Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-18 / 62. szám

%iffgyi*2ft, 1919. Március 18, * Kedd XL. évfolyam • 62 POLITIKAI NAPILAP * A szAmLzm&smmm Kúzsi.m jiorzdn fes A SZÁBOLCSMEOYKJ TAMT^JÍIYSSÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Esetés: Effén ém 45 K, félém... 24 K, xégyedévTC 12 K, egy hónapra 4 K. " TmítófcEgk félévre 16 korosa. 3 KWMMMMMNHMR ALAPÍTOTTA JÓSA ELEK éti Kiadóhivatal s utcnmm-úT ». SZÁM, iz&gvm ísá» m. rosTAcn£«vf sssr, Kériraívkai ma S^IÍBSS vistsa. A Dunát cseh fentiatóség alá helyezte az antant március )? (i Sgitvidfk iu<ktü&iál&,} Belgrádból jelenlik : Az aotar.t adcmrali­tásának Belgrádi kirendeltsége rendeletet bo­csátott ki, amely a Dianát Pozsonytól Bajaig oseh fcnbatóság alá helyezi és Löte'e?J a ma­gyar közigazgatasi és hajózási hatóságokat, hogy a cseh intézkedéseknek engedelmesked­jenek A Károlyipárt Zalaegerszegen íísa^jítsij tnáreiuj 17 {Á Nyirvtdik twk'á-vijézúi.) A politikai párlek vasárnap es ország löbb h«lyen taitottak pártszervező gyűléseket. Zalaegerszegen Nagy Vii.cze belügyminiszter jelent meg a kormány képviselottben A cép­gyülésen a Károlyipart, a szociáldemokraták, a kisgazdapárt és a keresztényszocialisták is nagy szamban jelenttk meg Nagy Vineza az üdröz­lések utan a következő beszédet mondott* : A ? világháborúnak a forradalom vetett véget, a • i'orradaora nem őszirózsás felvonulás volt, nem­csak uj miniszterek kerültek a miniszteri szé­kekbe, de egy uj világot ttrejtett. Neki, mint miniszternek lázítani kell, hogy a forradalom tüze minden siitben felgyúljon, mig az egesz ország at nem alakul, az alsó néprétegek bol­dogulni nem tuduak, mig a dolgozó népmilliók nem lesznek az ország urai. A régi parlament csak a háború terheit rakta as országra, a maioknyi Kárelyipart követelte c-ak a békét, de ezért hazaáiulóuak, btc«tétenoek bélyegezték. Szurmay K-tszer jart Btcsben és a császártól Kíirelyi letartóztatását követelte Mi kimer ük nyitói a szánkat, mert tudtuk, hogy mi képviseljük a népek midióit, azok gondolatait és érzéseit és tudtuk, hogy a mihtíiris a uralmat a népakarat el togja söpörni az osztrak-magyar birodalom régi összetételeivel együtt. Károlyi Mihály nem törődve gúnnyal, miat a nemzet ölő lelkiismerete emelte tel tiltakozó szavat A miliitárizmus vegleg összeomlott, most nem Lf ei mas feladatunk mint azt a rombolást, am t az előző kormányok végeztek becsületes épitő multával hclyreépiten<. ^z épitő munka jogot, főidet és kenyeret, afi a népnek. Az áltatanos egyenlő, "titkom, nökro is kitérj dö választójogot megteremtettük, meg­adtuk a lehetőséget, hogy oiyan nemzetgyűlés üljön össze tm ly nem a keveseknek, hanem az egész magyar nepnek a képviselete. A föld­reformtörvénnyel lehetővé akarjuk tenni, bogy a nép fo dhőz jusson, hogy a nepnek az általa megművelt földből nemcsak a morzsák, hanem a fold egész jövedelme jusson és a főid, amit megmunlsal az öve Jegyen. A referm végrehaj tásabao több oldalról folyik az izgatás. A nep kormány mindenkit íöldböz fo* juttatói. A fold sajat tulajdonába megy itt annak, aki azt ki vauja, da ha ugy látjuk, hogy szövetkezeti alapon jobban lehet a földet kihasználni, ugy erre az útra is ráfogunk térni. Meg kell mutatni az o-szág egységét Ká­iolyi Mihály háta mögött az egész világnak és el kt'jl hárítani a polgarháboiu lehetőségét, nehogy a csohek, románok, szeibek ebből ko­váeso'jariak ürügyet a beavatkozásra és az ország felszabadításáért és ez igazi nép­uralomért, mikor ezt elérték, a kermány arra vállalkozott, hogy a látszólagos ellentét a dol­gozó polgárság és munkásság között áthidalja. Arra a feladatra vállalkoztatok, hogy minden közösséget megtagadunk a reakciós polgárság­gal és eletünk árán is elakarjuk haritari a polgárháborút. Nem kortes uton vagyunk, neoa szavazatot akarunk és nem kell az a szavazat, amelyet nem meggyőződésből pdnak le Aki meggyőző­déses szocialista, szavazzon oda, de egy figyel­meztető intést akarunk a polgárság öntudatába elhelyezni, eszméljen rá a polgárság arra a kö elosségére, hogy részt kell venni az erszág ujjáalkotta politikájában, szegődjön ahhoz a pirthoz, ahol az