Nyírvidék, 1919 (40. évfolyam, 1-72. szám)

1919-02-11 / 34. szám

í jUteusÉn 1919. február 11 Károlyi a helyzetről A Munkaügyi Tanács filése Badapestj február 10 \A Nytmtdik miéwitójútái. Az országos muakásügyi tanács, melynek az a jelentős feladata, hogy hatékony eszköz legyen a munkanélküliség ellen, öt milliárdnyi közmunkának a kezdeményezésével és végrehajtásával ma tartotta alakuló nagy gyűlését a József műegyetem dísztermében. Az alakuló gyűlésen részt vett a köztársaság elnöke és az egész népkormány. Ez alkalommal Károlyi Mihály a népköztársaság elnöke nagy fontosságú külpolitikailag jelentős beszédet mondott, amelyben körvonalozta Magyarország jövendő külpolitikáját. Károlyi Mihály a következő beszédet mondotta: Uraim és Hölgyeim! A muakásügyi tanács megalakulása alkamából fogadják meleg üdvözletemet Üdvözlöm ezt az alakulást azért, mert ebben a szorgos munka felvételében látom hajnalhasadását a dolgozó uj Magyarországnak. Ez lesz megerősitője és biztositéka a demokratikus szociális tartalommal telitett köztúrsasági Magyarország nak, amelyért mindannyian küzdöttünk Cáfolata lesz ez annak, hogy a magyarság esak ugy tud hevülni a nagy célokért, mint a szalmaláng, amely gyorsan elül, parazsat sem hagyva maga után A munkásügyi tanács ós annak minden müve legyen szent tüze annak a magyar energiának, amely nem fog kialudni soha s amely mindig éleszteni fogja a munkás karoknak fáradságát, amelynek megbecsülésében születik meg az uj korszak. Ez a gondolat fog uj tartalmat adui hazafiságunknak, a dolgozó polgártársaknak kölcsönös megbecsüléséből merítsünk erőt nagy céljainkért való harcunkban. Nemcsak a magyar nemzit, de az egész világ uj ideálok, uj tartalmak után sóvárog, az ötéves háború csak arra volt jó, hogy megnyitotta az emberek szemét, hogy megismerjék azoknak a hazugságoknak tömkelegét és gonoszságát, amelyek okozói voltak a világháborúnak Ezeket a hazugságokat persze gyönyörű köntösbe, jelszavakba öltöztették, hogy alkalmasak legyenek arra, hogy a jóhiszemű tömegeket a legnagyobb áldozatkészségre bírják. Eltudták hitetni az emberiséggel, hogy a hazafiságnak legnagyobb erénye a hódítás és hogy nincs az a bün, nincs az az inmoralitás, amely megengedhető nem volna. A haboru szent nevében közben verték a mellüket, hogy ők a megtámadott fél s a másik az felelős a háborúért. A leghangosabban éppen a német militaristák hangoztatták, hogy ők C3ak védekeznek, a felelősség nem az övék. Bernben is Párisban is felvetették most azt a kérdést,

t hogy kit terhel a .felelősség a háborúért. Az a véleményem, hogy igenis követelni kell, hogy tisztázódjék ez a kérdés. Igenis tudni akarjuk, hogy a militarista rendszeren kívül, országonként és szeméiyek szerint kik felelősek a báboru megindításáért. Tudni akarjuk kik, azok a bűnösök, akik felelősek a Szerbiában, Franciaországban és Belgiumban elkövetett atrocitásokért és barbárságokért. Kik felelősek a k méletlen tengeralattjáró hál oruért, az embertelen légi háborúért, kik felelősek a gyilkos gázok és bombák használatáért, a megszállott országok feldulasáért és az ezernyi barbárságért, amely örök szégyene lesz az emberiség történelmének. És sajnos, hogy habár a háború már végett ért, ugy látszik Románia megirigyelve ezt a barbár dicsőséget a nyugati civilizált nemzetek megszégyenítésére még a germán kegyetlenségeken is tul akar tenni Erdély megszállott területein, ahol a magyarság a jogra és az erkölcsi igazságra számítva viseli most mártiriumot. A románok a középkor minden eszközét felhasználják, hogy gyűlöletüknek kifejezést adjanak. Botütéseket mérnek ártatlan emberekre, aggokra nőkre. Levágják elfogott magyarok karját, iábát és a vérző testrészeket besózzák. A magyarnép