőkéről. A vagyonmegosztásról, az áralakulásról, bankokról, közlekedési eszközökről és vámról. Az alkotmány- és közigazgatási jog köréből tanítani kell az államról és a nemzeti szuverenitásról, a képviselőházról és a szenátusról, az általános választójogról, a kisebbségek képviseletéről és a parlamentáris gépezetről, a királyságról, a végrehajtó hatalomról, a miniszteri felelősségről, az állampolgárok jogairól és kötelessége ről. A közigazgatás köréből tanítani kell: a közigazgatási hatóságokról és jogkörükIstván első merénylőjét: Lékai Jánost lefegyverezte, amiért a forradalom napján őt is halálra keresték. Hosszas kapacitálás után, amiben Kazik István jószágigazgató is szikesen segit9tt végre sikerült meg tudni, hogy Tisza István egykori sofförje mit tud é3 mit fog elmondani az ügyészségen a Tisza féle gyilkosságról. — Semmit sem tudok, mert nem vo tam jelen a gyilkosságnál, akkor én a szomszédban tartózkodtam Baiázs veszprémi főispán villájában, ahol egyik soffőr-kollegámnaal beszélgettem. A gyilkosság napjao, október 30-án esős idő volt és az utcán lövöldöztak az emberek, érezni lehetett a forradalom otső hullámait. Tiz óra tájban magához hivatott a kegyelmes j ur és megkérdezte tőlem, hogy rendben vaa-e jj az autó. — Rendben van — válaszoltam a kegyelmes urnák, ugyanakkor szerényen figyelmeztettem, hogy az utgára nem tanácsos kimenni, mert az emberek nagyon nyugtalankodnak, egyáltalán nem biztonságos az élete senkinek, A kegyelmes ur nem sokat törődött a figyelmeztetéssel, de a kocsizás mégis elmaradt. Mikor kijöttem a kegyelmes úrtól, átmentem Balázs fői3pánékhoz, ott kértem a kollégámat, hogy a főispánt tájékoztassa és kérje meg, hogy a kegyelmes urat beszélje le az autózásról. Hogy a főispán érintkezésbe lépett-e a kegyelmes úrral, nem tudom, azt sejtem, hogy levelet írt neki, de efelől sem vagyok bizonyom Délután embertömegek vonultak végig a Hermina-uton, a villa vaskapuját folyton feszegették, több fegyvertelen katona követelte, hogy nyissuk ki. Egyik bekiáltott: — Nyissátok ki a kaput! Majd fegyverrel jövünk vissza és akkor betörjük ! — Mikor elcsendesült egy kicsit az utca, kimenteni, hogy tájékozódjam a helyzetről. ről, a minisztertanácsról, a helyi közigazgatásról és eszközeiről, a gazdisági, kulturális és pénzügyi kormányzatról. A közgazdasági politika körébSI : a termelésről, a vagyonelosütásrál, a vigyonforgalomról, a fogyasztásról. Á népesedésből és a szociális kérdésekről. A tanterv, a magyar nyelvnek, m nt rendkívüli tárgynak a tanítására a felső osztályokban 2—2 órát állapit meg. Ez a megállapítás — értesülésünk szerint — csak az allamt középiskolákra vonatkozik, vagyis nem vonatkozik ez magyar tannyelvű felekezeti és migán intézetedre. Balázsékhoz menteaa át. Körülbelül öt óra lehetett, mikor katonás lépéseket hallottam a kegyelmes ur villájában. Abban a hiszemben, hogy a felváltó csendőrök érkeztek meg vagy pedig megerősítő csengőrjárőrt vezetnek fel, nyugodtan maradtam. Áthallatszott a házmester kis fiának a kiáltása: — Itt vannak az elvártársak ! — Eszel sem törődtem, mert gyarekviccnek gondoltam. Alig mult el azonban néhány pillanat, egy lövés és női segélysikoltást