Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 122-215. szám)

1919-09-28 / 215. szám

'iregyháza, 1919 szeptember 28 Vasárnap XL. évfolyam 215 .1'ii j'i >Mw iW[»>winiiiiiiM'T>i n iiriii»iir iiifiiirrif>" < SZABOLCSVARMEGVE ÉS NYÍREGYHÁZA VÁROS HIVATALOS NAPILA PJA * íl Szerkesztőség és Kiadóhivatal : díőíitetés: Egész évre 72 K, te!é\ negyedévre 18 K, egy hónapra t -.-. ^Tanítóknak félévre 24 korons, SD5Í^W^i^^^^^^íiBeWiiWssBS^^ 36 K. Alapította JÓBA ELEK Felelős szerkesztő Dr. S. SZABÓ I.ÁSZLÓ ii wrii Hi Ml^iM Ml M *. aa**** M&éAirth. '.ii. S/ÉCHENVl-ÚT 9. SZAM. TEU -ív íAM 329. POSTACHEQUE ZKJSS Kéziratokat nem adunk vissza. z amerikai Vöröskereszt misszió tagja Nyíregyházi ti Gyógyszereket kap az Erzsébet kórhSi" Nyíregyháza, s^iapt. 27. T-gnap délután érdekes veu'Iúge'vólt Nyi?. gyházának. Hcc'or Munro angöí orvos, sz amerikai Vöröskereszt szió eg\ik tugji Sátoxaljaujháiyuől auto^oW on Nyt«gy-. érkezett, hogy személyesen meggyőződjön arról, a gvRZnrhiáujrol, i moly napról-napi a nagyobb, mérveket .ve' ;• atusztrófális jellegű is hheieií volna, ha az antant rn gondoskodna rólunk. Már a „Nyirvidék" tegnapi számában, megírtuk, hogy amerikai vöröskereszt háromszáz' tonna gyógycikkel kül­t Magyarországnak. A gyógyszervonat a következő' ára : hozui Budapeslré; gyógyszerek, .fcöttterek, orvosi mö­•r k, kórh /.berendezési cikkek, továbbá k.vé, tea és or. Dr. Hector Munro megérkezése után Mifclósy István rög kat-bolikus tüspöknél szálU meg. Az orvos dr Grósz ál egyetemi tan r fiának, kíséreté jött m.iutún az gol nyelven kívül más nyelvet nem b^zéí s igy a tár gásnál Grósz E ail fia, aki szintén orvos. volt .a tolmács. A Vöröskereszt küldötte, ezután az Erzsébet közkór zba ment ki, ah 4 fölvette a szabolcsvármegyei kórházak ikséglétét, majd ismét a püspök' lakására m :rit vissza, ol körülbelül egy ó^hosfesát tartózkodott A rövid egy órai tartózkodási idő igen kedélyesei telt. s Dr. Munro megígérte, hogy visszatértkor ismét fel rja keresni Miklósy IsMn püspököt Ezután mindketten Debrecen32 mentek, ahol szhi-én szeirják a hajdumegyei kórházak gyógy iru^ükségletét. M után a Vöröskereszt küldöttei valósággal" amerikai npóban dolgoznak, rémélhető, hogy a magyar kórházak lehető legrövidebb idő alatt el ^esznek látva gydgysieyrél '' assó lesz Románia fővárosa Páris, szept. 27. A , Cüicigó Tribüné" írja: karestben az amerikai vö­íkereszt körében nagy nyug­anságot keltet az a hir, gy a román kormány a árost Bukarestből Brassóba ,rja átieni. Mivel a vöröskereszt orvosi gyermekgondozó müveinek ;adis?állása természetszerű ­a főváros, tekintve, hogy ikrán kell érintkeznie a rmány hivatalos köreivel, őváros áthelyezése a íő­iiszállás áthelyezését is tga után vonná. A tervbevett változás oka hogy a beözönlő réme­és osztrákok aránylag inyen tudták elfoglalni karestet, mig Brassót he­k által védett természeti vése csaknem me^vivhá­anná teszi. Megvan azon­ül Brassónak sz az előnye hogy az uj Románia -pontjában fekszik. Srassó egy hatalmas hegy án terül el, amely szinte rőiegesen emelkedik a vá­í utolsó utcájától felfelé. U- * ^— «íai.erődít­rríény. k romjai .vannak, <. . £ a domb pompás elheiy ce-t nyújthatna a kormányé' ii e teünek. w/ _,__ Mackensen Belgrádban Bukares':, s?ept. 27. A ,,1/Órfen." irja : Macken­sen tábornagy két tábornok, hét tiszt és 38 ember lcisé relében ma B?!,/rádoa érke­zeit. A frincii hatóságok egy a v'roson kivül fekvő villába internálták. Baranya Magyarország Pécs, szept. 