ez ellen a barbárság ellen volt ellenségeinél, a müveit nyugat közvéleményéi tütakozik és kór védelmet. A háborúért magáért a népeket nem tu dom felelőssé tenni. A népek az ártatlan tömegek nem viselhetik a felelőséget a történte kért, mert a háborúban alig lehet emberekről beszélni, inkább csak csordákról amelyeket hol korbácscsal, hol saját géppuskájuk által hajtottak embertársaik eilen. H szen a gyilkolás mesterségét ugy tanítottak itt, mint ahogy a rendőr kutyákat képezik ki az embervadászatra. Nekem és elvtársaimnak annál inkább van jogunk követelni a szigorú vizsgálatot mert felemelt fővel mondhatom, hogy egyetlen szót nem mondtam, egyetlen sort nem ii tam soha, sem a háború, sem a német szövetség érdekében. A magyar néptömegek sem tartoznak azonban több felelőséggel, mint a volt monarchia bármelyik más nemzete akár a lengyelek akár a horvátok, akár a tótok vagy románok, hisz ezeknek kepmelői a parlamentekben mindenütt dicsekedtek, hogy nemzetük fiai mily hősiesen küzdenek az entente ellen. Belőlem azonban harapófogóval sem tudtak egyetlen háborús frázist se kihúzni. Én Wilson álláspontján állottam é3 azt hirdetem a lehető legnagyobb nyomatékkal, már akkor, ami kor a németek a legnagyobb győzelmeket aratták, ép azért érzek jogosultságot arra, bogy ma is merjem követelni a wílsoni elvek vallóra váltását. Követelem ezt nemcsak a magyarság, hanem az emberiség nevében és érdekében, Kö vetelem nemcsak az igazság szempontjából, hanem mert a józan ész is ezt mondatja velem, csakis olyan béke lehet immár tartós, amely a népek önrendelkezési joga és a népek megegyezése alapján áll, amely tényleg Wilson elvei alapján épül fel Engedni ezekből az elvekből nem lehet, legfeljebb ezek kibővítéséről lehet szó Wilson azért lesz maradandó és a lenagyobb történelmi alakja ennek a kornak, mert ő volt az első szeizmográfja annak a földrengésnek, amely romba dönti a régi világrendet, hojy ujjat építsen helyébe. A távolból ő érezte meg legjobban a lövészárokból kiáradó közszellemet, mely nemcsak a lövészárkokat fogja elhantolni örök időkre, hanem a vámsorompókat is meg akarja szüntetni. Hiába akarnak ijeszteni és hangulatot kelteni ezen nagy eszmékkel szemben-mondván, hogy ez a haza fogalmának a tűzhelynek az emberek békés mun • kájának a hazának megvédése érdekében történik Látjuk ezt most, amikor a magyar szocialistáink, akiket hazátlan bitangoknak bélyegeztek a legelkeseredettebb küzdelmet folytatják kint Bernben e hazának érdekeiért. Ebben a hazában mindenki csak egyet akarkat a boldogulásnak, a megélhetésnek gazdasági biztosi tékái mellett azt, hogy az ország minden polgára saját szokásai, saját akaiata ós önrendelkezése mellett összemüködve egy közös családot alkosson. Én bizom Wilson pacifista tanainak győzelmében és nem hiszem azt, hogy megengedje valeha Í3 Amerika nagy elnöke, hegy béke helyett büntető expeditiokat indítsanak ez ártatlan néptömegek ellen, hogy megengedje azt, hogy a német imperializmus helyébe, amelynek immár vége van, uj imperializmusok létesüljenek és fenyegessék megint a világ békéjét Én biztos vagyok a megegyezéses demokratikus valóban tartós és nem fegyver szünetet jelentő béke győzelmében azért is, mert Amerikának és Wilson elnöknek erős támaszai ebben a nyugati demokráciák az olasz francia és angol igazán dnmokraia politikusok és államférfiak. Hisz ott van Lloyd George is közöttük, aki már a háború előtt ís világszerte a legtiszteletreméltóbb nevét vívta ki magának nagyszabású radikális és demokratikus reformjaival. Ott van Franciaország radissonális demokráciája ós ott vannak a szabadság szerető olasz nemzetnek igazán szociális gondolkozású vezetői. Ezek bármilyen támadtatásnak lehetnek