Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 221-295. szám)

1918-12-13 / 285. szám

•5 SyirtaiFlitoa, IttS. diintb«r IS * Pénttk IXIIX. éTf*t?a» * 2I» POLITIKAI NAPILAP A SZABOLCSVARMEOYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK ÉS A SZABOLCSMEGYEI TANÍTÓEGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetés: Egész évre 48 K, félévre... 24 K, negyedévre 12 K, egy hónapra 4 K. ===== Tanítóknak félévre 16 korona. . ALAPÍTOTTA JÓBA ELEK ! Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÜT 0. SZÁM. TOJÓTOK SZÁM 13*. POSTACHZQUE Kéziratokat n«m adunk vissza. Kassán kikiáltották a tót köztársaságot B*d*9«tit tfecemter li, (^t Siyimdék tunóeitójátifi,) Kassáról táviratozzák, hogy a tegnapi tót Bemzetgyülés előtt a nyugati és keleti tótok öt-öt tagu kiküldöttje a városházán 2árt értekezletet tartott. A lakosság körében nagy izgalmat keltett a tótok gyűlése, mert azt hitték, hogy Kassát az uj tót köztársasághoz akarják csatolni. Óriási tömeg gyűlt össze a városhaza előtt, a magyar katonák benyomultak az ülésterembe, a vérengzés már majdnem elkeikerülhetetlennek látszott, mikor a szociálisra párt vezetőinek sikerült megnyugtatni és fölvilágosítani a katonákat. Ezután a városháza előtti téren nyilvános népgyűlésen megtörtént a tót köztársaság kikiáltása és a népkormány megalakítása Czernin leleplezései a háborúról és a békéről tfadaptti, december it iA NvtrviáSk twtómo)tíúi Bécsből táviratozzák- hogy Gsernin txkttlügyminisz'er tegnap este előadást tartott a világháború alatt folytatott politikájáról és megállapította, hogy Olaszország, Románia, de különösen Amerika hadüzenete után a központiak győzelmi békéje utópia lett. A monarchia az aa tanttói sohasem kapott békeajánlatot, bár a monarchia hmételten érintkezésben volt az antant képviselőivel, anélkül azonban, hogy ezek a tárgyalások valami konkrét feltételekké fejlődtek volna A háború befejezésére két lehetőség volt: vagy Németországgal együttes, le hát általános béke, vagy különbéke. Bár többször eihatáiozta, hogy a királynak javasolni fogja olyan külügyminiszter kinevezését, aki különbékére hajlandó. Szándékától azonban elállott, mert Németország nyomban néhány hadosztályt vetett volna Csehországba ás Tirolba. Ilyenformán a monarchia hadszintérré vált volna. Czernin rámutatott, arra, hogy menynyire függött katonailag a monarchia Németországtól, valamint rámutatott arra a rendkívüli súlyos élelmezési viszonyokra és pénzügyi függőségünkre. Minél fényesebbek voltak katonai sikereink, a német, katonai tényezők annál nagyobb igényeket támasztottak és lehetetlen volt őket lemondási politikára birni. A jövő meg fogja mutatni, milyen erőfeszítéseket tett a monarchia, hogy Németországot engedékenységre birja, de kísérleteink mindig * meghiúsultak, aminek oka a német népben rejlett és nem a német császárban A német vezető katonai körök voltak okai mindennek, különösen Ludendorff, aki a történelemben páratlan hatalmat ragadott magához. A legnagyobb baj az volt, hogy Lvdendorffnak nem volt méltó politikai ellensúlyozója. Ezután egy exposét olvasott fel, amelyet 1917-ben terjesztett a király elé és amelyet a király azzal továbbított a német császárnak, hogy osztozik ennek az exposénak a felfogásában. Czernin ebben az exposéban kifejtette, hogy a bátorul 1917-bea okvetlen ke kell fejezni, mert nyersanyagokba*, élelemben és emberben teljesen kimertItünk. Javasolta, hogy olyankor forduljanak az antanthoz békéért, amikor sikerekre mutathatunk rá. Rámutatott Czernin a központiaknál várható forradalmi vesze delmekre is és exposéra adott válaszban a német kormány rámutatott a búvárhajó háború sikereire. Bár hajlandók voltak békelépésre, mégis óva intetettek ettől, mert elárulnánk vele a gyöngeségünket. Később a király közölte a némát kormánnyal, hogy hajlandó Galíciát Lengyelországgal egyesíteni, amely azután Németországhoz csatolnék, ha viszost Németország ayugaton loendő területi ong'edaaényekkel hozzájárul a gyors béke kötéshez. A válasz elutasító volt. Ezután ismerteti a bresztlitovszki béketárgyalásokat, hogy a magyar aspirációk a bukaresti béketárgyalásokon menayi nehézséget okoztak. Ismerteti az okokat, amelyek a monarchiát arra kényszeritették, hogy részt vegyen a búvárhajó harcban, bár Bettmana Hollvég hosezu ideig ellenezte a búvárhajó harcot. A monarchia tehetetlenségének a kényszerítő hatása alatt kényszerült belemenni a búvárhajó harcba. Végül tiltakozott mintha része volna valami puccs kísérletben, amelynek ellensége, mert a puccs a polgárháborúra vezetne. A cseh forradalom Sutofest, ieotmUr 12 A NptrcUék te&f&jesal Pozsonyból táviratozzák, hogy az éjszaka Csehországból egy katonatiszt érkezett ide, aki megerősítette azt a hirt. hogy Csehországban forradalom van. Prágában már négy nap óta utcai harcok dúlnak. Oada^est, december 12 (A Kyirridék Méntójától,) A hadügyminisztériumba érkezett Jelentések szerint a bécsi katonai körök azt az értesítést kapták, hogy Csehországban nagy zavargások vannak. Erre vezothető vissza, hogy a eseh csapatok egyrészét visszavonták a tót vidékről. — . f! A románok előnyomulása B«tl*»cst, december 13 i A Mirirviiék tuAétiUjfétóL) Nagyszombatból jelentik, hogy a Kelet Ágotán német katonák és román tisztek közölt összeütközés volt. A román esapatok tegnap bevonultak Székelykocsárdra és Segesvárra. Károlyi bilép a Szociáldenokrata Pártba Baáapwt, december li (A Hytrnía iv&siiőjától.) Az Uj Hirek jelenti: Politikai körökben ugy ludják. hogy Károlyi Mihály kilép pártjából és belép a szociáldemokrata-pártba JÍ Katonatüntetés Budapesten Bntap«st, december i» A NyirviM MMéjéttil A budapesti helyőrség ma délelőtt nagyszabású, békés tüntetést rendezett, amelyben több ezer katona vett részt. A tömeg Károlyi miniszterelnök elé vonult és követelte, hogy Bartha hadügyminiszter azonnal higyja el helyét. Ezenkívül hat pontból álló határozati javaslatot terjesztettek elő. Károlyi megnyugtató kijelentéseket tett a tüntető katonaság előtt. Harcok a csehekkel Badaywft, december 12 IA Nyirvidü twUití^átM.) A hadügyminisztérium közli : A 32. gyalogezred csapatai Nagymáténál, a demarkációs vonalnál fölvették a harcot a csehekkel és megverték őket. In 20 m<