Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-03-18 / 62. szám

m 1*18, mZmus 18 Nyíregyháza március ünnepe Válasz SllregybáBk míráus iT JL NifittaéiX iwi<teiid}$íéíA Zuhogó esőben fölemelő ünnepet ült Nyiregyháza ne po szombaton március 15 én a 48 as magyar forradalom emlékére. Az ünnepélyt a Zoidségtéren tartották meg. ahol már két óra után több ozer főnyi tömeg volt egjütt, melynek soraiban itt-ott fölbukkantak a vidéki szocialista szervezetek csoportjainak vörös lobogói. Az ünnepélyt az egyesitett dalárdák éneke nyitotta meg; mely után Vietórisz József dr. főgimnáziumi igazgató mondotta el gyönyörű versezetü ez alkalomra irt remek költemómét^ Kazimir Károly a szociáldemokrata párt elnöke mondotta el a következő beszédet: Ha visszapillantunk a nagyobb történelem lapjaiba, ha a történetnek igazi okait bogozzuk ki a meghamisított törtóneb m labyrintjából, akkor értjük meg mit jelent a msgyar napnak 1848. március 15. A IX. század hönfo^laló magyar népét a XI. szazadban a főpapok és főnemesek rabszolgaságba vetették. A XII ik században a földesurak és főpapok teljesen kiépítették a nép elnyomására atapzott államot. A XIII. században a királyt ide-oda kísérgető főurak széltében hosszáöan rabolták a nep3t. A XIV. században véglegesen k alakult a job bágyság. A nemesek mint a csordát ugy hajtották egymástól rabolt jobbágyokat e^yik terű létről a másikra. A bűnösöket maguk ítélték el fejvé'elre, tüzhalálra. vagy kerékbe törésra. A nép Bzenvedésa végre lázadásokba tört ki, mire a nemesek valasza a jobbágyok ezreinek kiirtása volt és a kiirtottak helyére idegen nemzetiségieket hoztak az Országba. Az elnyomatás folyton fokozódott, a jobbágyot nem embernek, hanem beszélő szerszamnak tekintették. Ebben az időben Magyarország 469 várának, 571 városának és 16 056 helységének csak 11 520 tulajdonosa volt; Másfel falu jutott egy főnemesre. Ebben az időben jöit a török ellen harcoló seregektől az egyik legvitézebb katona Dózsa György a magyar parasztság élére ós megcsinálta az 1514 évi nagy paraszt forradalmat, amely az első magyar pro iotár forradalom volt. A főnemesek és fópapok rettenetes boszszut áltak Dózsán és kiirtották a paraszt forradalom minden lelkes emberét, ugy, hogy ha sonló borzalmaknak nincs parja a világtörténelem semifele forradalmában. Azután jött a hires Werbőczy István, aki a nemesség gazsága; t betetőzte azzal, hogy a törvényeivel a jobbágyságot §rők szolgaságba vetette. A nép sorsa nagyon hosszú idóre el volt intézve, meg a mohácsi vész és a török hódítás ideje sem hozott nagyobb szenvedéseket a nép^e, mint a paraszt forradalom ilynemű elnyomasa Három évszázadig tartott a főurak önkényeskedése. Mária Terézia isí oásat akart felailitani, könnyíteni akait a jobbagyság helyzeten, a nemesség azonban mindent visszavert. II. Jó z ef gyökeres szociális reformokat valósit meg, halá a utan a nemesseg mindent túrómból es és visszaállítja a regi rendet. ho*y a népet továbbra is kiuzsorázza. Végre 1848 március 15-én a márciusi ifjúság ^forradalmi munkája után kitört az 1848 as magyar forradalom, melynek főinditó oka, nem t>z Ausztriától való elszakadás vágya, hanem a garázda nemességgel való leszámolás volt ezt bizonyitja a hires tizenkét pont, ezt bizonyítja az is hogy Tomasics Mihályt a magyar proletariátus akkori egyik vezérét a forradalmi témeg börtönebői kiszabadította. A főnemesség porba t pródott, a nagybirtokosok osztályuralmi megdőlt. Közben Ausztria a szlávságot a főnemességgel ós a nagybirtokos osztállyal egyetemben ellenforradalmat ke?dett Ennek ez ellenforradalomnak a szenvedéseit kellett átélnie az uralomra jutott burzsoának es ez ellenforradalom akaddyozta meg, hogy a dolgozó nép milliók akarata diadalra jusson Az uralomra jutott burzsoázia betiltotta Totnasics- Mihály