ország érdekei fokozott véde lemben részesülaek. A Kórolyipárt összefogott a kisgazdapárt­tal Ipari fejlettsegünk még kicsiny, mindaddig, mig az ország iidusi-triaktíik, az a feladat hárul a magyar gazdakra, hogy minden darab talpalatnyi földbői minél többet termeljen ki, nemcsak saját éidekébea, hanem a felesleggel váresi lakosságot is el kell látni. A fala nem élhet külön éleiet, rá van utalva a városra, EZ btt termelt iparcikkekre és ha a város haldok­lik, a falu is haldoklani fog. A győztes orszá­gok megengedhetik megengedhetik maguknak, bogy egyes osztályok bü ön érdekeire tekintettel legyenek, de egy legyőzött ország minden pol­gárának kötelessége, h<gy az egész ors*ág szükségletére legyen tekintettel. A népkormány nak as az üzenete a videkhez, hogyha nem áll a forradalmi kormány hátamöge az ország szekere, meg fog akadni abbaa a kátyúban, a mehba a regi kormányok vezetői vittek. A szabad fejlődés feló akarjuk vinni az országot. A kormány tagjai boldogok lennének, ha he lyüket olyanok foglalnák el, akik becsületest ta­bu es helyesebben tudiiák az ország ügyét szolgálni. D-i az országnak az az éjdeke. hogy a forrtdalmi p-Ttok na^y több.-égbsn jussanak a nemzetgyülesbe, mert akkor a nyuiraii hatal­makkal olyan bekét köthetünk, amely biztosítja a forrad ilera vívmányait ős az ország területi épségét. E tekintetben nincs különbség a szociáldemokrata és a forradalmi polgárság közölt. Szatmáron a szociális'a hadügyminiszter megfogad a, hogy nem fojja megengedni, hogf ellensége nk megfosszanak bennünket legérté­kesebb terű eteinktől és a termelés lehetőségé­től. HA a nyugati hatalmak döntése nem lesz olyan, hogy megnyugvást kelben mindankiben, skkor ebben az országban nyugalom sehol sem lesz Nyugalmat akkor fogok teremteni ebben az országban, ha a forradalmi pártok meJé áll az ország túlnyomó többsége, mert csak akker akkor fog ez sz ország uj életre feltámadni Ezután Nagy Endre beszélt és utána Drozdik Győző kisgazdapárti tiikár szólalt föl. A népgyűlés határozati javaslatában fel­kérte a pártok vezetőségét, hogy hassanak oda, ho>y a választásokon az igazi népakarat nyi­latkozzék meg és a terror és a vesztegetés a letűnt rends?er ezer maradványai kiküszöböl­testiének. Eit a határozatot Károlyi Mihály elnökkel, Bermkey miniszterelnökkel és az Összes pártok vezetőivel közölték. A határozati javaslat tíibbi résziben a kormányt tántorít­hatatlan bizalmukról biztosijak. Románia elrendelte az ' általá­nos mozgósítást Bsílfcpeat, m&ciw 17 U Nyimááit tudontiliiHői.) Bukarestből jelenlik: A minisztertanács csütörtökön deiután az ántánt megbizottainak jelen'ó'ében elhatározta, hogy a migyar é3 uk Táh támadásokkal szemben szüségét latja a mozgósításnak és az áltaianos mozgósítást el­rerdeli. Az ántánt megbízottai szükség esetén kttonasegitséget helyeztek kilátásba a romá­noknak, Letartóztatott kommunista diák £u&»]Kal, március 17 {á IStHrm&fS tvM*üáé«S£i.\ A rendőrség letartóztatta Lőwi Béla fő­iskolai hallgatót és beszállították az állam­ügyészség fogházába Lőwi ellen az a vád, hogy a népköztársaságot veszélyeztető nyomtat­ványokat terjesztett és fegyvereket osztogatott a kommunista-párt tagjai között. Véres keresztényszocíaiisía gyűlés Pápán mérciat 17. {A Hifínddti tudCMMjúkH.; Pápáról jelentik: A pápai keresztény­szocialisták vasárnap délelőtt valasztási gyűlésre gyűltek ö?sze egy terembea, amely zsu olasig meg élt. A gyűlés megnyitása utan az utcán fegyveres katonák jelentek meg, akik az eb'a­kon át több lövést tettek a térembs. Két ember meghalt, három életveszélyesen, husz pedig könnyebben megsebesült. A békekonferencia Ssla^gi, március 17 Nyirvidék todósitóiától.) Párisból jelentik rádión : A békekonferen­cia bizottsága szombaton üiést tartott, amelyen Wilson nem vett részt, haceai szállásán ma­radt, ahol a beérkezett jelentéseket tanul­na ányezi a. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy Tumulty, Wilson titkára táviratot bapo t Párisból Wilson­tol, amely szerint a lefőbb haditanács végleg elhatározta, hogy a népszövetség a békéssé:-• ződés kiegészítő része legyen. t í* 20 m

Next

/
Thumbnails
Contents