Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 73-121. szám)

1919-05-20 / 112. szám

t JSTYÍRSTIDÉÍL 1919. május 20. már kiürített részek újra megszállhatók. Ha Németország eleget tesz e szerződésnek, az antant csapatokat visszavonják. Franciaországot megvédik. Németország kötelezi magát arra, hogy elismeri mindazokat a szerződéseket és egyezményeket, amelyeket az antant hatalmak Németország volt szövetségeseivel kötnek és a maga részéről is elfogadja azokat a rendelkezéseket, amelyek a volt osztrák-magyar monarchia területén, Bulgáriában és Törökországban életbelépnek, elismeri tehát az uj államokat és határait. A 'békeszerződések ratifikálása Paris ban történik, a tengeren tuli államok Párisban jelzik a ratifikálást. A békeszerződés életbe lép, mihelyt Németország é3 a négy nagyhatalom ratifikálta. A békeszerződésben adott garanciákon kivül az amerikai Egyesült Államok elnöke kötelezi magát arra. hogy az EgyesültÁilamofe szenátusának, továbbá Anglia miniszterelnöke kötelezi magát arra, hogy Nagybritánnia parlamentjének ratifikáló előterjesztést tesz és k Népek Ligájának jóváhagyása mellett az Egyesült Államok és Nagybritánnia azonnal segítségére siet Franciaországnak, ha Németország támadást provokál vagy jogtalanságot kivet el. A nemet nemzetgyűlés a békeszerződésről Németország nem irhát alá egy igazságtalan bekét Ki brándulás a wilson: illúzióból A Viitorul jelenti : A berlini nemzetgyűlésen, amelyen a békeszerződést terjesztették a parlament elé, Scheidemann miniszter a következő beszédet tartotta: — A német nemzetgyűlés azért gyűlt ma össze, hogy az ország kormányává

1 egyetemben állást foglaljon ebben a pillanatban, amely döntő jelentőségű népünk létére nézve, azzal szemben, amit a mi ellenségeink békefeltételeknek neveznek. Összejött a nemzet képviselete, mint a bizakodók utolsó csoportja akkor, amikor a haza legsúlyosabb veszélyben forog. Mindnyájan eljö:tek ez elszásziak és lotharingiaiak kivételével, akiknek megszűnt a joguk, hogy itt megjelenjenek. És amikor én az Öaök soraiban látom a német nemzet összes törzseinek, a rajnai tartományoknak, a Saar vidékének, keleti és nyugati Poroszországnak. Posennek, Sziléziának és Danzignak képviselőit, a veszélyben forgó tartományok embereit — ha az ellenség akarata törvénnyé válik — ugy őket utoljára látom itt a német nemzetgyűlésen : érzem a lelkemben, hogy velük vagyok, fájdalmukban ebben a súlyos órában, amikor egymással beszélnünk kell. A mi kötelességünk az, hogy megmentsük * nemzetünk életét, semmi mást, csak legalább ezt. Nem kergettünk nacionalista illúziókat, nem törekszünk presztízsünk megmentésére, nem keressük hatalmunk helyreállítását. Az életünket, a mi szégény, szerény életünket akarjuk megmenteni, az országot és a népet most, amikor érezzük a reánk le3ujíó kezet. Engedjék meg, hogy minden mesterkedés nélkül őszintén beszéljek. Wilson el/ei és a békeszerződés Ez a vaskos kötet, malyben száz paragrafus kezdődik aszal, hogy Németország lemond, amelyben ennek a nagy népnek magának kell aláirnia a saját igazságtalanságát, elfogadnia a kérlelhetetlen földarabolását, szolgaságát, ebből nem lehet törvény Én összehasonlítottam a békeszerződést Wilson elveivel Nem mulaszthatom el azt a megjegyzést, hogy a világ ismét szegényebb lett egy illúzióval, a népek újból elvesztettek egy hitet, most, ami kor amúgy is olyan sajnálatosan szegény ideálokban, Ki másnak a nevét mondották ki több bizakodással és több hivéssel, mint a Wilsonét, a harcterek véres mezőin, a gyászoló családokban, akiket ebben a világháborúban megfosztottak minden reménységüktől. Most azonban a békehozó Wilsonnak képe elhalványul. Berlinben mindenütt falragaszok hirdetik, hogy haza várjuk foglyainkat. Mi lesz Német országnak a jövő képe. Hatvan millió ember beszorítva szeges drótok közé, hatvan millió ember kényszermunkára ítélve, amelynek kö vetkeztében Németország elszigetéit marad és igy várhatja biztos megsemmisülését. A gyarmatok eltűnnek, a nemzetközi szerződésekből származó igényeink megszűnnek, minden szerződesünk megsemmisül. Németország megszűnt létezni határain kivül. Kiveszik kábeleit s három hónapra elveszik drótnélküli állomásait. El leszünk vágva a világtól. A szövetséges államok fenntartották maguknak azt a jogot, hogy minden német tulajdont — ami idegenben van — vissza tartsanak. A flottánk idegen kézbe kerül, kábelek, gyarmatok, külföldi összeköttetések kölcsönös jogvédelem, forgalmi szabadság, stb., stb. nélkül, Scheidemann ezután kifejti, hogy ellenjavaslatot terjesztenek elő, mert a kormány nézete szerint a békeszerződés el nem fogadható. A német állam csak oly szerződést irhát alá, amelyet meg is tarthat. A versaillesi béke aláírásának teljes felbomlás volna a kö vetkezménye, tehát oiyan szerződést akarunk — fejezi be Scheidemann, — amely lehetővé teszi, hogy talpraálljunk. Nem a háború békéjét, hanem a munka békéjét. Mi nem akarunk háborút, — végezte be a miniszter, — mi valóban békét akarunk. Pázmándy nyilatkszata a pesti állapotokról Nagyvárad, május 16 Pázmándy Dénes, az ismert politikus, aki titkárával együtt Prágából Nagyváradra érkezett, a következő nyilatkozatot tette a budapesti állapotokról: Budapesten a letartóztatottak szátna több ezerre rug, de a vérengzésekről, kivégzésekről és utcai harcokról keletkezett hirek nem felelnek meg a valóságnak. A letartóztatottak között van Lovászy Márton, Buza Barna, Szabó István volt miniszterek, Mezőfi Vilmos, Hatvány Lajos, Vészi József, Miklós Andor, Légrády Imre, Hacsak Géza, Bárczy István. A halottnak jelentett Wekerlét kiboc3ájtották ós a volt miniszterelnök jelenleg szaoatóriumban időzik. Igen sok magyar politikus külföldre vagy a vidékre menekült. Sváicban igen sokan tartózkodnak. Hock János Svédországba ment, Andrássy Géza, Batthyányi Tivadar, az Erdődy grófok ós számos mágnás Ausztriában, Ugrón Gábor Szatmárotí időzik. Osztrák delegátusok Párisi való érkezése Az ausztriai delegátusok kedden vagy szerdán lesznek Párisban. Delegálva vannak a többek között Gertler tanár és S^hőnbauer volt minister. Az „Echó de Paris" sikeres londoai tárgyalás eredményét közli. Az olasz ministerek nem tértek vissza Párisba. Msgrenlfilt a szerb kormány helyzete A „Li Victorie" jelenti, miszerint valószínű, hogy az egész szerb kormány beadja lemondásit. Eidig öt miniszter hagyta ott helyét a zaviroi belügyi helyzet miatt. A helyzet megoldása végett a régens négy szoc álistának ajánlott föl minisztert tárcákat. Kováts István emlékezete Mikor a döbbenetes hir szétment