lapját és üdözték Petőfi for radalmi verseinek terjesztőit. Az ez után következő törvényhozás külsőleg magán viselte a | Nyugat earőpai reform törekvések jellegét, a valójaban azonban a szabadság, egyenlőség és testvériség jelszava alatt uj osztályuralasat hozott látre Da mégis, ha döceenőbs juiott is a magyar népszabadság ügye. az 1848 as magyar forradalmon keresztül jathattunk csak el a mai forradalmi átalakulásig. És azért hozsanna nsktek márciusi napok 1 Ezért hozsanna a márcusi ifjaknak, kiuzsorázott, elnyomott, jobbágyoknak, munkásoknak, forradalmi vasaiőknek és harcosoknak, hogy vérük hullásival megteremtettétek a lehetőséget, hogy hetvea esztendő után a magyar proletár végre te.-zánsol hit minden herével és henyével. És most nézzünk bele az 1848 március 15 ikó után következő időkbe Szabadság, egyeülőség, testvériség mi lett belőled? Hol van a szabadság ? A nemesek utódainak szabad vo't minden, nekünk, munkasoknak, mait szabadságot akartunk, sz»bad volt sínylődni a börtönök mélyén. Hol volt aa egyenlőség ? A kiváltságosok jólét^bía és a proletáriátus szenvedésében ? Szabadságot ? Darányi deres törvénye. Egyenlőség: Andiássy plura is választójoga. Testvériség: A proletár nyomorúság, grófok, bárók, papok tuünzottsága, a tőidet túrok földtehmsége, a hitbizományok és lat.fundiumok állandó aövskedísei. Szabadság, egyenlőség, testvériség. Világvágóhid. rombolás, pusztiUs csonkák bénák, árvák, özvegyek millióinak saanvedase ebban mi szoeiálitták nem látják a szabadságot, egyenlőséget é3 testvériségét. Imperialista érdekek szolgai valtunk, szabad volt meghalni, éhezni, egyenlően mindenkinek, aki nem tartozott a kiváltságosok testvéri láncába. ;J)e üdv neked te Márciusi nap. hogy raj tad keresztül egy ezredév szenvedése a:án ssögteremthetjük az igazi szabadságot, egyealőséget és testvériséget. Esküszünk néked 1848 (

március 15 hogy megfogjuk teremteni. Esküszünk neked te márciusi nap, hogy leszámolunk a nep és a népszabadság minden ellenségével Leszámolunk. mert uj világot akarunk, szépet, ahol nincs elnyomó és elnyomott, leszámolunk mindenkivel, aki utunkba áll, minden reakcióval, minden ellenforradalmi akna munkával szemben erőse's vagyuik. Nem félünk, hogy Dózsa Györgyöket csinálnak belőlünk az „Édredő Magyarok." Nem fésűik tőletek sem az ellenforradalmárok fekete hada Nam felünk és megfogjuk csinálni akt a szabad rrngyar köztársaságot, amelyen álHsunk á ma lelkünk eszméje, ahol mindenki boldog és megelégedett, ahol a szabad magyar föld kalásatenyere, minden kincse, kője, a szabad magyar proletáré munkásé lesnd, ahol nem lesz bő öltünk senki, aki munkátlanul él, ahol. egy szentség iesz a nép szentség, ahol egy boldogság lesz aa igazság. Esküszünk neked márciusi nap, hogy megcsinálja*. É'jen a szociálista köztársaság Wslter Géza dr, ezután nagy hatással szavalta ei Ady Endre egyik gyönyörű forradalmi költeményét. Majd Garay Kálmán dr. lépett a pódiumra mélyen szánió forradalmi gondolatokban gazdag beszédében rámutatott arra, hogy az 1848 magyar forradalomnak niocs párja a forradalmak törtéaetéban. Az 1848 as forradalmi har cok melyek a barrikádokra hívták, Pária, Bjriin, Bécs és Budapest népét fenségesek voltak és a forrad ilmt mozgalmak méhükba már ott hordozták aaaa forradalomnak a csiráit, amelyek most hatalmas lársgr.4 gyúlva végig fognak söpörni az egésc föld golyón. Egy uj világot kell teremtenünk, egy szép, egy boldog világít. Nem volt asé^ ember generáció msgisztosahb feladat elé ál itva, mint a mai, amelynek harcos kötelessége, hogy ezt aa uj vitájot megteremtse. Falra kell doboi mindent, ami régi, lehetetlenné kell tenni mindenkit, aki a régit akarja, öntuditos bátor, elszántsággal előre kall haladni a munkás forradílmi tömegeknek a kitűzött cél elé. Végül az egyesített dalárdák