Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-07-26 / 163. szám

I»i9, julius 26 Magyarokhoz! A „Nyirvidék" szerkesztőséget cseréit. A lap uj vezetői reá termett olyan egyének, kik mig egy részt elitéinek minden bomlasztó és felforgató törekvést, másrészt talve vannak a demokratikus eszmékkel, szemünk meglátja, szivük megérzi hogy lehetne még boldog Magyarország népe. Örömeiéi ragadom azért meg az alkalmat, hogy az uj vezetés alatt megjelenő lap első számában egy pár őszinte szót intézzek a lap olvasóihoz. Válságosari nehéz időket éltünk át s a megpróbáltatások súlyos terhei várakoznak még gyengii ő vállainkra'. Idegen cMok szolgálatában egy becsülettel és rettenetes áldozatok árán végig kü'.dott, da szerencsétlei)ül végződött ho

ez szu háború után az ellenségnél veszed-luausebb baj zudult a magyarra A még harcbevetői pibegő honfitársak, aliolyett. hogy — kéz a kézben — siettek volna menteni a hajótörés roncsait, ahelyett hogy egymás keblére borulva, sírták volna ki banatukat vörző hazájuk sorsa es sajat sok nyomorúságuk felett, aheiyett, hogy vállvetve igyekeztek volna letörölni a könnyeket, enyhíteni egymás testi és lelki bajait, — egymás ellen törtek . . . Önző ielkiismeretlen vezetők felhasználtak és lángolóvá szították a vad indulatokat, osztályharcot szerveztek s a bolsevizmus kivihetetlen s átkosnak bizonyult eszméivel elérték azt, hogy ebbon az orjzágban ma gyűlölet lakik a szeretet, s rombolás az alkotó munka helyén é3 senkisem boldog és elégedett itt többé — hitem szerint meg az a pár száz vezető se ai — kik honfitársuk révéa és boldogsága árán szereztek a maguk részére óriási vagyont és sohasem álmodott — rettenetes terrorisztikus — hatalmat. Az a magyar nép, mely egy évezreden keresztül védbástyaja volt müveit nyugotnak a tat&rdulás és török janicsárok ellen, és erős pajzs gyanánt védta a nyugot hulturáját, odajutott e •törpe, de noindenre elszánt erkölcstelen csoport üzelmei folytán, hogy ma a világ népei ugy tekintik mint a bolsevizmus melegágyát, mint a kultura. veszedelmet, mint az elkülönítésre, vagy elpusztulásra szánt ragályos beteget. A román kir. csapatokat ennek a szörnyű ragálynak a gyökeres kiirtására küldött ék hozzánk a győző államok, és ba főj is nekünk, hogj erre ön erőnkből képtelennek bizonyulván, idegen hatalom kell, hogy rendet 'teremtsen Magyarország földjén s ha át is kell szenvedni azokat a bajokat, melyek egy megszállással mindenütt természetszerűleg együtt járnak, soha nem szabad szem elől tévesztenünk a valódi célt és ez az, hogy ha egyszer megszabadultunk EZ Oroszországból behurcolt lelki ragálytól s ha megszűnik itt a bolsevizmus és ismét megérti, megbecsüli a magyar a magyart, akkor lehetünk gyengébbek és szegényebbek mint valaha voltunk, ámde fokozatos, békés munkával mégis megfogjuk tudni menteni és erősíteni azt a nemzetet, mely túlélte a Mohipusztát és Mohácsot Értsük meg végre egymást honfitársaira! Rázzuk le a rettenetes leíki bilincseidet melyeköt a darék magyar nép lelkére raktak. Ne bántsa többé a magyar a magyart, hanem forduljon együttes erővel megrontói, a nemzeti becsület és nemzeti vagyon elrabló, az idegen lelkületű kommunista vezérek ellen S a román megszálló csapatokat, akik a nemzet testén rágódó mételyt kívánják kiirtani, — magunk erra képtelenek levén — támogassuk javunkat célzó törekvésükben. Ma még nem késő, de már az utolsó óra ütö;t a cselekvésre Jáj nekünk ha a közénk lopott szennyet saját muakánk ne kül id'gen hatalom söp.i el. Jaj nekünk ha magunk is nem segítünk