Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-10-22 / 239. szám

* ?' ** k í ' •> i(Ho»fr Kedd PGLITIKAI NAPILAP A SZABOLCSVARMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS A SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 8!6fizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. =33 Tanítóknak félévre 10 korona, r-.i i ALAPÍTOTTA JÓBA ELEK Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 138. POSTACHEQUE Kéziratokat nem adunk vissza. ui i „ a ' Wilson nem tárgyal velünk Külön tárgyalásra utasit a csehekkel inillaiiMt, október 21 (.A Nyirvidék tudósítójától,) Washingtonból táviratozzák, hogy a Reuter ügynökség jelenti: Az Egyesült Államok válaszának, amelyet az október negyediki osztrákmagyarjegyzékre adtak és amelyetAmszter^ damban és másut már október 5-én és 6 án közzétettek a szövege a következő : Amint azt a külügyminisztérium a a washingtoni svéd követ utján a svéd külügymiuiszterhez intézett; Külügyminisztérium, okt. 18. Uram ! Van szerenesém igazolni f. hó 7-én kelt jegyzékének kézhez vételét, amellyel a magyar és osztrák császári és királyi kormány egy közlését az elnökhöz juttatta. Megbízásom van most az elnöktől hogy megkérjem Önt arra, legyen olyan barátságos és juttassa el kormánya utján a császári és királyi kormányhoz a következő választ: Az elnök kötelességének tartja a magyar és osztrák kormánnyal közölni, hogy nem foglalkozhatik a kormánynak ezen javaslatával, mert január 8 iki üzenete óta bizonyos nagyjelentőségű események állottak be, amelyek szükségszerűen megváltoztatták az Egyesült Államok kormányának illetékességét és felelősségét. Ama tizennégy föltétel között, amelyeket az elnök akkor formulázott, szerepel a következő ; , Ausztria—Magyarország népeinek, amelyeknek helyzetét a nemzetek között megvédettnek és biztosítottnak kívánjuk, a legszabadabb lehetőséget és elhelyezkedést akarjuk. Amióta ez a mondat, leíratott és az Egyesült Államok kongresszusa előtt elhangzott, elismerte az Egyesült Államok kormánya, hogy a cseh szlovák és német, illetve magyar-osztrák birodalom között háborús állapot áll fönn és a cseh-szlovák nemzeti tanács defacte hadviselő kormány, amely föl van ruházva a megfelelő autoritással arra, hogy a csehszlovák állam katonai és politikai ügyeit vezesse, elismerte tovább a legmesszebbmenő módon a jugoszlávok nemzeti szabadságára vonatkozó törekvéseinek jogosságát is. Az elnök ennélfogva nincs abban a helyzetben, hogy most eme népek puszta autonómiáját ismerje el a béke alapjának, hanem kénytelen ragaszkodni ahhoz, hogy ők és nem ő bíráskodjanak a felett, vájjon az osztrák-magyar kormány részéről minő akció fogja kielégíteni e népek aspirációit és fölfogását jogaikról és mint a nemzetek családjának tagjait megillető rendeltetésükről. Fogadja Uram legnagyobb nagyrabecsülésem megujitott kifejezését. Lansing Róbert. Nyíregyháza polgársága az erők egyesítéséért impozáns népgyűlés a Zöldség-téren Syiregfbázft, október 21 (já. Nyírvidék tudósítójától.) Nyíregyháza város polgársága nagyszerű, méreteiben minden eddigit fölülmúló népgyűlést tartott tegnap a Zöldség-téren. Ötezer főnél nagyobb tömeg gyűlt össze, hogy állást foglaljon a mielőbbi'béke, a magyar demokrácia és a magyar állam függetlensége mellett és hogy kifejezésre juttassa azt, hogy ebben a nehéz, nemzet és egyén sorsát egyaránt eldöntő nehéz napokban szükség van, a legnagyobb szükség van az erők egyesítésére. Kimondotta a népgyűlés, fogjanak össze mindazok, akik igazán, őszintén akarnak egy szebb, boldogabb Magyarországot, a magyarság megérdemelt lehelyezkedését a népek mostani sorakozásában. Nagy Kálmán nyilotta meg lelkesen frappáns szavakkal a népgyűlést. — Az események rohanvást rohannak