Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-07-26 / 163. szám

%iregyfeaza, 1919. julius 26. ' Szombat Ara 48 fillér. XL. évfdtyara * 163 SZABOLCSVÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILAPJA Előfizetés: Egész évre 72 K, félévre... 36 K, negyedévre 18 K, egy hónapra 6 K. - Tanítóknak félévre 24 korona. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 329. POSTACHEQUE 29551 Ké* iratokat nem adunk vissza. kell Hogy szükség van mélyreható reformokra, melyek a társadalmi rendet ujjá szülik, íelfris sitik. Meggyőződésem azonban, hogy ennek nem felforgatással, cem forradalmi ulon, hanem higgídt, megfontolt alkotó munkával és törvényes mederben kell megvalósulnia A forradalom már betöltötte a maga hivatását. Felrázta az alvajárókat és fölserkentette az egész társadalom soeiális lolkiösmeretéL Most már a lehiggadt, leszürődött eszmék céliudatos, komoly megvalósításán van sor, melynek becsületes munkájából kikérjük a minket megillető tevékeny részt. Szószólói leszünk az emberi és politikai jogck fokozatos fejlesztésének s ezzel kapcsolatban a nép politikai érettségének emelése és felvilágosítása elsőrendű kötelességünket és hivatásunkat fogja képezni. Áth amig egyrészről küzdatii fogunk a jogfejlesztésen, másrészről kérlelhetetlen őrei leszünk a pontos, jelkiösmeretes és becsületes kötelességteljesitésnek is. Ebben a tekintetben nem ösmerünk tré

fát és a réyi klasszikus római jog álláspontjára helyezkedünk, amely szerint — és addig volt hatalmas Róma — a jogok és kötelességek egymáshoz való viszonyában az utóbbin, t. i. a kötelességteljesitésen volt a súlypont. A nemzetek és társadalmak erkölcsének szintjét mindég ennek a súlypontnak a beáilitása, vagy eltolódása határom za meg. Ahol már csupán jogokról kez denek beszélni és sohasem a kötelességekről, — ott mindennek vége. ..Az ember rendeltetése és célja — a kötelességteljesítés!" Azt hiszem, meg fogjuk egymást érteni. Or. S. Szabó László. Visszavonul a vörös hadsereg Kolozsvár, julius 25 Kun Béla hadserege visszavonulóban van. A visszavonulást sietetti a nemzeti érzelműek elégedetlensége. A Cseh-Szlovákiában való győzelmes előnyo-mulás befejezése a visszavonulás lett. A régi rezsim tisztjei, akik addig, mig az ország megtisztítása volt a vörösek politikája, támogatták a vörös csapatokat továbbvezetni, azért, mert Kun Béla az antantszövetségesek kívánságát teljesiti. A vörös hadseregek egész Magyarországon szétszórva, a legnagyobb gyorsasággal igyekeznek Budapest felé. A parasztság elégedetlen a bolseviki diktatúrával. Hogy milyen mértékű Kun Béla állásának a megrendülése, bajos meghatározni, kétségtelen azonban, hogy katonai tekintélye nagyon alászállott. A szerkesztő beköszöntője Nehéz időkben, válságos viszo nyok közt veszem át a lap szellemi vezetését. Egy névvel, melyet sokan istrernek, sokan nem ismernek, sokan félre ismernek Mir.den igyekezetemmel rajta leszek, hogy azok is, akik egyelőre bizalmatlansággal veszik nevemet a Isp élén. hamarosan meggyőződjenek becsületes és jó szándékaimról, mellyel a lapot az Önzetlenség, u ielebaráti szeretet, a társadalmi béke, a sajtó-, tisztaság és mindenek felett tiszta és liberális hazaszeretet utjain topább vezetni iparkodom. Egyébre nem számitok, de viszont sokat nem is ígérhetek. Az események hü és tárgyilagos feljegyzői s legtöbbnvire néma krónikásai leszünk. Politikáról, akár nemzeti, akár nemzetközi politikáról e lap hasábjain egyelőre kevés szó fog esni. Ha szólani fogunk, as adott helyzet által parancsolt okossággal, de bátran és őszin éa fogunk szólani és fogunk tudni hallgatni, ha uz okos hazafiság inkább azt parancsolja. Pennaforgató ember vagyok. Az élet megtanított erre a mesterségre, de nem tanított meg és nem tudok a soiok között irni. Sohase fognak vezetni úgynevezett hátsó gondolatok. A társadalmi életben a megbontott társadalmi rend helyreállításáért és consolidációjáért m nden erőmmel' küzdeni lógok a megértésnek, a szeretetnek, a fciengesztelődésnek jegyében. Pont öt éve dul a háború. Mi voltunk tz elsők, akik belekeveredtünk és sajnos még mind'-g nem tudtunk belőle kibontakozni. Épen elég volt ahhoz, hogy minden egészséges gondolkozású és ép idegzetű ember vagy