27. Párisból érkezett legutóbbi jelenlések szerint a Baranya kérdésének eldöntess kedve­zőtlen Jugoszláviára nézve. A cenzúra megengedi ennek a ténynek a közhsét, da hozzáteszi, hogy a lakosság fölöttébb elégedetlen ezzel a megoldással és amennyiben ntm Jugoszláviához fognak tartozni, elhatározták, hogy vagyonukat elpusztítják és Jugoszláviába vándorolnak ki. Ennek a Páris számára meg irt „népakaratnak" tenden­ciája kézenfekvő. ípsíon Péter kereszléfiy­a? Budapest, szept; 27. Aoro&tfjn Pé^er volt nép­biztos jeiéntkezéH a keresz­téuyszocia:ista pártnál és i­vatteozáss'íl a ..Z.idó útja" eimtt antiszemita munkájára azt él itotta, hegy ő keresi­f énysz . ciaiista érzés >1 c's a pái;ba felvételre jelentkezett. Ágoston Pétert, a keresz­tényszocialista párt határo­zottan vissz utasítót'a. Ágos ton Péternek nem ez fiz első ktfpe >fordítása. Mikor Nagy­váradra Giesswein Sándor protekciója mellett jogtanárrá kinevezték, meggyőződéses ka­tólikusaafc mutatta magát. Később Somló Bódog befo­lyása alá került és s.'.ociilisía elméleteket hrrdétetí, volt munkapárti kortes, un d be került a szabrsdköaiáy-s pá bolyba, ott egyszerr 5 tslsóbb radikális, istentagadó rány­ban működött s a nagyvá­radi páholy kettész. kadása után a radikálisok étére á lt. Része volt sz októ er 31-iki forradalomban, ő lett Nagy várad és Biha r megye Káro­lyista főispánja. Mint ilyen a köztársasági kormány állam titKárja lett, Knn Bélától üépbiztosi állást, fogadolt eJ, ne ne volt a Ptidi-kormány­n is, most pedig — csak hogy ovubbra is felszínen mai dhassón — a keresztény üzocialisu párthoz próbált dörgölőzni. O.t azonban az első rfelkinálkozásnál vissza­utasiioíták. ü bolgár béke Budapest, szept. 27. A „L'Indapendance Roumaine" irja: A bolgár békefeltételek ösz­szefoglalása a követk?ző : Északon naica változás. Nyu­gaton több kis területrészt a szerb horvát-szlovén államnak en­gednek át. A legfontosabb a Sztruaaitza vidéke. Délen a határ nagyjában azt a voaatet követi, melyet egy Bask makiitól délnyugatra 8 mórtfö'd­nyire fekvő pontból vonhatussk és amely Kiikiknél végződik. Butgá ria elismeri a szerb horvát-szlor vén áliaoiot és a legfőbb szövet­séges és csatlakozott hatalmak javára lemond Tráciára vonat­kozó minden jogáról. Ez utóbbiak viszont kötelezik magukat Bulgária részére kijára­tot biztosítani az Égei tengerhez. A s&int-germaini békeszerződós­ben foglaltakhoz hasonló rendel kezések biziosttják a kisebbségek védelmét A katonai védelemről szóló pontok 20,000 emberben állapítják meg a bolgár hadsereg létszámát a tisztekkel együtt Ezt a hadsereget kizárólag csak a rend fenntartására s a határo kon való rendőri szo'galatra sza b;;d használni. V A hadsereg orüóötes belépés alapjí'.n egésüttei. <c ki s a szol­gáíaM k italeüetitseg tartama tisz­t«k ••» itn rá . j, altisztek és a k»í:Aiiység f/ii iára 12 év. Buigaria i é'feljebb 10,000 pénz­ügyért tarthat, ugy hogy a fegy­verek SÍC" melyek fölött azok rendelkeznek, ->m haladhat meg hO CCO et Mer; " gíi: láogvetők, pán­célos au ofiiob ok és tankok be hozatala tilos Egyetlen gyár gyárt­h»t hadiauT .got és ezt is csak ÍZ rzc .ésben meghatározott m.'rtékben Uj hadihajókat tilos építeni. Bu . iának nem sz ibad, hogy katonai, vagy vízi repülőraja le­gyen. BulgariAnak aa általa okozott károk jóvátételére 2 250,000.000 frankot kell fizetnie aranyban, a fizetések télévenként fognak tör­ténni 1920 julíusától kezdődőleg. M ;nt a versaillesi és s^int germsini szerződésien, ugy itt is ki van köt«e a mUzeum és levéltári tár­gyak visszaadása a meg zillva tartott országoknak. Bulgária kötelezi magát ezen kivül, hogy a roroán és szerb­horvát-szlovén államoknak bizo­nyos számú szarvasmarhát engéd át. Ugyszin'én öt éven át éven­ként 50,000 tonna kőszenet szál­lít. a szerb horvát-szlovén állam­nak. Azoa esetben, ka Bulgária nem teljesítené kötelezettségeit a szerződésben megállapított szö­vetséges bizottság kezébe vehetné a bolgár -.dók ' evételek ellen­őrzését . -p, Ili n ..XHWWMW IIIIH Hí ülnrák \ s Könyv Budaptst, szept. 