és mi nem tudjuk, mi történik. Még mindig rólunk-nélkülünk akarnak határozni. Mozgó jégmezőn járunk és sohase tudjuk mikor temet el-az maga a'á. Véreink még most is pusztulnak és hiába áldozzák életüket. Követeljük az azonnal való békekötést, pusztuljanak, akik azt megakadályozzák. Pusztuljanak az áldemokraták, nem szabad fölülni hazafias frázisaiknak. Most, amikor az egész világ újjáalakulása van folyamatban, a kis népek helyzete igen nehéz. A tiz millió főnyi magyarság sorsa most dől el, most dől el, függetlenek leszünk-e vagy nem. Polgártársaim ! Amikor összejöttünk, mest az a célunk megbeszéljük a teendőket. Telteket akarunk az ország, a magyarság érdekében. A véres kard helyett a béke olajágát hordozzuk körül. Megnyitva a népgyűlést, üdvözlöm az egybpgyülteket és felkérem Garay Kálmánt, ismertesse a kibontakozás útját és lehetőségét. -v Garay Kálmán dr. nagyszabású, tartalmas a közönséget magával ragadó beszédben foglalkozott a helyzettel Majd minden szavát félbeszakította a közönség tetszése, helyeslése, éljenzése. Garay Kálmán dr. a következőket mondotta ; Polgártársak ! Testvérek 1 A császári szó elhangzott. Az osztrák koronatanácsban képviselt országok uralkodója a népeihez intézett manifesztumában ünnepélyesen elismeri Ausztria különböző nemzeteinek állami önállóságát. Évtizedek sőt évszázadok óta működő történelmi erők érvényesülésének szankciója ez a manifesztum s habár még nem érkeztünk el a szemeink előtt lejátszódó történelmi színjáték utolsó jelenetéhez, egyszersmindenkorra le kell számolnunk azzal a ténnyel, hogy a régi Ausztria nincs többé. Azok a kevesek, akik a történelmi fejlődés logikáját megértő szemmel figyelték, már régóta tisztában voltak azzal, hogy Ausztria sorsa meg van pecsételve. Csak a népjogok tagadói, a népeket népek akarata ellen kormányozni akarók dísztelen serege s ezek között a magyar politikai élet úgynevezett vezető egyéniségei állottak siketen és vakon ezzel az elhárithatatlanul érvényesülő bomlási folyamattal szemben. Ausztria felbomlásával Magyarország is visszanyerte önrendelkezési jogát. Amiért a török hódoltság óta hiába küzdöttünk, az most önmagától az ölünkbe hullik. Évszázados függetlenségi törekvéseink váltak valóra látszólag egyik napról a másikra. Miért van mégis, hogy nem köszöntjük ujjongó örömmel ezt a fordulatot ? Miért nézünk a rettegéstől elhomályosuló szemmel a jövőbe ? Miért e kegyetlen sors, hogy ugyanakkor, amikor a szabadság napja először ragyog felénk, nem köszönthetjük az uj napot hozsannával, mint Ausztria felszabaduló népei, hanem remegő félelemmel kell arra gondolnunk, hogy az ezeréves Magyarország egységét uj s talán minden eddiginél nagyobb veszély fenyegeti ? Erre a kérdésre az utolsó ötven év történetének eseményeiben találjuk meg a kielégítő feleletet. Deák Ferenc alkotása, a 67-es kiegyezés, a németek mellett a magyarságnak juttatta a vezető szerepet a monarchiában. Kétségtelen, hogy ezt a gondolatot, amely a kiegyezés vezéreszméje, Deák Ferenc liberális szellemben értelmezte. Megállapítható ez magából a kiegyezési törvény bevezető részéből, a mely a kiegyezés egyik alapfeltételeként kiköti, hogy a teljes alkotmányosság Ausztriában is életbe lépjen és maradjon, mert a magyar állam országgyűlése csak Ausztria alkotmányos képviseletével léphet bármely közös ügyre nézve érintkezésbe. De a Deák Ferenc liberalizmusát mi sem igazolja fényesebben, mint másik nagy alkotása, az 1868 ik évi nemzetiségi törvény, a melynek liberális volta a művelt nyugat elismerését is kiérdemelte. Kétségtelen továbbá, hogy Deák Ferenc a kiegyezést nem tekintette megváltozhatatlan alapnak, hanem csupán első lépésnek az ország teljes függetlenségének megvalósításához. Ml Im