ideig-óráig kitéve reakciós oldalról, sohasem szűnhetnek meg és nem is fognak megszűnni. De nem is lehet fél Európát elkeseríteni egy lealázó és hódító békével. Bisom abban tehát, hogy nemcsak a nagyhatalmak fogják megérteni az állandó és tartós bókének szükségességét és azt, hogy tartós békét esak a wifsoni elvek alapján lehet kötni és csak egy ilyen békét fognak respektálni az összes nemzetek, hanem abban is bizom, hogy nemsokára elkövetkezik már az az idő, amikor a körülöttünk levő kis nemzetek is belátják, hogy saját érdekeik sem kívánják a mértéknél kuli hódítás és zsákmányolás politikáját. Bár most még mindenfelé csak ellenségekkel vagyunk körül véve, én még sem csüggedek. Elhiszem, hogy az ellentéteket sorra le fogjuk küzdhetni és a bizalmatlanság megszüavén, helyét a belátás és a megértés fogja elfoglalni. Én már a háború előtt is a háború alatt is nyíltan törekedtem arra, hogy a német szövetséggel szakítsunk, helyette keressük az entente államokkal való barátságot ós közlekedést. Mindenki emlékszik még közvetlenül a háború előtt tett amerikai utamra. Utalok a Párisban folytatott tárgyalásaimra, utalok arra a propagandára,' amelyet a függetlenségi képviselőknek Párisban ós Pétervárra való demonstrációs utazásával kapcsolatban a francia és orosz barátság érdekében műveltem. Még a háború alatt is kerestem és meg is találtam az érintkezést Olaszországgal, igyekeztem Olaszország nagynevű külügyminisztera Sonnino ur és néhány politikus közvetítésével kapcsolatot létesíteni Magyarország és Olaszország között és igyekeztem elsimitani &z ellentéteket Mondhatom, hogy ez sem Sonninon még kevésbbé rajtam múlott, hogy nem sikerült, hanem a megbukott, a tehetetlen osztrák diplomácián. Már a balkán háború alatt is a bécsi delegációkban és itt Budapesten a parlamentben és mindenütt a gyűléseken és a sajtóban lándzsát törtem, azért, hogy Szerbiát a monarchia és Németország megne fojtsa. ÉH és a függetlenségi képviselő baratom követeltük Szerbia számára az utat a tengerhez követeltük, Hogy gazdasági létét és fejlődését biztosítsuk. Az a tábor amely vezérének vallott szemben a német szövetség híveivel, már akkor is azt vallotta, hogy a magyar éa a szerb gazdasági érdekek nem ellentétesek, sőt azonosak. Akkor is azt vallottuk, hogy két szomszéd és alapjában a demokratikus nép karöltve egyetértéssel és barátságban haladhat egymás mellett és hogy ebből a barátságból a közös érdekek megértéséből és kölcsönös támogatásából mindkét államnak épen demokratikus irányzata csak erőt meríthet. Bizonyos az, hogy a mai ellenségeskedés nom tarthat örökké és nemsokára meg fog jönni a megértés ideje. A háború alatt mindig nagy melegséggel és szimpátiával küzdöttünk Lengyelország tüggetlenségéért. A lengyel-magyar barátság évtizedes tradícióihoz képest a háború alatt is a magyar képviselőházban követeltük a legnagyobb erővel a kongresszusi Lengyelország megalkotását, az önálló, az egész lengyelséget egyesítő államaiakulási, szemben a német politikával. Amidőn most Lengyelország elérte ideáljának megvalósítását, kifejezzük azt a reményünket, hogy Lengyelország és Magyarország között a legbensőbb barátság és gazdasági viszony fog rövidesen kialakulni. Csak azt kívánjuk még, hogy a lengyelek és az ukránok közötti ellentét, közös megelégedésükre egy mielőbbi megegyezéssel rendeződjék. Ami NémetAusztriát illeti, most hogy ott is a régi rendszer helyébe a népuralom lépett és mint egyenjogú államok állunk egymás mellett hiszem, hogy f.z évszázados keserűség megszűnik és igy minden hátsó gondolattól mentes melsg szomszédi viszony fog kifejlődni. — A fővárosi lapokra a* rjségfootifeiiíjs ílssessen elő! Nem ácsorogni* « jttsüx Is megtakarítja a törtöt.