letördelni azokét a bilincseket melyeket lelkükben tőlünk idegen nemzetközi kufárok raktak reánk, Seperje el őket a becsületes magyar nép haragja, mert ha ök letűnnek a hatalmi polcról, nem fogja e hazában többé bánlaci egymást szeaénv és gazdag, gyenge és erős, a bizonyára feledve lesz a küzdelem és harag és senkit sem bántanak majd a maltert f félrevezetett eltévelyedetts'-gért. Sietve fogjon hát kezet a magyar a magyarral. Együtt dolgozzon szeretetben egymás javára, egymás bajinak s nyomó ruságánsk pnyhitésére, nehéz sorsunk tűrhetővé tételére. Mikeoz István. Hivatalos jelentés, Julius 22. Keleti front: Lövő dözés mindkét részrél. Nyugati front : A harcok folynak az egész Tisza mentén Román föhadparancsnokság Törökország végső katasztrófa előtt Bukarest, julius 25 Athénből érkező hírek azt jelentik, hogy az ottomán kormány válsága rendkívül elmérgesedett. Törökország helyzete ma olyan, hogy egyetlenegy államférfi sem képes magát arra elhatározni. hogy miniszteri tárcát vállaljon. Törökország, ugy látszik, utolsó napjait éli. Szénhiány állítja meg a német vonalokat Bukarest, julius 25 Az Orient jelenti Londonból, hogy a szénhiány miatt Berlin és Kelet • Poroszország között megszakadt a vasúti közlekedés. Felsőszilézia Bukarest, julius 24 A. „Le Progres" irja: Weimarban a birodalmi kormány és a porosz kormány között folyó tárgyalások folyamán javaslatba hozták Felsőszilézia autonómiáját Ezt a tervet azonban elvetették és a múlt szerdai ülésen elhatározták, hogy Felsőszilézia porosz tartomány marad ugyan, de különös jogokat fog kapni. A béke hajnalán Még pislognak a tábori tüzek, melyek halovány fényénél végső óráját vivja a háború szörnyeteg mely mérhetetlen szellemi és anyagi kincset pusztított el öt évi uralkodása alatt. Nyomasztó igában tartotta a népeket s töméntelen véradót és ínséget zúdított az egész emberiségre. Most megkönnyebbülve lélekzenek fel a háború igájától felszabadult nemzetek s rémült arccal tekintenek vissza az öt évi szenvedés idejére, keresik a menekülés módját, mely a háborút kisérő nyomor fojtogatásától megszabadít. Sokszorosan nehéz a mi helyzetünk. Létért való küzdelmünkben először is önmagunkat kell legyőznünk, hogy megteremthessük magunknak az életfenntartás eszközeit. Rendet kell teremteni és tartani itthon, hogy alkalma legyen mindenkinek kifejteni szellemi és anyagi erejét. A jólét és haladás szárnya a munka. A jó munkán épül fel a biztos társadalmi berendezkedés és életfenntartási lehetőség. A munkás kezet megbénította a munkában a háború szülte nyomorral járó polgár háború. Most azonban már a polgár háború is a végét járja Egyik embert kijózanítja az erőszakra és rombolásra következő rendcsináló vasmarok, a másikat jobb lelke sugallata s elkövetkezik a megértő munka napja. A nagy népek tusájában erőnkön felüli munkát rótt ránk végzetünk s a reménytelen küzdelemben becsülettel álltuk a harcot s most kifáradva elernyedve, WWvázva várjuk sorsunk jobbra fordulását. De most a harc elült a nagynépek között, s leeresztett fegyverrel békés jobbot nyújtanak egymásnak hős bajtársaik sírja felett a fáradt harcosok. Lomtárba kerülnek a fegyverek s a harcban kifáradt elernyedt kéz a békés munkában acélossá válik megrongált idegzetünk fiatalos erővel ujul meg. A rombolás szellemei, a háború és az ezzel járó bolsevizmus visszatérnek odúikba Rém képeik nem fogják már ijesztgetni a békés munka után vágyó embereket. Megujul a társadalmi rend. Egymásra találnak a munkatársak egy szebb boldogabb jövő munka reggelén. Megkezdődik a termelő