Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)
1919-02-22 / 43. szám
Nyíregyháza, 1913. Február 22. * Szombat XL. évfolyam. * 43 POITTIftAI KAFUAF mmrn U a fisjmuxmmm trnmmmwmm hivatalos ii « K, M*m„. Sté % I AiArirmi J d B A ILII Kiadtetovutai j «2$ctrarirMfr MAhx Kun Bélát agyonverték^ budapesti rendőrök Véres kommunistatüntetés Budapesten Badapest, február il >,A Nyirmdék i A vigadó nagytermében tegnap délután a kooimuaisták és munkanélküliek gyűlést tartottak, amely után a Vörös Újság szerkesztősége elé vonultak. A munkáaélküliek ötszáz korona gyorssegélyt, féláru élelmiszerjegyeket és házbér elengedést követeltek, valamint a proletárság fölfegyverzését. A Vörös Újság szerkesztősége előtt Kun Béla és tööben intéztek beszédet a tömeghez, amely innen a Népszava Gonti-utcai épülete ellen vonult. A tömeg közben több járókelőt kifosztott, pénzüket, ékszerüket elvették. A főkapitányság nagyfczámu vádőőrségei rendelt ki a Conti-utca sarkára. Miközben az őrség oszlatni kezdte a tömeget, a Népszínház utca egyik házából lövés dördült el. Általános vad lövöldözés keletkezett a tömeg és a védőrök között, miközben kézigránátokat is dobál^ BmdapfiSt, február 21 A NyirviAnk tudtíntttfátál j Ma éjszaka Dietz Károly rendőrkapitány megfúvatta a vészriadót, amelyre az egészrendőrsóg és védőrség a főkapitányság epületébe vonult. Itt negvvenhét készültségre osztották be a tővárost. Egy készültség fölkereste Kun Bélát a lakásán és fölszólította, bogy kövesse a rendőrségre. Kun Béla engedelmeskedett a fölszólításnak. mire a toloncházba szállították. Azután Szamuely lakására mentek a rendőrök, Szamuelyt azonban nem találták otthon Asztaláa egy cédula volt a következő szöveggel: — Édes apám, ne keressen, bajok vannak, elutaztam! Reggel nyolc órakor azonban egy detektív az utcán fölismerte Szamuelyt és bevitte a toloncházba Azután Vágó Bélát keresték föl és őt is letartóztatták, majd a Vörös Újság szerkesztőségébe mentek, ahol házkutatást tartottak. Ma délelőtt tiz fegyveres rendőr jelont meg a toloncház parancsnokánál, Jakab tanácsosnál és kijelentették, hogy látni akarják Kun Bélát Az udvaron száz fegyveres rendőr követelte ugyanezt, ugy, hogy a tanácsos kiadta a parancsot, vezessék elő Kun Bélát Rövid idő múlva két reDdőr kíséretében megjelent Kun Etela. A rendőrök irtózatos zajon gást csaptak, majd megrohanták Kun Belát, ököllel, kaiddal, puskatussal ütötték, rugdosták, pofoztak, majd egy rendőr puskatussal fejbe vágta, ugy, hOjty Kun Bela a falnak esett. A tak. Mikor a védőrök látták, hogy a helyzet egyre fenyegetőbb, gépfegyvereket állítottak föl és tüzelni kezdtek a tömegre. Irtózatos pánik tört ki, mindenki mene kült. A lövöldözésnek négy halottja és kilenc sebesültje van, akik közül ötnek a sérülése halálos. A halottak között van van Víg Imre tűzmester, Kolonics Sándor rendőrellenőr, Nagy Vince védőrtizedes és sok rendőr. Pár perc múlva autón teogerész nemzetőtók ésf-okszáz reudőr, védőr érkezeit, afik a Népszínház utcát elzárták. A kommunisták ma a várhoz akartak tüntetést rendezni, amire a rendőrség nagy előkészületet lett. Hir szerint a szociáldemokrata-párt egyna?o<3 sztrájkkal akar demonstrálni a kommunisták ellen. Az éj folyamán letartóztatták Vágó Bélát, Kun Bélát és több kommunistavezért. akiket gyilkosságra való fölbuj tással vádolnak. Adós fizess! rendőrök ekkor a toloncház előcsarnokába vittek Kun Bélát, miközben a cellákból rémes ordítás hallatszott, az örök viaskodtak a rendő ökkel, akik megakarták lincselni a többi kommunista vezért is. Rövid idő múlva egy rendőr kijött a