a városban, elállt lélekzettel, megdermedt szívvel vettünk tudomást a szörnyű esetről. Elítélték. Istenem, miféle Ítélkezés. Pogány elvtárs megrendelte, a vádbiztos felállította, a kivezényelt bírák szállították 03 az előre kirendelt pribékek végrehajtották. Bűnös volt-e néhai jó Kováts István az ellene emelt vádban, vagy ártatlan, az közömbös volt. Hiszen a birák még össze sem ültek felette, mikor a katonaság már megalakította a kivégzési négyszöget a vesztőhelyen ... s az itélet a kihirdetés után 5 perccel már végre volt hajtva . . . Beszélhetet ott azon a tárgyaláson vádlott, a védő akármit az mind-mind falra hányt borsó, mert ugy rendelte azt Pogány József „elvtárs", hogy elrettentő példa kell! A megkínozott, az elcsigázott, a megalázott burzsoának eszébe ne jusson gondolkozni, ágaskodni ... sőt piszszenni se merjen. így lett vértanú Kovács István nemzetőrfőhadnagy. Sorsában a magunk végzetét láttuk, mert tőlünk se kérdezték, hogy ártatlanok vagyunk-e vagy bűnösök, hogy hadseregszállítók vagyunk-e. vagy Samaritánusok, hogy ellenforradalmárok vagyunk e, vagy béketűrő Jóbok... a mi sorsunk is meg volt pecsételve, mert pusztulni, veszni kellett a burzsinak személyválogatás nélkül . . . És Kovács István, — mintha átérezte volna a saját sorsának egész jelentőségét, — állotta a vértanú halált emelt fővel, büszkéa, méltósággal, mint nemesvad a szelindekek között. Nem könyörgött, nem alázkodott, hane» ment végzetének kurtára szabott utján, mint igazi férfihoz, mint egy hőshöz illik. Ugy éreztük mindannyian, hogy ha nem helyettünk, mert hiszen azokban a rémnapokban mindannyian hajszálon függöttünk, de mintha érettünk, mindannyiunkért szenvedett, volna korai halált ... és ugy éreztük, hogy ez a vértanú halál mindannyiunkat lekötelezett. Mintha egy csapásra adósaivá váltunk volna ... Adósaivá az ő nemes emlékezetének, a melyet akkor, a zsibadtság dermesztő levegőjében még azzal se róhattunk le, hogy impozánsan eltemessük. Jól esik megállapítanunk, hogy az a mozgalom, a melyet ennek az általanosan érzett erkölcsi kötelezettségnek a lerovására a napokban indítottunk, általános közhelyesléssel találkozik és mindenki készséggel igyekszik leróni a hálás emlékezés ,és a kegyelet adóját váresuok polgárságának mirtir halottjával szembea. Ugy tervezzük, hogy nagyszabású gyűjtést rendezünk dicső halottunk sírhelyének impozáns emlékoszloppal leendő megörökítése és egy az 4 nttvére alapítandó nagyobb szabású árvaház létetítésére. Bizalommal fordulunk ez utón is a közönséghez, hogy ezekre a nemes célokra szánt adományait juttassa el minél előbb rendeltetési helyére. Az adományösszegeket készséggel elfogadja és hirlapilag nyugtázza a Szabolcsi Hitelbank R.-t. Nyíregyháza. A polgári társadalom saját magát becsüli meg, ha az érette kiszenvedett mártírnak emlékezetét minél impozánssbban, monumentálisan igyekszik megörökíteni 1 Lggyen az emlék méltó Ö hozzá, dicső halottunkhoz, de legyen méltó magához a polgári társadalomhoz is. Nyíregyháza, 1919. május hó. A végrehajtó bizottság. Kérjük azokat a t. gyűjtő urakat, kiknek gyüjtőivei hatósági pecséttel ellátva nincsenek, hogy lebélyegzés végett iveiket a polgármesteri hivatalban haladéktalanul bemutatni szíveskedjenek. A szerkesztőség telefonszáma 329.