27. B'esnek és Budapestnek most m-grenditő szenzációja van. A bécsi Burg levéltárban fölfedezett hiteles okmányok alapján az osztrák kormány a „Vörös könyv" kiegészíté­sed leközölte most az 1914. év julius 2 tői 19-ig tariott döntő íontosságu koronata­nácsok jegyzőkönyveit. A Vö­rös Könyvvel legközelebbi számunkban bővebben fog­lalkozunk. HIREK — A városi lakáshivatal uj helyisége a városháza udvarán a jövedékkezeiőség melleit a volt detektív szobák helyén van. Hi vataios órák hétköznapokon pén tek kivételével délelőtt 8 órától 11 órág. — Halálozás Özvegy Bleuer Béláné szül. Seh5n Mina életének 65 ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése vasárnap délután 3 órakor lesz. — Az elsőfokú iparhatóság hivatalos helyisége városháza emelet 19 szám alatt van. Ipari és gazdasági munkikönyveket ugyanott adnak ki, Hivatalos órák hétköznapokon délelőtt 10 óratói 12 óráig. — A volt katonák segéd­ideje. Az iparlörvény évtelmeben valamely képesítéshez kötött ipar üzéséhaz két, illetve három esz­tendei segédi minőségben eltöl­tött munkaidőt kell iBunkaköny­vileg igazolni eszerint, hogy ta­noncidöt fel tud e mutatni as iüető vagy sem. Közbe jött azonban az öt éves világháború és azok ak ipari segpdsk, akiknek hadbavo­nulásuk előtt meg volt már az egy évi, illetve két esztendei sa­gódi munkaidejük a régi elavult ipariörvény értelmében 3-4 évi katonáskodás után még további 1 vagy 2 évet kell segédként el­tölteni ík. mig önállósíthatják ma­gukat, jóllehet ha háború nem lett volna, már régen önálló ipa­rosok lennének. A hadviselt iparos segédek ér­dekében az I. fokú iparhatóság a méltányosság és .humanitás állás­pontján átlva ugy igyekszik a régi ipartörvéay szelleméből előálló sérelmes helyzeteken segíteni, hogy a hadviselt ipsros segédek iparigazolvány kiadása iránti ké­relmét minden esetben az ipar­testület elöljáróságához teszi át véleményezés végett és ha meg­állapítást nyer, hogy a segéd köz­vetlen hadbavonulása előtt leg­alább 1 évig állandóan [mint se­géd munkában állott, az ipariga­zolváay kiadása elé akadályt nem gördit addig is, mig a kormány a régi ipariörvénynek ezt az egy bekövetkező háborúval egyáltalán nem számoló intézkedését meg­felelően nem módosítja. — Egységes világvaluta. Len­gyelország uj pénzügyminisztere, Bilinszky lovag a párisi, londoni és washingtoni illetékes körök elé egy világvaluta tervét terjesztette. Arról van szó, hogy az egész vi­lágon egységes pénzértéket ve­zessenek be, mert csak igy lehet a mai szerencsétlen valuta-kaosz­nak réget vetni. Amerikában Bi­linszky terve nagy érdeklődést keltett. A kérdés tanulmányozására egy pénzügyi bizottságot küldtek ki. Amerika hajlandó volna a dol­lárt világ pénzegységnek vezetni be s az összes államoknak ter­melési lehetőségeik mérve szerint kölcsönt nyújtani. Franciaország és Anglia ellenzése tárgytalan, hiszen Amerika már most kezé­ben tartja a pénzügyi helyzetet és Amerika segítsége nélkül Eu­rópa és pénzügyi összeomlása el­kerülhetetlen volna. -- Király Ernő Amerikában, Rózsa Lajos Bécsben. Buda­pestről jelentik: Király Ernő nem újította meg a szerződését a Ki­rályszinházzal. Az eset története a következő: A budapesti szín­házak igazgatói tekintettel arra, hogy nincs fűtőanyag és valószí­nűleg még a hideg beálltakor sem lesz, olyaa szerződéseket írattak alá & tagokkal, amelyek értelmé­ben, ha a színházak nem játszhat­nának, a tagoknak csak a fele gázsi jár. Király Ernő megtagadta ennek a szerződésnek az aláírá­sát, de azért továbbra is fellépett a Királyszinházban esténkint fel­lépti dij ellenében. Most pedig Füleky színigazgató amerikai szin­házához szerződött, ahol nagy fizetést log húzni. Király Ernőn kivül több pesti színésznő szerző-

Next

/
Thumbnails
Contents