Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-22 / 43. szám

J#fHKDÉ2£ 1919. február !B2 Mert mit csinálunk akkor, ha a népköztársaság kormányától elzárjuk az állami jövedelmek egyik forrását, nem fizetünk adót ? Megrendítjük ugy e a helyzetét, mert a kötelességének a teljesítésében gátoljuk. Hazafias virtuskodás ez a mostani körülmények között ? Nem, sőt az ellenforradalmat akaratlanul is támogató, de mégi3 támogató ténykedés, tehát hazaárulás. Elképzelünk olyanfajta kormányformát, amely az adózási kötelezettség megszüntetéseivel tudja majd az országot igazgatni ? Nem. Jöhet olyan jóságos kormány, amely azt mondja, hogy az eddig be nem fizetett adókat pedig tartsátok meg magatoknak, csináljatok belőle névnapot, disznótort, lakodalmat? Ilyen bolond kormány sem jöhet. Akármilyen jön, az állami adótartozásokat kíméletlenül és kamatostul behajtja. No már most mi, akik a királyságot megbuktattuk, a népköztársaságot megteremtettük, a saját féltékenyen szeretett kormányunk előtt becsukjuk a bugyebárisunkat és megbuktatván, anyagi csődbe kergetvén az államháztartást, annak a kormánynak tartogassuk a visszamaradt adókat, amely nem teketóriázik velünk, hanem egyszerűen elveszi a bugyellárisunkat, hogy adós, fizess! Mert hiszen ennek az állapotnak előbbutóbb be kell következni, ha a bankópénz kimerül, la az államkassza teljesen üres lesz, | ha a szaporodó követeléseknek az állam nem tud eieget tenni. Értsük meg, hogy a köztársaságot, annak vívmányait nem elég szóval éltetni, hanem azokért áldozatot is kell hozni. Hát legyen az adófizetés a mostani igazságtalan adórendszer mellett nem kötelesség, hanem áldozat: akkor sem szabad megtagadnunk. Annyi éveken át annyi jött-ment kormánynak megadtuk a kor mányzás eszközeit és épen a népkormánytól tagadnánk meg az uj és igazságos adózás behozataláig ? A népkormánytól, amely nem heréket és generálisokat, nem ellenünk épülő palotákat és kaszárnyákat hizlal és teremt belőle, hanem a javunkra cselekedvén szociális fejlődést biztosit a tölhasználásával ? Ne legyünk rövidlátók, az ellenforradalom vak eszközei, a hazaárulás öntudatlan részesei tizessük meg az adótartozásunkat és inkább ma, mint holnap. A népköztársaság üdve kívánja ezt most 1 ölünk és nem az adóvégrehajtó. Az adófizetés most nein kellemetlen szórakozás, hanem honpolgári kötelesség. Szeretjük a köztársaságot, ebben mindnyájan egyek vagyunk, de ne tegyünk ugy, mint annakidején a pozsonyi országgyűlésen a nemesi fölkelők a hadsereget kérő Mária Terézia előtt, — Vitám et sanguinem, sed avenam non ! (Életet és vórt igen, de zabot nem!) A debreceni munkásság kirendeltsége lefegyverezte a tiszadobi karhatalmat Iy(regybárs, február 21 (A Nyírvidék tudó*MtjátiiL> A tiszadobbi események, amelyek már országos nevezetességüeiké fejlődtek, a debreceni szervezett munkásság közbelépése folytán szenzációs fordulatot vettek. Debrecenben már régebben beszélték a Nyírvidék, Dabrecen, a miskolci és budapesti lapok'- meg is írták, fiogy a debreceni karhatalmi kirendeltség embertelenül bánt el a tiszadobi, tiszapolgári és tíszaluci lakossággal, amely részes volt az Andrássy-kastélyban történt pusztításban. Az ügy a hadügyminiszter elé is került, akinek Reisinger Ferenc, a miskolci kormánybiztos tett jelentést a tíszaluci és tiszapolgári lakosság panaszai valamint Rimóczy József miskolci főkapitánnyal együtt a helyszínén tapasztaltak alapján. Az elmúlt pénteken, a debreceni munkástanács is foglalkozott a karhatalmi kirendeltség ellen már régen fölhangzó vádakkal, A munkástanács ez ülésén borzalmas tényeket hoztak föl és megdöbbentő embertelenséggel vádolták a kirendeltséget. E vádak szerint a karhatalmi kirendeltség a legkegyetlenebb módon kínozta a férfiakat, nőket, aggokat, gyermekeket egyaránt, Megbotozták az embereket ugy, hogy a csontig lefoszlott róluk a hus s van^eset, hogy egy embert még novemberben ugy megbotozták, hogy még ma is nyilt sebeket hordoz a testén. Másik vád az volt, hogy tüzes vasakkal sütögették az emberek talpát. A harmadik vád, hogy a tiszadobi templom előtt akasztófát állítottak föl, azt az embert azután, akit vallatni akartak, odaállították az akasztófa alá, kötelet tettek a nyakára, fölhúzták az akasztófára s félholtan eresztették le ismét a földre. Ilyen és hasonló adatokat soroltak föl a munkástanács ülésén, mire a munkástanács egy öttagú vizsgálóbizottságot küldött ki, hogy állapítsa meg az igazságot, végezzen szociálista vizsgálatot s ennek eredményét jelentse be a pártnak. A bizottság Lefkovits Vilmos dr. párttitkárral az