énekelték el nagyon szépen a „Nem lesz a tőke ur mi rajtunk" kezdetű munkásindulót. Szabolcsvármegyetisztikarának, aszabolcsvármegyei szociáldemokrata-párt nyíregyházi központi pártvezetőségéhez cimzett nyilt levelére. Mikecz István főjegyző ur alispán helyettes a vármegye tisztikara nevében hozzánk barátságos hangit nyilt levéllel fordult, hogy a testvérharcot végre megszüntetve a vármegye tisztviselő munkásaival mink, ipari munkások váltsunk őszinte kézszorítást. A kétségtelenül nemes intentióju sorok kifejezik azt is, hogy legyünk tisztelettel egymás politikai hitvallása iránt. Erre az irásra a következőkben válaszolunk : A szociáldemokrata-párt testvéri jobbot nyújt mindenkinek, akit testvér gyanánt üdvözölhet. Tiszteli mindazoknak politikai hitvallását, akik tisztelik a szociáldemokráciát és meg tud férni mindazokkal, akik a maguk politikai meggyőződéseik mellett sem nyilt. sem titkos akna munkával nem ártanak a szociáldemokráciának. Épen ezért a vármegye tisztikarával is tud együtt haladni akkor, ha ennek a tisztikarnak minden egyes' tagja szakítani tud azokkal a régi ideológiákkal, amelyek az egyeseket a szociáldemokráciától eddig oly nagyon távol tartották. Addig, mig a vármegyében csak egy helyen is előfordul, hogy jegyző vagy szolgabíró titkosan aknákat helyez el a szociáldemokrata akarások alá, addig amig a mi céljaink valóra váltásáért vivótt harc a vármegyei tisztikar egyeseinél süket fülekre, rossz akaratra és nem jóindulatu támogatókra talál, addig ez a baráti kézszorítás véglegesen sajnos, meg nem történhet. Meg aztán mindennél többet akarunk. De mert az alispán helyettes ur feje a vármegyei tisztikarnak és írásából előlegezve látjuk a tisztikar részéről az irántunk és munkánk iránt tanúsított megértést, ezért egyidőre figyelő álláspontra helyezkedve őszinte bizalmunkkal állunk a vármegyei tisztikar mellé abban a reményben, hogy csalódni nem fogunk és nemsokára eljön az idő, amikor nemcsak baráti kézszorítással, hanem a testvéri kezek összefogásával üdvözölhetjük egymást valamennyien. — Arra kérjük az alispán helyettes urat, szíveskedjen a tisztikar körében oda hatni, hogy mink nehéz munkánkban a tisztikarban támogatókra találjunk addig is, amig a meggyőződés a tisztikart a szociáldemokrácia harcosainak sorába vezeti. Tudjuk, hogy a vármegyei tisztikar az alispán helyettes úrtól nyeri az iniacitivát ténykedéséhez ezért alispán helyettes urat arra kérjük, legyenek azok az iniacitivák olyanok, amelyek megfelelnek a mi közös munkás érdekeinknek, — hiszen ha még nem fogtunk is össze — testvérek vagyunk. Különben is az ország, a nemzet népe érdeke, hogy az alispán helyettes ur irányító munkája és a tisztikar ténykedése olyan legyen, amely a végösszefogás megtörténtéig is segítségére van a szociáldemokráciának, mert egy szerencsétlen választás után, melyből a szociáldemokrácia kisebbségben kerül ki, az országra megpróbáltatások, a népre szenvedések hárulnának és ezt közös munkával távolithatjuk csak el. Ezért is belátjuk, szükség van arra, hogy együtt haladjunk és kérjük az alispán helyettes urat és rajta keresztül a vármegye tisztikarát, kezdődlön meg hát az együtt működés és teremtődjék meg ebből az együtt működésből nem a mi baráti, hanem a mi testvéri összefogásunk mentől előbb. Ezt akarjuk. Induljon meg a megértés munkája a vármegyei tisztikar körében Többé-kevésbbé proletárok vagyunk valamennyien. Együtt a helyünk, hogy közösen győzhessük le közös ellenségeinket, a nem dolgozókat és a reakciósokat. Köszönjük az alispán helyettes urnák* hogy Írásával alkalmat adott a közeledésre, mert bár ez az irás szocialista írás, de mi érezzük, hogy megint közeledtünk és reméljük, hogv most, ami szívélyes üdvözletünk után, amelyet a vármegyei tisztikar összességének küldünk, össze fogunk fogni.