munka, mely meghozza a békés nyugalmat s biztos megélhetést nyújt. Még pislognak a táboritüzek ... de már utolsót vonaglik a háború és szörnyetege. Ütött a óra ... dereng a béke hajnala. D. Sz. a cipnj ^a nyári vendéglő üres terraszán. A fehér abroszokat szomorúan lengeti a szél. Egy két vendég ül az asztalok mellett s busán isszák a savanyu spriccert. A kertben hangos társaság rendeli a borokat s kacagásuk lármás kakofóniává olvad össze a cimbalmos próbálgatásaival. Igen fenekére nézhettek a kancsónak, mert nem igen látszanak törődni a világ sorjával. Különben mit is törődnének : Mintha érdemes volna arról gondolkodni, hogy a földön ki fog fogyni egykor a kőszén, vagy kialszik a nap melege, praktikus ember nem igen törődik ezekkel a problémákkal. Sokkal inkább érdeklik az élet közelebbálló kérdései.: a nő, az ital, vagy a nyárspolgárnál a megélhetés primitív gondja. Dőre ember az, aki tulgondol az arasznyi léten, ráérnek azon töprengeni csenevész unokáink Ma még csillogjon a jókedv, harsogjon a kacaj s ne gondoljon a pusztulásra senki, ha képzeletében halálfejet lát vicsorítani. „Fusson, akinek nincs bora." Jaj annak, kinek lelkében a szomorúság üt tanyát. A hangolásnak vége, a cigány zengő indulóba kezd s egyszerre széjjelfoszlanak a fekete gondolatok. Fiumét megszállták az antant csapatok Bukarest, julius 25 Fiúméból jelentik, hogy a szövetségeseknek három hadihajója érkezett oda és ott azonnal a partra tett ezer főnyi, vegyesen amerikaiakból, angolokból és franciákból álló szárazföldi katonát és nyolcszáz tengerészt. Gyarmati engedmény az osztrákoknak Bukarest, julius 2 4, A Viitorul jelenti Lyonból: Az a bizottság, mely az osztrákoknak Tiencsin re vonatkozólag engedményeket van hivatva kieszközölni most gyűlésezik Párisban, beszéde az olasz kamarában Bukarest, julius 24. Az Independance jelenti Lyonból: Tittoni külügyminiszter az olasz kamarában beszédet mondott, amelynek során teljes mértékben csatlakozott Pichonnak a fiumei zavargásokról tett jelentéseihez. Mindenáron szükség van arra — mondotta Tittoni — hogy az olasz nép megőrizze hidegvérét és elkerüljön minden meggodolatlan és barátságtalan cselekedetet azokkal a népekkel szemben, amelyekkel ez időszerűit tárgyalunk. Az eféle cselekményeknek csupán az lehet a következménye, hogy gyengítik helyzetünket és ismétlődés esetén a helyzet tarthatatlanná válik számunkra. A békeküldöttség visszatért Rómába. És pedig azért, mert az a célja, hogy a konferencia annyira nehéz és annyira kényes tárgyalásai mellett az előfordult incidensek többé ne ismétlődjenek meg, nehogy növeljék a tárgyalások nehézségeit. Ami a parlament által jól ismert legutóbbi incidenseket illeti, teljes szívvel csatlakozom a francia külügyminiszter kijelentéseihez. P'ichon kijelentette, hogy a francia kormány, mint mindig, ugy most is át van hatva attól a mélységes vágytól, hogy biztosítsa a Franciaország és Olaszország között a háború alatt íenállott szövetséges viszony fenmaradását. Ezt az óhajt mi is osztjuk és sohsem láttuk í inkább, mint ebben a pillanatban, I hogy ily nagy szükség van a mérj sékletre. Újra föllendül a német gazdasági élet Bukarest, julius 24. A ,,Dimineata" irja : Kereskedelmi ügynökeink és megbizottaink jelentése szerint a fegyverszüneti szerződés megkötése ota Franciaországból és Angliából 500 millió márka értékű árut szállítottak Németországba, i Most az amerikaiak készülődnek nagy] ban a Németország részére való szálj litásra. Számtalan pénzintézet és ipar! üzem áll e célból rendelkezésükre a