élén ki is meat és tegnap befejezte a vissgáiatot. A vizsgálat readkiyül terhelő adatokat hozott felszínre, ugy, hogy célszerűnek látszott a karhatalom rögtöni lefegyverezése. Debrecenből százhúsz felfegyverezett máv. gépgyári munkás ment ki tegnapelőtt Tiszadobra és megérkezésük után rögtön hozzáláttak feladatuk elvégzéséhez. Előbb a tiszadobi kirendeltség harminchárom legénységi tagját fegyverezték le, kik minden ellenkezés nélkül átadták fegyvereiket. Tisztjeik, számszerint négyen éppen kilovagoltak. Visszatértük után a szervezett munkások körülvették őket lefegyverezték és őrizet alá fogták. Este vonaton behozták az egész csapatot Debrecenbe. Itt további intézkedésig a csapat tisztjeit ós a legénységet a rendőrség épületében helyezték el és tovább intézkedésig felügyelet alatt tartják. Ezekre a megtorló rendszabályokra azért volt szükség, mert a Tiszadobon lefolytatott vizsgálat a karhatalom részéről elkövetett olyan megdöbbentő erőszakosságokat derített ki, melyek nyomdafestéket sem tűrnek meg. Elég arra utalnunk, hogy Tiszadobon sok az erőszakosságok következtében megőrültek és betegek, sérültek száma. Mo3t hatvan főnyi szerve, zett munkás maradt Tiszadobon, ők tartják fent a rendet. A szervezett munkásságnak minden esetre rendkívüli érdeme van benne, hogy a tiszadobi lakosságot az erőszakosságoktői megszabadította. KrómMtn E. • tegftAnayebfe tonfori tsSAfta üj kiadása megérkezett. Ka l it (JL rés* ára B K. Kapható stüodea K&xjm fls itasak fós**iiJtaft£aI& Dr. Süpka Géza előadása Nyíregyháza február 21. íA ÜytrwMi* mafaitójátői.) A Femíui3ták Pártközi Szövetsége országos agitációt kezdett a nőnek politikai pártokba való tömörítése erdekében. A Nyíregyházi Egyesület felkérte a háron forradalmi pártot, a szociáldemokrata, radikális és a Károlyi pártot, hogy egy előadás sorozatban ismertessék programmjukat a nők előtt. Ennek a sorozatnak első láncszeme lesz dr. Supka Géza előadása, ki mint a Radikális párt kiküldöttje ez alkalommal váltja be Groák Ödöané elncknőnek tett régebbi igéretót. Dr. Supka Géza neve, sőt személye nem ismeretlen a nyíregyházi közönség előtt. Pályáját mint tanár kezdte, később mint muzeumi őr, majd a .Világ" munkatársa lett. [Jjságirói tevékenységének komoly, mélyértelmü tudományos és politikai cikkei mellett legkiemelkedőbb része az a hatalmas agitáció, arnit a középosztály proletariátusa érdekében fejtett ki ő volc az első, aki bátor szóval tépte le a leplet, a közhivatalnok ezerkinos rejtegetett nyomoruságáról. Cikkei valóságos ostorcsapásokként hatottak, a fásultan türőket öntudatra ébresztették ós szervezkedésre birták, a társadalmat pedig felrázták |közönyéből. Mult év tavaszán volt alkalma a nyir?gysázi közönségnek őt a Szabad Líceumban hallani. A muzeumokról és a gyűjtésről bes::élt. Élénken emlékezetünkben van az a kicsattanó forradalmi hang, amelyet akkor a legcenzuráltabb világban tudamányos tárgyú előadásába belevitt. Meleg szeretettel és várakozással tekint a város közönsége vasárnapi előadása elé, amelyre Nyíregyháza asszonyainak minél íizélesebb rétegekben való ^megjelenése máris biztosítva van. Éhsigzendiilés a nyíregyházi fogházban Ki akartak törni a rabok. egy»»s», február 21 (A Nyireidék HtdótÜáiáMt.i Szerdán este riasztó hírek terjedtek el Nyíregyházán, amelyek arról szólottak hogy a nyíregyházi fogház rabjai föllázadtak, a fegyházőröket lefegyverezték és kitörtek a fogházból. Élénkebb fantáziájú emberek rémes hirét festették a lázadásnak és percek alatt a legsa dabb hírek szálltak tova a városban. Az egesz dolog azonban, bár komolyság kétségen felül áll, nem volt oly veszedelmes, mint aminő hire volt. A foghazban min'egy 70—80 katonarab van, akiknek nagyrésze a forraddmi (osztogatások alkalmából került a fogházba. A legtöbb rab veszedelmes gonosztevő, rengeteg bűn terheli a lelküket és kétségkívül a legszigorúbb büntetést érdemlik mej?. Ezek a katonarabok zendültek föl szerdán este öt óratájban éktelen ordítás, kiabálás zaja verte föl a fogház csendes folya sóit. Az egyos cellái lakói szünet nélkül ordítottak, ugy hogy a legrémesebb hangok hallatszottak az épületből. Majd a cellák ajtait kezdték döngetni a rabok, akik közben folyton kiabálták és követelték, hogy nyissák föl az ajtókat^ A fogházfelügyelőség veszedelmesnek látta a helyzetet és mivel a fogházőrök kicsiny száma miatt esetleg nem bírtak volna a föl zendüt rabokkal megbírni, a rendőrséget és nemzetőrséget hivták segítségül. Ugy a rendőrség, mint a nemzetőrség nagyobb számú kar< hatalommal vonult ki és megszállta a fogházat. s