belehaljon, vagy örökre megcsömöröljék tőle. Nincs utálatosabb szó előttem, mint a harc és háború Akár nemzetek, akár osztályok között. Béke, béke.béke után vágyakozom. Béke után a nemzetek között és béke utáa a társadalmi osztályok és felekezetek között. Meggyőződésem, hogy semmise teremhet jót, áldásosat, aminek gyűlölet a melegágya. A rettenetesen hosszú háborúnak mégis meg volt a jó hatása, hogy sokan, akik aludtak, felébredtek a nagy dübörgésre- Nem hinném, hogy lenne komoly ember aki be ne látná, hogy a történet szekerének a kerekeit nem lehet visszafele forgatni és hogy haladni Miért nem ismeri ei az antant a Kolcsák orosz kormányát? Bukarest, julius 25. A Chemarea jelenti Bernből : Vasili Szonkhomlin, áz orosz radikális pártnak a berni konferenciára küldött delegátusa és az orosz alkotmányozó gyűlés volt tagja tehát egy olyan egyén, akit nem lehet bolsevizmussal vádolni, már azért sem, mert pártja Lenin ellen küzd, a ,,Repüblii" cimü lapnak a következő interjút adta: Ha a szövetséges kormányok elismerték volna a Kolcsák-kormányát, mint ahogy az elismerést megtagadják, akkor csalódtak volna abban. Kolcsáknak a négyek számára küldött „föltételei" nem érnek semmit. Minden föltétel kivihetetlen. Mihelyt Kolcsák a helyzet ura lenne, semmit sem tisztelne és a szövetségesek nem érvényesíthetnék akarataikat vele szemben. A szibériai diktátor szándékai elég világosak. Csak aki nem él Oroszországban, az állithatja, hogy ők demokraták. Nyilatkoztak-e ők határozottan az orosz föderatív demokrácia mellett ? Nem. Pedig ez a kettő az amihez az orosz nép ragaszkodik. A forradalom kijött a normális kerék vágásból a belső forrongás és anarkia folytán. Mit akar Kolcsák az első, a köztársaságot kikiáltó forradalmi kormány munkáját folytatni ? Csak ezt kell tőle megkérdezni s mindjárt világos lesz, hogy mik az admirális szándékai. Ok az agrár ellenforradalom hivei. Ma még nem merik a monarkia szót kiejteni, de a köztársaságot is elhallgatják és céljuk a régi monarkikus 'forma visszaállítása. Voltaképpen nagybirtokosok védelmére keltek ki és jelentette Demiklin, hogy a nagybirtokosok megőrzik jogaikat a földre. Csak az esetben lehetne sikerük, ha a reakcionárius szellem mélyen gyökerezne. Szó sincs róla, a fejlődő polgárság elég veszedelmes a parasztság földéhségével szemben is, de Kolcságék Antragonan legimisták, túlságosan a nemesség fönntartása mellett kardoskodnak ahoz, hogy a polgárság kellően pártolhatná. Oroszországban addig nem lesz rend és béke, amig csapatok harcolnak egymás elleá. A szocializmus Leninnel is tárgyalni akar, csakhogy vége legyen az orosz földön a harcoknak. Olaszország az osztrák béke ellen Bukarest, julius 25 Az „Adeverul" irja: Az osztrák békeszerződés kész. Az Adria problémáját — mely ezután lesz tanácskozás tárgya — megoldatlanul hagyja a szerződés Tittoni minden kijelentése dacára igen valószínű, hogy Olaszország az osztrák szerződést igy alá nem irja, mert ha Nitti kormányának az a felfogása, hogy a német békának az olasz követelések teljesítése előtt történt aláírása Olaszország helyzetét súlyosbította, mennyivel inkább állana ez az osztrák szerződés aláírása esetében. A táviratok hírt is adnak már arról, hogy az olasz delegáció kifogást emelt az osztrák békeszerződés ellen. Német—cseh közeledés Nagyszeben, julius 25 A Dácia ügynökségnek jelentik Prágából, hogy a berlini kormány miniszterelnöke kijelentette, hogy Csehszlovákiával Németország jó szomszédságban akar élni. Ezekután elvárjuk, hogy beszüntetik a cseh bányamunkások kiutasítását Németországból. Szerbia felveszi a diplomáciai össze keltetést Németországgal Nagyszeben, julius 24. Belgrádból jelentik, hogy a kormány Németországgal tárgyalásokat folytatott uj kereskedelmi szerződés megkötése végett. A tárgyalások teljes sikerrel végződtek és néhány nap múlva Szerbia a diplomácia összeköttetést is felveszi Németországgal. Dolgoznak a német hajók kiemelésén Bukarest, julius 24. A Chemarea jelenti Londonból: Az elsülyesztett német hajók közül már egy párat kiemeltek és felszínre hoztak Scapa-Flowban. Dresden és Nürnberg kis cirkálókat emelték ki a tenger fenekéről s nemsokára sor kerül más elsülyeztett páncélosok felhúzására is. Ira 40 fiüír.