toloncház kapujába és jelentette: — Végeztünk vele, agyonvertük ! Budapest szervezett munkássága ma a kommunisták elleni tüntetésképen sztrájkba lépett és tegyverbeállott A várat, a parlamentet, városházát, rendőrséget, hidakat és középületeket védőrség és fegyveres munkásság szállotta meg. A hangulat rendkívül izgató t. az utcákon óriási tömegek vannak. Állandóan katonák vonulnak föl és a fegyvertelen, gyanús, kommunista katonákat igazoltatják. ^ , Március 15 — nemzeti ünnep Budapest, február 21 (Fővárosi munkatársunktól,) Néhány nap múlva néptörvény jelenik meg, amely március 15-ét nemzeti ünneppé avatja. Március 15-én két demonstráció lesz a köztársaság mellett, az egyiket a kormány, a másikat a forradalmi pártok rendezik. Károlyi Mhály nagy külpolitikai beszédet fog mondani március 15 én. Nyiregjháí*, február 21 A NpirvúMk Ht.iótitóját-ii.1 Nem valami nagy bölcsesség kellett annak a megállapításához, hogy a kutya tem éri be simogatással: konc is kell neki. De hiszen ez nem is valami nagy bőlcseség, hanem olyan egyszerű igazság, amit lépten nyomon hirdet az élet. A csecsemőnek sem elég az anyai szeretet, a csók, az ajnározás: tej is kell annak. Ami a kutyának a konc, az embernek a táplálék, az államnak a jövedelem. Ahogyan üres kamrának bolond a gazdasszonya, éppen olyan fejvesztett lehet anaak az államnak a kormánya, ^amely üres kassza mellett ül. Száz és száz felöl nyújtogatja hozzá a markát a követelés, hát hogyan és mib&l elégitse ki'? Ígéretekkel? Ezzel még senki sem lakott jóL Napot a tapasztalhatjuk, hogy a mi népköztársasági kormányunk ajtaján ököllel kopogtat a kielégítésre váró követelés, á ki.incset egymás kezébe adó deputációk serege, ami mind kapni szeretne, csak azt nem tapasztaljuk, hogy olyanok keresnék föl a népkormányt, akik adni is ikcrnának már neki. Ha pedig valamiből folyton csak adunk, de sohsem teszünk bele semmit, az a valami előbb utóbb kimerül Az államháztartásnak egyik jövedelmi forrása az adó. Ez az olaj, ami az állam gépe sr zetét keni, begy forogjon. Ha ezt megvonjuk tőle, akkor a gép kopik, elromlik, berozsdásodik, megáll. Valamikor hazafiúi virtuskodások közé tartozott az, bogy egyik másik népszerűtlen kormánytól az adót, a katonát megtagadták. Ugyan néízük meg, a mostani körülmények között honfiúi virtusszámba megy e a polgári kötelességek megtagadása ? Azzal elrire legyünk tisztában, hogy az adózási rendszerünk igazságtalan, mert olyanforma, hogy a kicsit elcsípi, de a nagyot futni engedi. De hát most nem erről van szó. Van nekünk még ennél igazságtalanabb törvényünk is, de amíg ujabbal, igazságosabbal ki Bem cseréljük, addig törvény és addig meg kell tartani. Azt is megállapíthatjuk, hegy adót fizetni nem a legkellemesebb szórakazás, de hát muszáj, mert tftrvéoy és a törvényt meg kell tartani. ha rendet akarunk teremteni ebben az országban Erről se beszé'jünk most. Ismerjük el azt, hogy a forradalom egyik legnagyobb vívmánya volt a régi rendszer öszszetörése, u királyság elsöprése, a háborús kormány megbuktatása és a népköztársaság megteremtése. Ezt a vívmányt minden erőnkkel ba kell, életünk árán is biztosítani kell. Azt is tudjuk, hogy az uj lormány milyen gazdasági és pénzügyi állapotban vette kezébe az ország sorsának az intézését. Az sem titok, hogy a megszállások folytán az állami jövedelemforrások tekintélyes része bedugult. Arról is olvashattunk már, hogy a népköztársaság megalakulása óta senki sem akar adót fizetni, mintha a köztársasági erények közé tartoznék a közös teherviselés kötelességének a bátor vagy inkább botor megtagadása. ifi 20 m