hallottam. Ekkor történt a gyilkosság. Éa egyedül fegyvertelenül nem gondolhattam arra, hogy segítségül megyek, de nekem is félnem kellett, mert megelőzőleg sok fenyegető levelet kaptam a Lékai eset miatt és azért, mert a kegyelmes urat szolgáltam, Három napig a bátyámnál bújtam el, azután felmentem a rendőrségre Szentkirályi kapitányhoz és tanácsot kértem tőle, hogy mitévő legyek. Azt tanácsolta, hogy tűnjek el Budapestről. November 14-én Gesztre érkeztem és nem mentem vissza többat. Most értesültem róla. hogy sok kommunista soffőr keresett a diktatúra alatt, hogy leszámoljon velem. — Ha ki fognak hallgatni — fejezte be szavait Bokor Béla — ennyit fogok elmondani, ennél többet nem tudok az esetről, amit hallomásból tudok, arról nem beszőlek, mert azért nem felelhetek. Levélposta a turkesztáni hadifoglyoknak Levélposta, a turkesztáni hadifoglyoknak november közepén küldhető, a magyar hadügyminiszter egy kiküldötte által, aki a Fekete teng ír Keleti partjára utazik, hogy az odagyüjtött hadifoglyokat haza hozza. EÍ alkalommal módjában Tisza István sofförje elmondja a gyilkosság körülményeit Almássy Danisé grófnő beadványt intézett a budapesti államügyészséghez, amalyban több tanú kihallgatását kerte a Tisza István gróf ellen végrehajtott gyilkossági ügyében. A bejelentett tanuk sorában megnevezte Bokor Béta soffőrt is, aki Tisza Istvánnak régi alkalmazottja volt s aki a gyilkosság napján is Tisza szolgálatában állott. Bokor Béla soffőr, aki akaratán kivül került a világháború magyar szereplőinek legnevezetesebb emberei közé, most Nagyváradon tartózkodik Kazii Istvánnak, a bérbevett Tisza-uradalom jószágigazgatójának alkalmazásában. A ,Nagyvárad* munkatársának alkalma nyilott beszélgetni Bokor Bélával, aki az átélt események hatása aiatt rendkívül tartózkodva fogadta azt a kívánságot, hogy beszélje el a gyilkosság előzményeit és részleteit, melyekről véletlenül tudomás* van. Kereken kijelentette, hogy nincs semmi mondani valója, először mert semmiről közvetlen sincs közvetlen tudomása, másodszor mert a budapesti lapokban megjelent é3 rosszul megirt ^cikkek miatt már j sok kellemetlensége volt. Ö volt az, aki Tisza Ekkor még katona ruha volt rajtam. Egy főhadnagy megállított ós követelte, hogy vegyem le a sapkarózsát. Le vettem a sapkarózsát és visszamennem a villába. A pincében elmond, tdm a csendőröknek, hogy kitört a forradalom vagyék le ők is a sapkarózsát, nehogy oajuk legyen. Levették ők is . . . — Délután fél négy órakor a kegyelmes ur ismét felhívatott ós újból a.z autó állapota iránt érdeklődött. Nem akartam, hogy a kegyelmes ur az utcára menjen é3 azt vetettem fel, hogy legjobb volna Kovácsiba menni. A kegyelmes ur nevetett: — Maga oda akar menni ? — kérdezte és mosolygott. Ott volt a szobájában Sándor János őméltósága, Radvánszky őméltósága és Almássy Danisa kontesz, akik szintén kérték, hogy maradjon a villában, vagy hagyja el Pestet, ds ne menjen az utcára. A kegyelmes ur nyugodt maradt, egyáltalában nem tartott sjmmi veszélytől. Azt mondta nekem, hogy öltözzek civilbe, akkor nem lesz feltűnő, ha végig megyünk ai utcán. A méltóságos úrtól ekkor lementem a csendőrökhöz, onnan ismét